|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az első hét - igazi összefogással - Az MDF debreceni szervezetének közleménye
"Köszönjük gyors és nagytételű adományát Debrecen következő
vállalatainak, intézményeinek: Városi Rendelőintézet, Biogal
Gyógyszergyár, Gyógyszertári Központ, Medicor, RICO Kötszergyár,
Húsipari Vállalat, Sütőipari Vállalat, Dohánygyár, Református
Gimnázium. Köszönjük 145 család élelmiszer-gyógyszer csomagjait, s
azt a 82 ezer forint készpénzadományt, melyből tartós élelmiszereket
vásárolhattunk Románia népeinek."
SZER, Világhíradó:
Zavargás Azerbajdzsánban
"A rendőrök akkor nyitottak tüzet
a tüntetőkre, amikor azok a helyi első titkár elmozdítását
követelték. Egyes vélemények szerint Ceausescu diktatúrájának
megdöntése példával szolgált az embereknek a Szovjetunióban is,
hogyan szabadulhatnak meg a helyi zsarnokoktól.
Szombaton Bakuban, Azerbajdzsán fővárosában tízezrek mentek az
utcára, hogy támogatásukról biztosítsák a dzsalilábádiakat, és
figyelmeztessék a hatóságokat, ne merjenek ismét erőszakhoz
folyamodni."
|
|
|
|
|
|
|
Kuba: gondterhes ünnep
|
1989. december 29. (MTI-Panoráma) - Kuba ünnepre készül, híres forradalmának 31 évvel ezelőtti győzelmét idézi fel. A Fidel Castro vezette felkelő hadsereg diadala, a gyűlölt Batista-diktatúra megdöntése 1959 január elsején világszenzáció volt. Van tehát mire emlékezni - ám a forradalmi Kuba által megtett út figyelmeztet arra a tételre is, hogy az országépítés semmivel sem könnyebb feladat, mint a hatalom megragadása.
Kubában az érzelmekre hatni nem nehéz: minden történelmi évfordulón emlékeztet a vezetés a forradalom mártírjaira, arra, hogy méltónak kell lenni a hősök emlékéhez és eszméihez. Fidel Castro minden nagyjelentőségű beszédében megpendíti ezeket az érzelmi húrokat, Che Guevara, Camilo Cienfuegos, vagy a Disznó-öböli támadás áldozatainak felemlegetésével. Ezek a hősök egy független és szabad Kubáért áldozták életüket, emlékeztet visszzatérően Fidel Castro, aki szerint egy ilyen rendszer valósul meg Kubában. Az érzelmi - és az egyéb - ráhatás ellenére is azonban napjainkban, a szocialista világ átalakulásakor a belső gondok - a hiánygazdálkodás és következményei - minden korábbinál jobban előtérbe kerülnek. A kilátásokat mérlegelve pedig nehezen felejthetők Fidel Castro úttörőkhöz intézett szavai: ennek a generációnak fel kell áldoznia magát (az ország majdani szebb jövőjéért). Kuba sok jelből ítélve nem mozdulatlan: 1986 tavaszán megkezdődött a kiigazítási folyamat, ami sokakban ébresztett reményeket a valódi reformokra. Az azóta eltelt idő bebizonyította, hogy ez a kampány teljesen érintetlenül hagyja a létező politikai és gazdasági struktúrákat, a központi források bizonyos - a nagyberuházások felől a szociális igények kielégítésére történő - átcsoportosításában és a dologzók, főleg a vezetők invenciózusabb munkájában véli meglelni a továbblépéshez vezető utat. Fidel Castro az utóbbi évek gazdasági stagnálására, sőt visszaesésére többször is a "szocializmus még nagyon fiatal" kitétellel reagált. A legutóbbi hónapok kelet-európai változásai nyomán - mégha ezek eléggé fésülten is tükröződtek a kubai sajtóban - azonban egyre nehezebb elfogadtatni az ellenzéki hangok totális elfojtását, mindenféle gazdasági magánkezdeményezés megakadályozását, a külvilágtól való elszigeteltség fenntartását. Az elégedetlenség nyílt formát nem öltött, de annak hatását jelzi, hogy a hatalom egyre képtelenebb érvekkel hozakodik elő a követett kurzus helyességének bizonygatására. (folyt.)
1989. december 29., péntek 11:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|