|
|
|
|
- A népszavazásról - 4. folyt.
|
- Mielőtt Péter erre részletesen kitérne, én csak egy elemet említek. Hogy túl azon, hogy Spanyolországban adott volt a király és nem kellett egymásnak ugrania különböző politikai erőknek, hogy ki legyen a király, az államfő ügye nem megoldatlan Magyarországon. Tehát az új parlamentig van államfő Magyarországon, Szűrös Mátyás, aki a 46/1-es törvény értelmében - amit most beemeltek az új alkotmányba - lényegében teljes köztársasági elnöki jogkörrel rendelkezik, bizonyos dolgokkal nem, de minden olyan politikai feszültséget meg tud oldani, minden olyan problémát meg tud oldani, amiben egy köztársasági elnök stabilizáló szerepére van szükség. Ez mindenképpen hozzátartozik ahhoz, hogy a valódi probléma most az, hogy nincs igazi, végleges köztársasági elnök. - És azt hiszem, az eddigi működése Szűrös Mátyásnak igencsak megnyugtató volt. Nem akart az ország fejére nőni, hanem azt a funkciót töltötte be, amit pont elvárnánk a köztársasági elnöktől: egy semleges politikusként járt el, s főleg reprezentatív funkciókat töltött be. - Lényegi ellenvetés a népszavazási indítvánnyal szemben, hogy az a négy probléma, amelyben kéritek a népszavazást, már a kiírásakor sem volt igazi probléma, hiszen a megoldás sínén volt és különösen nem probléma ma, amikor a négyből kettő, kettő és fél, sokak szerint már három kérdés letisztázódott. - Szerintem meglehetősen aktuális, és mind a négy kérdés aktuális. Az elsőről nem is kell beszélni. Tehát: az elnökválasztás ne most, hanem majd csak a szabad választások után legyen, talán ez a legaktuálisabb kérdés. A második, hogy kimenjenek-e az MSZP szervezetek a munkahelyekről. Ezt a kérdést különösen az teszi aktuálissá, hogy ez volt az egyik legvitatottabb ügy, mind a nyári tárgyalások alatt, mind az ősz magyar politikájában. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|