Rendszerváltás és az MTI

	Anders Björck csütörtöki programja (4. rész)
Az Anders Björck vezette küldöttség csütörtökön délután a Parlamentben találkozott az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó pártok és szervezetek képviselőivel. A vendégeket az EKA nevében Keresztes Sándor (Kereszténydemokrata Néppárt) üdvözölte. Az ellenzéki pártok tömörüléséről szólva hangsúlyozta, hogy az EKA akkor kezdte meg tevékenységét, amikor Magyarország még pártállam volt, s azóta eljutottunk a jogállamiság küszöbéig. Az Ellenzéki Kerekasztal jelentősen hozzájárult ahhoz - mondta -, hogy megszületett a Magyar Köztársaság, amely integrálódni kíván az európai népek közösségébe. Anders Björck arról szólt, hogy az Európa Tanács 1949 óta dolgozik a plurális demokrácia és az emberi jogok érvényesülése érdekében. Kifejtette: az európai történelem rendkívül mozgalmas időszaka a mostani, s hamarosan olyan szakaszba érkezhetünk, amikor az Európa Tanács keretein belül az európai együttműködés minden olyan államra kiterjed majd, amelyeket most kelet-európai országoknak nevezünk. A magyar Országgyűlés delegációja például már állandó meghívotti státusban részt vesz az Európa Tanács munkájában. Ám számunkra és az önök számára ez csak az első lépés - hangsúlyozta Anders Björck. Majd kifejezte azt a reményét, hogy Magyarország hamarosan teljes jogú tagjává válik az Európa Tanácsnak. Úgy vélekedett, hogy ez elsősorban a magyarországi pluralizmus megvalósításának függvénye. Mivel az Európa Tanácsban minden küldöttség pluralista alapon szerveződik, a magyar küldöttségnek is tükröznie kell majd a parlamentjében megvalósuló sokszínűséget, azaz úgy kell majd összeállítani, hogy képviselve legyenek benne a kormányzó és az ellenzéki pártok. Végezetül elmondta: a mostani találkozó alkalmat ad arra, hogy a jelen lévő pártoknak is legyenek majd képviselői Strasbourgban. Antall József (Magyar Demokrata Fórum) az MDF nevében és más ellenzéki szervezetekkel egyetértésben azt a véleményt tolmácsolta, hogy az Európa Tanács csak az új magyar parlament összeülése után fontolja meg hazánk teljes jogú tagságát. A parlamenti választásokig Magyarországot az átmenet időszakában van, és az ország berendezkedése nem tekinthető még pluralista parlamentáris demokráciának. Kőszeg Ferenc (Szabad Demokraták Szövetsége) kifejtette: hazánkat sokszor bírálják kissé azért, hogy ellentétben Lengyelországgal, itt nem egyetlen nagy szervezet fordult szembe a pártállam uralmával. Ebből azt a következtetést vonják le, hogy széthúzás jellemzi az ellenzéket. Az SZDSZ ügyvivője úgy vélte, ez inkább egy előrehaladottabb állapot a parlamenti pluralizmushoz vezető úton. (folyt. köv.) 1989. november 2., csütörtök 19:16
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »