Rendszerváltás és az MTI

	Parlament - második nap (27. rész)
Munkájukra a jövőben is szükség lesz, mivel a kormány az ökológiai garanciákról szóló egyezmény megkötése után is szükségesnek tart egy alapos tudományos vizsgálatot arról, hogy melyek a bősi vízerőmű alapüzemmódban történő járatásának ökológiai következményei, illetve a kockázatokat milyen intézkedésekkel lehet csökkenteni. A kockázatok megítélésénél a kormány a környezetért érzett felelősséget, az élővilág életfeltételeinek megóvását tartotta szem előtt. Abból indult ki, hogy e létfontosságú kérdésben még a minimális valószínűséggel bekövetkező katasztrófák kockázatát sem szabad vállalni. Ezzel kapcsolatban Németh Miklós utalt arra, hogy sokan úgy vélik: az aggályok, a félelmek nem kellően bizonyítottak, s e kérdésben sokkal inkább politikai kényszerhelyzet van, mintsem ökológiai. A kormányfő véleménye szerint azonban ez kitekert gondolkodásmód. A környezetvédelmi kérdések eldöntésében ugyanis nem az a fajta gondolkodásmód érvényesül, mint a büntető bíróságok előtt, ahol a gyanúsított mindaddig ártatlan, amíg bűnösségét be nem bizonyítják. A környezet védelemében az ártatlanságot, tehát az abszolút veszélytelenséget kell bizonyítani, vitathatatlanul meg kell cáfolni az aggályokat, a félelmeket azoknak, akik szerint semmitől sem kell tartani. Ezt azonban az erőműpártiak nem tudták bizonyítani. Ha egyik fél sem tudja elfogadható mértékben alátámasztani az igazát, akkor az a döntéshozónak cáfolhatatlan bizonyíték arra, hogy helyesen dönt, amikor a beláthatatlan következményekkel járó bizonytalanság elhárítását szolgáló változat mellett teszi le voksát. A veszélytelenséget nemcsak logikai úton kell bizonyítani, hanem garanciákkal is alá kell támasztani. A kormány az egyik legfontosabb garanciát abban látja, ha soha nem lesz mód a bősi erőmű csúcsrajáratására. A kormány ezért döntött úgy, hogy a komplexum nagymarosi részét nem szabad megépíteni. A döntésnél tehát elsőbbséget kapott az ökológia, a környezet védelme, s ilyen értelemben Németh Miklós nem is tagadta, hogy a probléma fontos politikai kérdéssé is vált. ,,Lehet-e fontosabb politikai kérdés, mint az emberi környezet védelme, a jövő generációk életfeltételei iránt tanúsított felelősség ?,, - tette fel a szónoki kérdést a miniszterelnök. Végezetül határozottan leszögezte: a kormány vállalja a rá háruló felelősséget, azt nem kívánja a Parlamentre hárítani. A miniszterelnök ennek szellemében azt kérte a Parlamenttől, hogy vegye tudomásul a beszámolót. Adja meg a felhatalmazást a kormánynak, hogy a csehszlovák félnél kezdeményezhesse az 1977-es szerződés módosítását. (folyt.köv.) 1989. október 31., kedd 18:37
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »