|
|
 |
|
 |
Magyar-osztrák kapcsolatok
|
--------------------------
München, 1989. október 31. (SZER, A mai nap) - Riegler osztrák
alkancellár magyarországi látogatásáról bécsi tudósítónk, Hanák
Tibor küldött jelentést:
- Josef Riegler helyettes kancellár, az Osztrák Néppárt elnöke
második embernek számít a kormányban és az aktív belpolitikában, s
épp ezért meglepte az osztrák közvéleményt, hogy mily nagy
szívélyességgel, szinte kormányfőnek kijáró érdeklődéssel fogadták a
magyar politikai élet vezető képviselői.
Az osztrák hírközlő szervek, a televízió és az újságok egyaránt
kiemelték, hogy a magyar parlament megszakította ülését, amikor
megjelent a nézők között Josef Riegler kancellár-helyettes. Ez
persze - minden túlzás nélkül mondhatjuk - levette az osztrákokat a
lábukról, és az utca embere is azt mondja: hiába, a magyarok mások.
Valóban, maga az osztrák politikai élet is másként viszonylik
Magyarországhoz, mint bármelyik más környező országhoz. Szívük
kicsit Budapestért is dobog, nem mindegy nekik, hogy mi történik
ott. Josef Riegler úgy foglalta össze osztrákok teendőit, hogy a
magyar politikai élet új csoportjaival kell együttműködni, állami
szinten pedig lehető legszélesebb bázison kell előmozdítani a
kooperációt, hogy ne kelljen félniük a magyaroknak a
visszarendeződéstől, attól, hogy visszatér a diktatúra.
Szerinte ennek a veszélynek az elhárításában igen sokat tehet
Nyugat, támogatnia kell a magyarok megerősödését minden vonalon, és
ezért szorgalmazzák az osztrákok egy új Marsall-terv, vagy ehhez
hasonló gazdasági támogatás beindítását. Az osztrákok mindenekelőtt
az idegenforgalom, a légi közlekedés, a mezőgazdaság, az utak
kiépítése és a nagyipar terén látnak lehetőséget az együttműködés
kiszélesítésére. Ebbe beletartozik mindenekelőtt az 1995-re
tervezett Bécs-budapesti világkiállítás ügye is, mely mindkét
fővárosnak fellendülést ígér. (folyt.)
1989. október 31., kedd
|
Vissza »
|
|
- Magyar-osztrák kapcsolatok - 1. folyt.
|
Az illetékes osztrák körök nagy érdeklődéssel figyelték, hogy
vajon ebben a témában milyen eredményre jut az osztrák
kancellár-helyettes -, főképp a magyar ellenzéki vezetőkkel való
tárgyalások során. Itt Bécsben ugyanis régóta úgy hírlett, hogy az
ellenzék nem lelkesedik a világkiállítás terveiért, mert attól tart,
hogy belerántja az eladósodott országot újabb tetemes kiadásba.
Fellélegezve vették így tudomásul, hogy a magyar ellenzék főbb
csoportjainak vezetői nemcsak a kiadások oldaláról ítélik meg a
kérdést. A bécsiek nagyon jól tudják, hogy a világkiállítás csak a
két fővárosra szóló eseményként lenne igazán vonzó a látogatók
számára.
Ami pedig Nagymaros ügyét illeti, Josef Riegler budapesti
tartózkodásakor még nem született meg a végleges magyar
állásfoglalás, de már akkor kilátásba helyezte a kompromisszumot: az
osztrákok engedékenységét és megértését, s ha az osztrák cégek
igényt tartanak is a kártérítésre, nem fogják megnyomni a ceruzát.
+++
1989. október 31., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|