|
|
 |
|
 |
Pozsgay elnöki esélyei
|
----------------------
München, 1989. október 26. (SZER, Szerkesztők fóruma) -
Mindazok, akik a IV. Magyar Köztársaság elnökét feltétlenül
népszavazás útján és még az országgyűlési választások előtt kívánják
a hivatalába ületetni, azt mondják, hogy most a többpárti
demokráciába való átmenet cseppfolyós ellentétekkel teli,
veszélyeket hordozó rendkívül bizonytalan időszakában szükség van
egy szilárd, biztos pontra, egy elnökre, aki a nemzet egységét
képviseli és garanciát nyújt a demokratikus átemenet zavartalan
biztosításához. De a mai magyar átalakulás paradoxonjainak egyike,
hogy éppen ez a kérdés: az első köztársasági elnök megválasztásának
módja és időzítése. Ez a kérdés váltotta és váltja ki a legsúlyosabb
ellentéteket, a legnagyobb vitákat és éppen ennek a vitának a
kimenetelét kíséri talán a legnagyobb bizonytalanság.
A jelenlegi jelöltek közül és a jelenlegi politikai helyzeten
alapuló választási rendszerben egyedül Pozsgay Imre az esélyes a
köztársasi elnöki posztra. Az ellenfelei bármennyire igyekezzenek is
például Für Lajossal mintegy beudvariaskodni egymást az elnöki,
illetve esetlegesen a miniszterelnöki székbe, igazában csak dísz-,
vagy legfeljebb alibiellenfelek.
- Mi az a változás, amit ebben a pillanatban Pozsgay Imre mint
köztársasági elnök okozni tudna, vagy amit minőségi hátralépésként
okozni volna képes? (folyt.)
1989. október 26., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pozsgay elnöki esélyei - 1. folyt.
|
- Ez egy nagyon érdekes kérdés, ugyanis emögött az rejlik, hogy
a hatalom jelent-e egyben népszerűséget. És azt kell hogy mondjam,
hogy igen. Emlékezzünk csak vissza Grósz Károly népszerűségi
mutatóira. Abból a korból, amikor Grósz Károly meg az
egypártrendszerű egy párt főtitkára volt és ugyanakkor
miniszterelnök is volt az országban. Népszerű ember volt, holott
Grósz Károly akaratlan nagysága éppen kisszerűségében állt. Abban,
hogy egy nagyon kedvező nemzetközi politikai helyzetben minden
hatalmi adut a kezében tartva sem volt képes megerősíteni saját
politikai állását. Ezután következett Pozsgay szerepe.
Mi volt Pozsgay Imre történelmi szerepe? Én nem látom másban,
mint az MSZMP teljes felszámolásában. Csakhogy ez megtörtént, ezen
túl vagyunk. Pozsgaynak ebben elévülhetetlen érdemei vannak, de a
régi érdemek nem biztos, hogy feljogosítják őt egy új korszakba való
belépésre. Mert mit mond Pozsgay?
Pozsgay ma a szociáldemokrácia értékeiről beszél, de nem olyan
régen ugyanez a Pozsgay Imre a reformkommunizmus értékeit
hangsúlyozta. Emlékezzünk vissza egy kicsit korábbi időszakra.
Pozsgay Imre nemcsak hogy azonosult a Kádár-rendszer politikai
irányvonalával, hanem a miniszteri bársonyszékből hajtotta azt
végre. És nagyon alaposan meg kell fontolni azt a kérdést majd a
szavazó magyar állampolgároknak, hogy ezzel a Pozsgay Imrével, aki
ilyen gyorsan váltogatja az eszemi mondanivalóját, ezzel a Pozsgay
Imrével lépjenek be egy új korszak kezdetébe. (folyt.)
1989. október 26., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pozsgay elnöki esélyei - 2. folyt.
|
- Én úgy nevezném: Pozsgay emelkedése és hanyatlása. Nekem az az
érzésem, hogy a hanyatló szakasz most kezdődik. Pozsgay
emelkedésének a titka - és ez Pozsgay érdeme -, hogy az ő korábbi
fellépése a párton belül volt, a hatalmon belül. Pozsgay volt az,
aki a diktatorikus hatalmat a párton belül felszámolta, vagy
legalábbis nagy érdeme volt benne, nagyon fontos szerepe volt benne.
A szerepek azonban leegyszerűsödtek.
Pozsgay volt az, aki kimondta még januárban, igenis népfelkelés
volt ötvenhatban, s hogy igenis, a pluralista választást meg kell
tartani, a párt vezető szerepét meg kell szüntetni, és a
bajkeverőkkel szemben diadalmaskodott. Ez most lezárult. Mostmár egy
új helyzet van, és ez egyáltalán nem egyértelmű. - Hadd tegyem még
hozzá, hogy mi a pártnak a súlya? A Magyar Szocialista Párt nagyon
furcsa helyzetben van. Ugyanis nincs tagsága. Sőt, nincs valódi
politikai és gazdasági programja, ami egy újjászülető pártnál
mondjuk nem szerencsés. Egy kormányzó pártnál viszont, amíg a
kormányt bírja, az baj. Méghozzá olyan baj, aminek az egész ország
látja a kárát.
- Térjünk vissza erre a sokat emlegetett népszavazásra. Igazában
itt arról van szó, hogy az MSZP Pozsgayt azért mégiscsak adunak
érzi, és gondolom, ezért forszírozzák a népszavazást, mert Poszgay
népszerűbb, mint a párt, amely mögötte áll. A párt, amely a
parlamenti választáson valószínűleg viszonylag gyengén szerepel,
arra számít, hogy a jelöltje az elnökválasztáson ennél sokkal
sikeresebb lesz. (folyt.)
1989. október 26., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pozsgay esélyei - 3. folyt.
|
- Amennyiben a parlamenti választások előtt lesz elnök, minden
lehetősége meg lesz arra is, hogy mintegy maga után húzza pártját a
parlamentbe, és ezen a parlamenti választáson mégiscsak jobb
eredményt érjenek el a vártnál. Azt hiszem, ők maguk is tisztában
vannak azzal, hogy esélyeik nem valami fényesek. Úgyhogy éppen ezért
nagyon kockózatos lépés volna most azt hiszem, Magyarországon
népszavazással dönteni az elnök személyéről. Ugyanakkor
természetesen az sem tagadható le, hogy ennek a népszavazásnak volna
valamiféle élmény-jellege, szinte a demokrácia első kézzelfogható
pillanata. Azt hiszem, hogy ez nagyon is hiányzik ma Magyarországon.
Egy nagy, alapvető demokratikus élmény.
- Még egy dolog, amiről még nem esett szó és fontos, hogy a
köztársasági elnök az egész megbizatási ideje alatt el van kötelezve
a saját pártjának, ugyanis a politikusok általában az egész világon
nem nagyon szívesen mennek korán nyugdíjba, és az új jogszabály
bizony lehetővé teszi a köztársasági elnök újraválasztását is egy
ízben. Ez nyolc évet jelent. No és választási kampányt csak pártok
képesek folytatni. Tehát a következő választási kampánynál a
köztársasági elnöknek elengedhetetlenül szüksége van a saját
pártjára. +++
1989. október 26., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|