|
|
 |
|
 |
- Szőcs Géza tapasztalatai - 6. folyt.
|
- Nem feltétlenül remekművekre gondolok, hanem olyan művekre,
amelyek a társadalmat megmozgatják, vagy legalábbis feltünést
keltenek, amellyel az emberek foglalkoznak pro és kontra.
- Itt vissza kell térnünk egy kicsit az előző kérdésedhez. Az
irodalomnak ma csökkent a piaca Magyarországon. Majdnem azt mondom,
hogy nincs piaca. Ezt azért mondtam, mert kétféleképpen csökkent.
Először is az írók részéről csökkent a kínálat oldaláról. Az írók
politizálnak, az írók gyűlésre járnak, az írók kiáltványokat
fogalmaznak, szerveznek, vidéken szerveznek, fővárosban, külföldön
képviselnek politikai, ideológiai érdekeket, és mindeközben teljesen
nyilvánvaló, hogy miért, nincs idejük írni. Másfelől viszont a
kereslet piaca is csökkenőben van.
- Miért?
- Azért, mert évtizedeken keresztül az olvasó a politikai
természetű izgalmakat tulajdonképpen az irodalomban kereste. Nem egy
közepes író ettől lett felkapott irodalmi személyiség, mert
politikagilag izgalmas mondanivalót tudott elrejteni többé-kevésbé
teljesen nyíltan, vagy félig nyíltan, és ettől ismert és szeretett
író lett.
- Politikai detektívregényt írt mondjuk. Az olvasó a sorok
között olvashatott.
- Amikor erre nincs szükség, az olvasó máshol találja meg és
máshol keresi a politikai izgalmainak a közegét, közeg-rendszerét.
Úgyhogy az irodalom most tulajdonképpen hónapok alatt elveszítette
egy olyan funkcióját, aminek évtizedeken keresztül igen jól
megfelelt.
- A társadalom fásultsága, ez majdhogynem egy közhely a mai
Magyarországon. Sokan hivatkoznak rá, de amit az előbb mondtál, a
beszélgetésünk kezdetén, az mintha cáfolná ezt. Tapasztalod a jeleit
annak, hogy ez a közhely ez kezd elavulttá válni? (folyt.)
1989. szeptember 14., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|