|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Egy NATO-albizottság bonni ülése
|
![](../img/spacer.gif)
-------------------------------- München, 1989. október 31. (SZER, Késő esti mai nap) - Bonnban tanácskozást tartott az Észak-Atlanti Szervezet egy albizottsága. Ez a múltban már sokszor megtörtént, de a mostani ülés úttörő jellegűnek számít, mert most először Kelet-Közép-Európából érkezett törvényhozók is jelen voltak. Röviden ismertetjük felszólalásaikat: - A NATO Kelet-Európával foglalkozó albizottságának ülésén első ízben vettek részt Magyarországról, Lengyelországból és Csehszlovákiából érkezett parlamenti képviselők. A megnyitó szavak elhangzása után a NATO tagállamainak parlamenti képviselői és a három kelet-európai állam képviselője Ditter Castl(?) beszédét hallgatták meg. A nyugatnémet külügyminisztérium politikai osztályának vezetője a szovjet reformok hatásáról beszélt Kelet-Európában. Mint mondotta ezek a reformok mély változásokat eredményeztek, ugyanakkor azt is kifejtette, hogy a Szovjetunió gazdaságilag nem elég erős a versenyképességhez és az együttműködéshez, ezért politikai és társadalmi reformokra van szükség. Csak ez teszi lehetővé a gazdasági reformokat - mondotta. Gyuricza László a magyar védelmi bizottság elnöke, egyetértett a nyugatnémet külügyminsztérium politikai osztályának vezetőjével és kijelentette, hogy Budapest csak akkor lehet eredményes gazdaságilag, ha politikai téren is sikerrel jár. Elmondta, hogy Magyarország a jelenleginél nagyobb együttműködésre törekszik és felhívta a figyelmet arra is, hogy nyugati gazdasági segítség nélkül kárt szenvedhet a reformfolyamat. Felszólalása végén Gyuricza László a Varsói Szerződés tagállamaiban jelentkező olyan tendenciákról beszélt, amelyek a szétesés irányában hatnak. (folyt.)
1989. október 31., kedd
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Egy NATO-albizottság bonni ülése - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Klaus Francke nyugatnémet kereszténydemokrata politikus, a Csehszlovákiában uralkodó állapotokat bírálta. Elfogadhatatlannak nevezte a szabad véleménynyilvánítás megakadályozását, a letartóztatásokat és az utazási korlátozásokat. Név szerint is megemlítette az ismert polgárjogi aktivista, Václav Havel ügyét. Ezek a tényezők - hangsúlyozta Klaus Francke - hátráltatják a szükséges és kívánatos együttműködést Csehszlovákiával. Ezután Bohuslav Kucsera a csehszlovák parlament elnökhelyettese emelkedett szólásra. Úgy vélte, hogy országa képes a szocialista pluralizmus kifejlesztésére. Prágának saját elképzelése van arról, hogy mély tartalmat adjon a nemzeti fronton belüli többpártrendszerének. Hozzátette: Prága szeretné elkerülni azokat a problémákat, amelyekért bírálják, de - a csehszlovák parlament elnökhelyettese szerint - egyes ügyeket a nyugati sajtó túldramatizál. A lengyel Szolidaritás egy parlamenti képviselője rámutatott arra, hogy a kelet-európai változások nem a szovjet reformokkal kezdődtek, hanem a Szolidaritással, amely megmutatta a nyugati közvéleménynek, hogy Kelet-Európa el akar szakadni a szovjet birodalomtól. A lengyel parlamenti képviselő elmondta, hogy hazájában politikamentessé kell tenni a hadsereget, hogy ne lehessen többé belső elnyomásra, és a kommunista párt érdekeinek a védelmére használni. +++
1989. október 31., kedd
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|