|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Kevesebb szovjet olaj Kelet-Európának (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Washington, 1990. július 26. csütörtök (Amerika Hangja/MTI) -
A Szovjetunió kevesebb olajat szállít volt szövetségeseinek. Lépésének
számos oka van - azok mindenekelőtt gazdasági, és nem politikai
természetűek. Döntésével nehéz választás elé állítja Kelet-Európa
piacgazdálkodás felé igyekvő országait: vagy a világpiacon vásárolják
meg a hiányzó mennyiséget, amivel még mélyebbre zuhannak a külföldi
adósságok szakadékában, vagy csökkentik olajfogyasztásukat, ami
viszont még súlyosabb gazdasági pangást okozhat.
Bulgáriában, amelynek nyersolajellátása teljesen a Szovjetuniótól függ, nagy megdöbbenést keltett Moszkvának az a döntése, hogy 7 millió tonnával csökkenti idei olajexportját a kelet-európai országokba. A bulgáriai olajfinomítókat le kellett állítani, és hosszú sorok állnak a benzinkutaknál a már előre kiszivárgott hír nyomán, miszerint még a héten csaknem megduplázódik a benzin ára.
Bulgária máris hatalmas külföldi adósságteher alatt nyög. A kormány közölte, hogy keményvaluta híján képtelen lesz nagy mennyiségű nyersolajat vásárolni más forrásokból. A szovjetek e hónapra 16 százalékkal csökkentették olajszállítmányukat, ami még jobban megnyomorítja a bolgár ipari termelést. A bolgár légitársaság jelezte, lehetséges, hogy számos belföldi járatát meg kell szüntetnie, ha nem áll be javulás az üzemanyagellátásban.
A szovjet bejelentésre hasonló pánikszerű benzinvásárlási láz tört ki Csehszlovákiában is. A csehszlovák kormány szintén kétszeresére emelte a benzin árát, hogy megfékezze a fogyasztást. A gazdaságügyi miniszter azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy teljesen váratlanul harmincöt százalékkal csökkentette a Csehszlovákiába szállított olajmennyiséget.
Az új magyar kormány is felháborodását fejezte ki. Szóvivője közölte: Moszkva a korábbi megegyezéshez képest harminc százalékkal kevesebb olajat szállított Magyarországra. Ez újabb hatalmas terhet ró arra az országra, amelynek már így is a legnagyobb az egy főre eső adósságterhe Kelet-Európában. Becslések szerint Magyarországnak újabb 55-65 millió dollárt kell költenie a világpiacon a le nem szállított szovjet olajmennyiség pótlására. (folyt.)
1990. július 26., csütörtök 06:40
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Kevesebb szovjet olaj Kelet-Európának (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Antall József miniszterelnök múlt héten Brüsszelben hangsúlyozta, Magyarország helyesli, hogy a Nyugat támogatást ad a Szovjetuniónak, ám arra is megoldást kell találni, hogy miként kompenzálják a kelet-európai államokat a Szovjetunió új magatartása miatt keletkezett károkért. Egy olyan kompenzálási alap létesítését indítványozta, amely segítséget nyújtana a váratlan kiadásokkal küszködő Kelet-Eurápai államoknak. Ha ez nem történik meg, Magyarország képtelen lesz teljesíteni a Nemzetközi Valutaalap által rá rótt kötelezettséget, amely előírja a költségvetési deficit csökkentését - mondta.
Lengyelország számára - amely sokkterápiát alkalmazott a szocializmusból a piacgazdaságba történő áttérése során - szintén újabb csapás a szovjet olajexport csökkenése. A lengyel kormány máris kénytelen volt a nemzetközi készpénzpiachoz fordulni, hogy ne kelljen leállítania olajfinomítóit.
A szovjet lépés mögött sok - elsősorban gazdasági - ok húzódik meg. Problémák vannak magával a szovjet olajiparral is. A termelés csökkent, a belföldi fogyasztás emelkedett. A Kreml döntésének legfőbb oka azonban a nemesvaluta és a nyugati árucikkek beszerzésére irányuló kétségbeesett igyekezet. Jelentések láttak napvilágot arról, hogy a Szovjetunió olajat cserél nyugati gabonára. Moszkva immár nyilvánvalóan nem engedheti meg magának, hogy értéktelen kelet-európai pénzért, vagy rossz minőségű árucikkekért adja el olaját. +++
1990. július 26., csütörtök 06:46
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|