|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A szovjet olajszállítások csökkentése Kelet-Európa felé
|
![](../img/spacer.gif)
-------------------------------------------------------
Washington, 1990. július 25. (Amerika Hangja, Esti híradó) - A Szovjetunió kevesebb olajat szállít volt csatlósállamainak. Munkatársunk riportját tolmácsoljuk:
- Bulgáriában, amelynek nyersolaj-ellátása teljesen a Szovjetuniótól függ, nagy megdöbbenést keltett Moszkva döntése, hogy 7 millió tonnával csökkenti ez évi olajexportját a kelet-európai országokba. A bulgáriai olajfinomítókat le kellett állítani, és hosszú sorok állnak a benzinkutaknál az előre elterjedt hír miatt, hogy még a héten csaknem megduplázódik a benzin ára.
Bulgária máris hatalmas külföldi adósságteher alatt nyög. A kormány kijelentette: keményvaluta híján képtelen lesz máshonnan nagy mennyiségű nyersolajat vásárolni. A szovjetek e hónapra 16 százalékkal csökkentették olajszállítmányukat, ami még jobban megnyomorítja a bolgár ipari termelést. A bolgár légitársaság közölte: lehetséges, hogy számos belföldi járatát meg kell szüntetnie, ha nem áll be javulás az üzemanyagellátásban.
A szovjet bejelentésre hasonló, pánikszerű benzinvásárlási láz tört ki Csehszlovákiában is. És a csehszlovák kormány is duplájára emelte a benzin árát, hogy megfékezze a fogyasztást. A gazdaságügyi miniszter azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy teljesen váratlanul 35 százalékkal csökkentette a Csehszlovákiába szállított olajmennyiséget.
Az új magyar kormány is felháborodását fejezte ki. Szóvivője közölte: Moszkva a korábbi megegyezéshez képest 30 százalékkal kevesebb olajat szállított Magyarországra. Ez újabb hatalmas terhet ró arra az országra, amelynek már így is a legnagyobb az egy főre eső adósságterhe Kelet-Európában. Becslések szerint Magyarországnak újabb 55-65 millió dollárt kell költenie a világpiacon - a le nem szállított szovjet olajmennyiség pótlására. (folyt.)
1990. július 25., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- A szovjet olaj csökkentése Kelet-Európának - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Antall József miniszterelnök a múlt héten Brüsszelben hangsúlyozta: Magyarország helyesli, hogy a Nyugat támogatást ad a Szovjetuniónak -, ám erre is megoldást kell találni: hogy kompenzálják a kelet-európai államokat a Szovjetunió új magatartása miatt keletkezett károkért.
Javasolta egy kompenzálási alap létesítését, amely segítséget nyújtana a váratlan kiadásokkal küszködő kelet-eurápai államoknak. Ha ez nem történik meg - mondotta Antall - Magyarország képtelen lesz teljesíteni a Nemzetközi Valutaalap által rárótt kötelezettséget, amely előírja a költségvetési deficit csökkentését.
Lengyelország számára - amely sokk-terápiát alkalmazott a szocializmusból a piacgazdaságba történő áttérése során - szintén újabb csapás a szovjet olajimport csökkenése. A lengyel kormány máris kénytelen volt a nemzetközi készpénzpiachoz fordulni, hogy ne kelljen leállítania olajfinomítóit.
A szovjet lépésnek számos oka van. A legtöbbjük gazdasági, és nem politikai természetű. Problémák vannak magával a szovjet olajiparral is. A termelés csökkent, a belföldi fogyasztás emelkedett. A Kreml döntésének legfőbb oka azonban a nemesvaluta, és a nyugati árucikkek beszerzésére irányuló kétségbeesett igyekezet. Jelentések láttak napvilágot arról, hogy a Szovjetunió olajat cserél - nyugati gabonára.
Moszkva immár nyilvánvalóan nem engedheti meg magának, hogy értéktelen kelet-európai pénzért vagy rossz minőségű árucikkekért adja el olaját.
Mindez nehéz választás elé állítja Kelet-Európa piacgazdálkodás felé igyekvő országait. Vagy a világpiacon vásárolják be a hiányzó olajszükségeeteiket - amivel még mélyebbre zuhannak a külföldi adósságok szakadékában - vagy pedig nagymértékben csökkentik olajfogyasztásukat - ami még súlyosabb gazdasági pangást okozhat. +++
1990. július 25., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|