|
|
 |
|
 |
- Esetleges magyar semlegesség - 1. folyt.
|
- Szerintem rendkívül fontos, hogy milyen fórumon, hol tesz
kijelentést egy szovjet, magyar, vagy tulajdonképpen amerikai,
francia, akármilyen politikus, tanácsadó. Nyilvánvaló, hogy mondjuk
ha amerikai tévében megkérdeznek egy szovjet vezetőt - Sislinre
gondolok például -, hogy van-e kifogása az ellen, hogy ha
Magyarország független, szabad és természetesen semleges állam
kívánna lenni, a válasz gyakorlatilag az lehet, hogy nem, a
Szovjetuniónak nincs ellene kifogása.
Arról ma már gyakorlatilag szó sincs, hogy valamilyen erőn
alapuló, elnyomórendszer részeként legyen Közép-Kelet-Európa a
szovjet birodalom része, mint Sztálin alatt, de gyakorlatilag
Hruscsov alatt is ez volt, sőt Brezsnyev-doktrínának nevezzük azt a
tételt, amely ezt gyakorlatilag megfogalmazta legtisztábban.
Erről ma már szó sincs. Viszont a vita inkább arról folyik, hogy
milyen módon lehet mégis ezt a közösséget összetartani, hogy ez
valóban egy szabad, vagy félig szabad szuverén államoknak legyen
önkéntes alapon egy ilyen nemzetközössége, amiben tényleg a
résztvevő államok maguk döntik el, hogy tagok maradnak-e, vagy sem.
Ha mégis oda kerülne a sor, hogy egy magyar vezetés bármilyen nyomás
alatt, vagy bármilyen okból ki akarna lépni, hát döntő pillanatokban
a Szovjetuniónak mindig a tankokat kellett beküldenie, hogy ezt
meggátolja, s feltehetőleg most is csak tankokkal tudná végső soron
meggátolni. Ha te azt mondod, hogy most nem küldenék a tankokat, mi
a helyzet ebben? (folyt.)
1989. október 30., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|