|
|
|
|
Ahol Rabelais diák volt (1. rész)
|
Montpellier, 1989. október 30. hétfő (MTI-Panoráma)
Az orvostudományi kar főépületének emléktábláján a híres professzorok nevének sorozata a XII. századtól kezdődik. Régi francia, arab, zsidó nevek sorakoznak egymás után - Montpellier városában már ekkor oktatták az orvostudományokat, mégpedig egyesítve a középkor leghíresebb orvosi iskoláinak képviselőit, hamarosan pedig a jog tanítását is megkezdték. 1989. október 26-án IV. Miklós pápa aláírta a máig is megőrzött okiratot: Montpellier városának iskolája megkapta az egyetemi rangot, harmadiknak Franciaországban, a párizsi Sorbonne és Toulouse egyeteme után. Megmaradtak a régi szabályok leírásai: az orvosi karon például minden mesternek, mai szóval professzornak joga volt orvossá nyilvánítani azt a tanítványát, aki legalább három éven át megfelelő eredménnyel tanult nála, rendszeresen látogatta az évente egyszer megrendezett nyilvános boncolást, és letette vizsgáját. A jogi karon erre csak a rektornak volt joga, ám itt is éveken át kellett tanulnia annak, aki meg kívánta szerezni a diplomát. A sok-sok tanítvány között nem egy olyan volt, akinek neve fennmaradt a tudomány történetében, ám akad egy olyan, aki irodalmi munkaságáért vált méltán híressé, holott ő is orvosnak tanult: Rabelais három éven át volt a montpellieri egyetem diákja. A hétszáz éves egyetem büszkén jubilál. Ünnepségein megjelenik a köztársaság elnöke, sok-sok nagynevű tudós, s a végzett növendékek sokasága a világ számos országából. Montpellier ma Franciaország egyik nagy egyeteme, csaknem negyvenezer diák tanul a régi karokon, az orvosi, a jogi fakultáson s az azóta szervezett újakon. Az egyetem, amely természetesen régen kinőtte egykori falait, ma tanárokat, mérnököket, szociológusokat, zeneművészeket, testnevelőket, sőt, szőlészeket is képez. Montpellier híres borvidék, a Languedoc-Roussillon központja. A várost szinte gyűrűbe veszik az egyetem új épületei, s egy kicsit még a hatalmat is átvette - Montpellier polgármestere, alpolgármestere és a városi vezetés nem egy tagja korábban az egyetem professzora volt, s tudatosan törekszik arra, hogy a dél-franciaországi városból a francia tudományos kutatás, a korszerű technika egyik fellegvárát alakítsa ki. A már korábban is híres gyógyszerészeti kutatás például gyorsan bővül, fejlődik a számítástechnika - az amerikai IBM legnagyobb franciaországi gyártelepe is ebben a városban van -, s természetesen vezető szerepe van a fakultásnak a francia orvostudomány fejlesztésében is. (folyt.)
1989. október 30., hétfő 16:49
|
Vissza »
|
|
Ahol Rabelais diák volt (2.rész)
|
Manapság magyar diákok is eljutnak erre az egyetemre. Budapestről érkezett vendégprofesszorok szintén tanítottak már itt, főként a földrajzi tanszéken, amelynek Magyarországról származott tanszékvezetője, Shultz József eleven kapcsolatot tart fenn hazai kollégáival. De más karokon is voltak és vannak magyar diákok. A szőlészeti karon például rendszeres a cserelátogatás, és az egyetem jogi karának professzora, Michel Lacave jelenleg közreműködik annak tervezésében, hogyan lehet ipari-tudományos kutatóközpontokat, ,,ipari parkokat,, létrehozni magyar egyetemek mellett. A városnak és a megyének amúgyis sok a ,,magyar kapcsolata,,. Főként Bács-Kiskun megyével: rendszeresen érkeznek montpellier-i zenepedagógusok a kecskeméti Kodály intézetbe, művészek a művésztelepre, s kölcsönös ifjúsági táborozásokat is szerveznek. Az egyetemnek manapság nem kis gondot okoz önmaga fenntartasa. A költségvetésből kapott pénz legfeljebb arra elég, hogy folytassák az oktatást, fejlesztésre ebből már nem jut. Kevés a tanterem, a szociális létesítmény - bár a monpellier-i diákok helyzetét sok magyar társuk megirigyelhetné -, fejleszteni kellene a kutatóeszközöket, a könyvtárakat. Így azután az ipari-tudományos kutatómunka összekapcsolása rendszeres feladat a tanszékek számára, elsősorban a természettudományi-műszaki karon. De másfajta jövedelme is van az egyetemnek. A bölcsészkar hatamas parkjában például hiredtőtáblákon autókat, könyveket reklámoznak - az ebből befolyó jövedelem fedezi a kar fűtési díjának a felét... Franciaországban az egyetem mindenki előtt nyitva áll, s az oktatás ingyenes, ám nem könnyű diáknak lenni. Diákszállóban csak a hallgatók töredéke kaphat elhelyezést, a többiek albérletre kényszerülnek, s ez korántsem olcsó. Igaz, a hallgatóknak több mint a fele szociális ösztöndíjat kap. A diákélet, ha nem is gondtalan, de azért szemmel láthatóan vidám a hétszáz éves egyetem falai között. Elvégre nem feledkezhetnek meg arról, hogy a nagy mulattató, az élet derűjének hivatott ismerője, Rabelais volt egykor a kollégájuk. A jubileumi ünnepségek műsorában természetesen Pantagruel kalandjai is szerepelnek a diák-színjátszok előadásában. A professzorok már kikefélték ünnepi tógájukat, az egyetem laboratóriumai megnyitották kapuikat a kíváncsiak előtt. A jubileum megkezdődött. A tantermekben azonban ugynúgy folyik az oktatás, mintha nem lennének ünnepségek. Montpellier egyeteme a 701. tanévben is megalapozott tudást akar adni diákjainak.+++ ki/ts csr Kis Csaba (Montpellier)
1989. október 30., hétfő 16:50
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|