|
|
|
|
Üzenetek Helsinkiből (1. rész)
|
1989. október 30. hétfő (MTI-PANORÁMA) - Üzenet a világnak, üzenet a két országnak - röviden így lehet megvonni Mihail Gorbacsov helsinki tárgyalásainak mérlegét. Az összegzés, persze, nem lenne teljes, ha nem emlékzetetnénk Gorbacsov meleg és közvetlen fogadtatására. Az utcán egyszerűen csak Misának szólították őt a helsinkiek - bizonyítván: a finn-szovjet viszony rendkívül jó, s ezután csak még jobb lehet. Geraszimov szovjet szóvivő szellemesen jegyezte meg: talán éppen az a probléma, hogy nincs probléma. Helsinkiből mindenekelőtt azt üzenték a világnak, hogy változatlanok a két ország külpolitikai alapelvei: érdekük az enyhülési folyamat továbbvitele és a nemzetközi kapcsolatok további demokratizálása. Úgy ítélték meg, hogy a közös biztonság a katonai szembenállás felszámolását követeli meg, s Gorbacsov Finlandia palotában elhangzott beszédének egyik kulcsmondata éppen az volt, amelyben szükségesnek ítélte a katonai tömbök fokozatos felszámolását. A közös nyilatkozatban kezdeményezték újabb európai biztonságerősítő intézkedések kidolgozását, és hatósugaruk kiszélesítését. A mai, gyorsan változó Kelet-Európának is szólt az a megállapítás, amely szerint az államok közötti kapcsolatokban - ahogy ezt szovjet részről már többször is hangoztatták - feltétel nélkül tiszteletben kell tartani a társadalmi-politikai rendszer megválasztásának szabadságát. Gorbacsov mindehhez hozzátette: kapcsolataikat modellnek tekinti a kis és nagy, valamint a különböző társadalmi rendszerű és a szomszédos államok számára. Hogy ez mennyire vonatkozik Lengyelországra és Magyarországra, illetve, hogy mennyire csak a Szovjetunió és a nyugati országok viszonylatára értendő, azt majd a jövő mutatja meg. Egy biztos: a Gorbacsovot kísérő Alekszandr Jakovlev, nem hivatalos értésülések szerint, helyeselte azt a finn óvatosságot, amely egyebek között a finn szociáldemokratáknak a kelet-európai folyamatokhoz való viszonyát jellemzi. (folyt.)
1989. október 30., hétfő 14:49
|
Vissza »
|
|
Üzenetek Helsinkiből (2. rész)
|
A nemzetközi közösségnek szánt üzenetből kiemelendő a NATO-tag Norvégia irányába tett, az észak-európai országok kollektív biztonságérzetét erősítő lépés. Gorbacsov késznek mutatkozott a Barents-tengeri norvég-szovjet határprobléma megvitatására, egy másik javaslatában pedig felajánlotta: Norvégia vegyen részt az északi tengeri hajóbalesetek, például a tengeralattjáró-balesetek kölcsönös bejelentését célzó megállapodás kidolgozásában. Belpolitikai jellegű üzeneteket is hozott ez a mostani szovjet-finn csúcs. Koivisto ugyanis értésre adta: országa az egységes Szovjetunióval kívánja fejleszteni kapcsolatait. A címzett a szovjet Baltikum, s ez egyértelműen kifejezi azt a finn törekvést, amely szerint még a látszatát is kerülni kell annak, hogy Helsinki bármiféle halvány biztatást ad a balti köztársaságok önállósodási törekvéseihez. Koivisto azonban - szem előtt tartva a finneknek az észtek iránt táplált rokoni érzelmeit - igen taktikusan, rezidenciáján ötven perces külön eszmecserét folytatott Vaino Va:ljasszal, az észt párt első emberével. A Finlandia sajtóközpontban egyébként az újságírók egyöntetűen úgy vélekedtek: Va:ljas bevétele a szovjet delegációba eleve olyan gesztus, amelyet mind Észtországban, mind Finnországban nagyra értékelnek, és ez egyértelműen Gorbacsov pozícióit erősíti a Baltikumban. A finn belpolitika szempontjából a Gorbacsov-látogatás kétségkívül leglátványosabb eredménye, hogy Koivistót nagy elődeivel, Paasikivel és Kekkonennel egy sorba emelte. Koivistót az utóbbi időben ugyanis számos olyan bírálat érte, amelyek szerint nincsenek olyan jó kapcsolatai a szovjet vezetéssel, mint a korábbi finn államfőknek. Ennek a véleménynek a kialakításába 1981. végén ,,besegített,, a szovjet sajtó is: az elnökválasztások közeledtével nem titkolta, hogy szívesebben látna a betegsége miatt távozó Kekkonen helyén más politikust. A szovjet vezető ezekre a megjegyzésekre alaposan rácáfolt azzal, hogy a Finlandia palotában mondott beszédében külön hangsúlyozta: Koivisto a szovjet vezetés maximális bizalmát élvezi. Végül, de nem utolsó sorban, Gorbacsov üzent a finn vállalkozóknak is: a most aláírt 1995-ig szóló gazdasági egyezmény biztos megrendelést és munkát jelent, s ez a mai világban szintén nem elhanyagolható dolog. +++ Dorogi Sándor (Helsinki), MTI-Panoráma
1989. október 30., hétfő 14:58
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|