|
|
|
|
Primakov és Sislin Magyarországról (1.rész)
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1989. október 30. hétfő (MTI-tud) - ,,Szigorúan ragaszkodunk a belügyekbe való be nem avatkozás elvéhez. Abból indulunk ki, hogy minden országnak, államnak, népnek joga van a választásra. Vonatkozik ez a szocialista országokra csakúgy, mint a tőkésekre,, - jelentette ki Jevgenyij Primakov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke. A vezető szovjet politikus vasárnap az amerikai CBS-hálózatnak nyilatkozott.
A kérdésre, küldene-e a Szovjetunió csapatokat az NDK-ba, ha az ki akarna lépni a Varsói Szerződésből, Primakov nem-mel válaszolt, hozzátéve: nem hiszi, hogy az érintett országokat érdekeik arra késztetnék, hogy elhagyják a szövetséget. Az ismételt kérdésre, hogy tétlen maradna-e a Szovjetunió, ha Lengyelország és (feltehetően) Magyarország után más országok is elutasítanák a kommunista pártot, Primakov így felelt: ,,hát nem mond önöknek Lengyelország és Magyarország példája semmit?,, Hasonló kérdésekre hasonló szellemben felelt Nyikolaj Sislin, az SZKP KB szóvivője is. Mindkét politikus a hosszabb amerikai tanulmányúton tartózkodó szovjet parlamenti küldöttség tagja. Sislin az ABC-tv-ben a Németország jövőjével kapcsolatos kérdésekre kijelentette: az új, békés európai korszakban általában megváltoznak a viszonyok. Bizonyos abban, hogy e viszonyok - a szabad választás alapján - a német államok tekintetében is változást igényelnek s változni is fognak. Ez a németeken múlik, de meg kell érteni a szovjet érdekeltségét is abban, hogy ne destabilizálódjon az európai helyzet. Az ABC riportere a magyar-osztrák határt ugyanolyan nyitottnak minősítette, mint például a francia-belga határ és megkérdezte Sislint: veszélyeztetné-e a szovjet érdekeket, ha Magyarország ,,ausztrifikálódna,, ha kívül kerülne a Varsói Szerződésen. A szovjet politikus válasza: mindenképpen tiszteletben tartjuk a magyarok döntését s nem félünk a változásoktól. A magyarok elhagyhatják a Varsói Szerződést, de a hivatalos személyiségek mindeddig azt mondották, hogy az ország a szövetség tagja kíván maradni. (folyt.)
1989. október 30., hétfő 07:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Primakov és Sislin Magyarországról (2.rész)
|
Raymond Seitz, az európai kérdésekért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes ugyanabban a műsorban meglepőnek ítélte Siskin kijelentéseit, s azt mondotta: örvendetes lenne, ha Magyarország - szándéka esetén - kiléphetne a Varsói Szerződésből, ám tudomása szerint a szovjet kormánynak nem ez az álláspontja. A Magyarország VSZ-tagságával kapcsolatos további kérdésekre Seitz annyit mondott, hogy az országban politikai folyamatok fejlődnek s feltehetően ,,újfajta kormány alakul majd ki,,. A magyarok egyébként nem annyira a nyugati szövetséghez, hanem az Európai Közösséghez kívánnak közeledni, s ez fokozatos folyamat lesz. Kérdésekre válaszolva Seitz kijelentette, hogy Magyarország még nem foglalt világosan állást a VSZ-tagság ügyében, de ,,feltételezhető kormányának szándéka, hogy bizonyos időpontban újrafogalmazza viszonyát a szövetséghez,,. Véleménye szerint egyébként nem zárható ki a VSZ feloszlatásának, újjászervezésének, átalakításának lehetősége - ám ez nem vezetne szükségszerűen a NATO feloszlatásához vagy átszervezéséhez. A NATO-nak nemcsak katonai, hanem fontos politikai szerepe is van, ezért még hosszabb ideig fenn fog maradni. Az amerikai külügyminiszter-helyettes egyébként azt mondotta, hogy Egon Krenz, az NDK új vezetője aligha lesz akárcsak ,,mini-Gorbacsov,, is. A jelek szerint a régi gárdához tartozik, bár a változások érdekében ránehezedő nyomás igen nagy. A kérdésre, hogy el tud-e képzelni az NDK-ban a pekingi Tienanmen-térihez hasonló leszámolást, a diplomata nemmel válaszolt: ,,ezzel a rendszer önmagát rombolná szét,,, mondotta. +++
1989. október 30., hétfő 07:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|