Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - második munkanap (7. rész)
A képviselőnő - aki csatlakozott a Szabad Demokraták Szövetségéhez - azzal indokolta álláspontját, hogy a köztársasági elnök megválasztása már a szabad választások után összeülő Országgyűlés feladata lenne, ezért ellenezte e magas állami tisztség népszavazás útján történő betöltését. Balla Éva indítványa mindössze 11 támogató szavazatot kapott a Parlamenttől. A korábbi viták alkalmával már nagy visszhangot váltott ki Südi Bertalannak az a javaslata, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is interpellálhassanak a képviselők. Ez a javaslat a képviselő többszöri felvetése ellenére sem szerezte meg a jogi bizottság támogatását, s az igazságügyminiszter sem támogatta. Ennek ellenére Südi Bertalan ragaszkodott módosító indítványához, amely végül a szavazás során mindössze 39 támogató szavazatot kapott. A szavazás menetét némileg megakasztotta Mándity Marin módosító indítványa. Az írásban már korábban szétosztott javaslatához képest ugyanis a képviselő újabb szövegtervet dolgozott ki, s azt szétosztotta képviselőtársai között. Így az Országgyűlésnek először arról kellett szavaznia, eltekint-e ez esteben az indítvány bizottsági vitájától. Miután a Parlament beleegyezett ebbe a megoldásba - s az igazságügyi tárca vezetője is támogatta Mándity képviselő új verzióját -, szavazásra tették fel az indítványt, amelyet végül 299 képviselő támogatásával elfogadtak. Így az alkotmányba is bekerül: a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a néphatalomnak; államalkotó tényezők. Továbbá: a Magyar Köztársaság védelemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Biztosítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. A módosító indítványok sokaságáról hozott határozatok után az elnöklő Fodor István feltette a törvényjavaslat sorsát véglegesen eldöntő kötelező kérdést: a már elfogadott módosításokkal általánosságában és részleteiben is elfogadja-e a testület az alkotmánymódosítás törvényjavaslatát. Az Országgyűlés 333 igenlő válasszal, 5 ellenében, 8 tartózkodással törvényerőre emelte az alaptörvény módosításának tervezetét. (folyt.köv.) 1989. október 18., szerda 16:21
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »