|
|
|
|
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (7. rész)
|
A törvénytervezet tételesen felsorolja azokat a forrásokat, amelyek a párt vagyonát alkothatják. Ezekkel összefüggésben két tiltó rendelkezést tartalmaz: egyrészt állami költségvetési szerv, illetve állami vállalat nem adhat hozzájárulást és azt a párt nem fogadhatja el, másrészt tiltja a más államtól származó és az ismeretlen forrásból eredő vagyoni hozzájárulás elfogadását. Ha ez mégis megtörténik, az ilyen jellegű hozzájárulást egyrészt be kell fizetni az állami költségvetésbe, másrészt ugyanekkora összeggel csökken a párt költségvetési támogatása. A pártok számára nyújtandó állami költségvetési támogatás teljes összegét az Országgyűlés állapítja meg az erről szóló éves törvényben. A támogatásra fordítható összeg 25 százalékát - a törvénytervezet szerint - az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok között egyenlő arányban, 75 százalékát pedig a választások eredménye alapján kell felosztani. Ez azonban már csak az új országgyűlési választások után alkalmazható szabály. Ezért a tervezet kimondja, hogy a következő általános képviselőválasztásig a pártok költségvetési támogatásáról az Országgyűlés külön határoz. A törvényjavaslat szigorúan határozza meg a pártok gazdálkodási lehetőségeit, szintén választási lehetőséget hagyva a képviselőknek. Kimondja azt is: ha a párt egyesülés vagy szétválás útján megszűnik, a vagyon a jogutódé (jogutódoké) lesz. A vagyonmegosztás módja és aránya a párt döntésétől függ. A párt vagyona azonban nem osztható fel a tagok között akkor sem, ha a párt jogutód nélkül szűnik meg. Ennek oka, hogy a párt egyrészt állami költségvetési támogatásban részesül, s elfogadhatatlan az is, hogy a politikai tevékenységéhez kapott hozzájárulásokat a tagok egymás között osszák szét. A megoldást egy, a közérdeket szolgáló közalapítvány jelentheti, amelyet az Országgyűlés hoz létre. A pártok gazdálkodásának ellenőrzésére az Országgyűlésnek alárendelt Állami Számvevőszék jogosult. Ez a szervezet - a politikai élet tisztasága érdekében - évente legalább egyszer ellenőrzi a pártok gazdálkodását. A törvénytervezet egyébként úgy rendelkezik: a pártok minden év március 31-ig kötelesek közzé tenni előző évi pénzügyi kimutatásukat. A párttörvény több ponton módosítja az egyesülési jogról szóló törvényt. Az ugyanis a pártok alapításával, működésével, törvényességi felügyeletével kapcsolatos szabályokat egységesen tartalmazza, míg a párttörvény az ezektől eltérőeket. Módosítani szükséges a Polgári Törvénykönyvet is, mert a magyar közjog nem ismeri a törvénnyel létrehozott közalapítvány intézményét. (folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 12:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|