|
|
|
|
Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (1. rész)
|
1989. október 4., szerda - A békés átmenet kereteit megteremtő sarkalatos törvények parlamenti megvitatása és az MSZMP történelmi döntésekre készülő kongresszusa előtt, e jövőt formáló eseményekről, folyamatokról fejtette ki a véleményét Németh Miklós miniszterelnök az MTI és a Magyar Hírlap kérdéseire válaszolva.
x Ön sokat utazik az országban a kongresszus előtti napokban. Miért? - A kormányzati munkában ezek a programok, konnzultációk semmivel sem pótolhatók. A politikában gyakran beszélnek a hallgatag többségről. Szerintem ez nem is olyan hallgatag, csak fül kell hozzá, hogy hangjukat meghalljuk. Ennek a többségnek a szavazatán múlik az ország jövője, ezért hallatlanul fontos, hogy megismerjük ezeknek az embereknek a gondjait, problémáit azért, hogy a bennük rejlő energiák mozgósítására képesek legyünk. x Milyen problémákról esett szó a beszélgetéseken? - A sok kérdéskör közül most csak két problémát emelnék ki: az önkormányzatot és a gazdasági övezeteket. A megbeszéléseken megerősödött bennem: az önkormányzat a magyar ember természetes igénye, és a demokratikus átmenetet is csak akkor fogadja el, ha belső autonómia igényét a mindennapi életben kiélheti. Nem véletlen, hogy Magyarország a kis autonómiák klasszikus hazája. A megyegyűlés, a szabad város, a községi autonómia, a presbitérium őrizte meg államiságunkat, magyarságunkat. x Igen, de az autonómiák történelmi szerepe többnyire az ellenállás volt... - Ez így van, most a feladat azonban más. Ennél lényegesen több. Éppen az önkormányzatok bázisán kell szerves módon új politikai rendszert, új demokráciát teremtenünk. Ez a magyar út. Persze csak olyan önnkormányzatokkal, amelyeket a kommunális tulajdon, a kiszámítható helyi bevételek és a közösségi szervezetek vezetőinek szabad választása jellemez. x A hírek szerint a soproniak különleges gazdasági övezetet szeretnének... - Igen, de ezzel a szándékukkal nincsenek egyedül. Több határ menti területe van az országnak, ahol örömmel élnének egy ilyen lehetőséggel. A kormány nemzetközi szervezetek tapasztalatait és ajánlásait is tanulmányozni fogja, és minél hamarabb, remélhetőleg még ez évben dönteni fog a javaslat sorsáról. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 17:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (2. rész)
|
Az elképzelés alapvetően harmonizál a kormány törekvéseivel. Egyrészt beleillik a kormány új Közép-Kelet-Európa politikájába, amelynek lényege új partneri kapcsolatok kezdeményezése a velünk határos országokkal. Másrészt illik a kormány regionális gazdasági együttműködés kiépítésére irányuló törekvéseihez, amelyekkel a természetes adottságokban rejlő előnyök minden irányban kihasználhatók. Itt tehát lényegesen többről van szó, mint a szabad vámterület. Termelési, értékesítési koordinációt kezdeményezünk, erősödő turisztikai és kulturális kapcsolatokat. Mindez összhangban van a kormány biztonságpolitikai törekvéseivel is. x Tekinthető-e ez egy leendő Dunai Konföderáció csírájának? - Sajnos ettől még nagyon messze vagyunk, de nem is hiszem, hogy ezt megcélozhatjuk. Az akadályok közismertek. Pedig a térség népeinek csak hasznára válna, ha az együttműködés szálai minden területen erősödnének. x Ön melyeket ítéli kormánya legmarkánsabb jellemzőinek? - A határozott belpolitikai nyitást a különböző mozgalmak, az újonnan szerveződő politikai pártok felé; valamint változások kezdeményezését olyan területeken, amelyek eddig a magyar reformerők számára tiltott területnek számítottak. Ide tartozik: - a védelmi politika, amelyben a kormány haderőreformot hirdetett meg és nemzetközileg is figyelemre méltó lépéseket tett a katonai doktrína védelmi jellegének erősítése, a hadseregre fordított kiadások és a hadsereg létszámának csökkentése érdekében, - a kormány külpolitikája, amely minőségi változásokat jelent a nemzetközi nyitásban, az Európa házhoz való csatlakozásban, a külföldön élő magyarok érdekeinek védelmében, az emberi jogok és humanitárius kérdések érvényesítésében. A kormány komoly határokat lépett át nemcsak jelképes értelemben, hanem fizikai értelemben is azzal, hogy lebontotta a ,,vasfüggönyt,,. - Átfogó alkotmányozási folyamat kezdeményezése (köztársasági államforma, többpártrendszer, parlamenti demokrácia, a kommunista párt vezető szerepének kiiktatása az alkotmányból), amellyel a kormány saját egzisztenciája szempontjából is figyelemre méltó kockázatot vállalt. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (3. rész)
|
- A gazdaságpolitika, amelyben a kormány széles körű, a kelet-európai országokban eddig nem alkalmazott liberalizálási folyamatot indított, nemzetközileg magas színvonalú társasági törvényt dolgozott ki, széles körű tulajdonreformot és ezen belül privatizációs folyamatot kezdeményezett. Mindezzel a magyar gazdaság közelebb jutott a mai korszerű piacgazdaságokhoz. x A hazai nyitás egyik legfontosabb része az egyházakkal való kapcsolat új alapokra helyezése. A nyugatnémet sajtóban nemrég szenzációszámba menőnek minősítették az egyházaknak tett ajánlatát az együttműködésre. Mit vár Ön ettől az együttműködéstől? - Az együttműködés javítása az egész társadalom érdeke, hiszen az egyházak komoly társadalmi tényezők ma Magyarországon. Ez a társadalom nem juthat ki a jelenlegi súlyos morális és szociális értékválságból, ha nem épít az egyházakra. Az egyházak komoly stabilizáló funkciót tölthetnek és töltenek be az ingoványos politikai viszonyokban, szerepük a társadalmi béke megteremtésében, megőrzésében nélkülözhetetlen. Engem és kormányom tagjait ezek vezérelték a közeledésben, ami - hitvallásom szerint - az egész magyarság érdekeit szolgálja. A kormánynak, mint a népképviselet által megválasztott testületnek mindig, de a jelenlegi helyzetben méginkább a társadalmi integrációra, iletve az azt elősegítő tényezőkre kell koncentrálnia, s felül kell emelkednie az aktuálpolitikai érdekeken, a hangos, de gyökerek nélküli politikai erőkkel való lepaktáláson. x Az Ön kormánya - úgy tűnik - elődjeinél határozottabban lép fel törekvései megvalósítása érdekében mind a kül- és belpolitikában, mind a gazdasági szerkezet átalakításában, ami nem csekély ellenállásba ütközik. Miben látja Ön egy következetes kormányzati politika megvalósulásának legfőbb akadályát ma Magyarországon? - A határozott kormányzati magatartás legfőbb akadálya a koncepciótlanság volt, így az egyéb akadályokat nem is volt mód érzékelni. A jelenlegi kormány tudja, hogy mit akar csinálni, viszont számos tényező akadályozza tevékenységében. Ezek közül kiemelkedik a 40 év alatt felhalmozódott tehetetlenségi nyomaték, amit mindenféle változással szembeni ellenállás, illetve a változás-elviselési képesség és készség visszafejlődése jelent. A másik komoly akadályozó tényező a partnerek együttműködési készségének nem megfelelő színvonala. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 17:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (4. rész)
|
A kormány nagy horderejű, jelentős társadalmi-gazdasági következményekkel járó döntései - például a szerkezetátalakítás terén - feltételezik a kooperációt az érdekvédelmi, politikai és társadalmi szervekkel, ehelyett ma számos együttműködésre hivatott szervezet konfrontációra tör. A partnerszervek együttműködése alatt természetesen nem fejbólintást igénylek a kormány döntéseire. A döntésekkel lehet vitatkozni, azokat lehet kiegészíteni és korrigálni - s ha szükséges, visszavonatni is -, a lényeg a partneri viszony, ami ma nagyon hiányzik. A következő cselekvéskorlátozó tényező a belpolitikai helyzet, illetve az annak átmeneti jellegéből fakadó bizonytalanság. Jelenleg átmenetben vagyunk a többpártrendszerre, de a kormány és a parlament még egypártrendszer mellett kapta mandátumát. Noha a kormány - és a parlament is - minden eszközzel támogatja a politikai élet pluralizálódását, az új rendszerre való békés áttérést, sokan, így a vetélkedő pártok is céltáblaként használják a kormányt csatározásaikban, s olyan döntéseit is kritizálják, amit bármely kormány lenne is hatalmon, ugyanúgy csinálna. x Lassan egy éve - sokak szerint igazi Németh-kormányként csak fél éve - lesz, hogy hivatalba lépett az Ön kormánya. Hogyan értékeli a közel féléves tevékenységét? - A régebbi kormányok sokkal több időt kaptak a megmérettetésre, sőt, valóban hiteles módon sohasem mérettek meg. Ez a kormány súlyos örökséget volt kénytelen vállalni - gondolok itt az adósságteherre, egyensúlyproblémákra, elavult gazdasági szerkezetre - ami nem fél évre, de évekre determinálja a lehetőségeit. A politikai helyzet bizonytalansága, valamint az említett determinációk ellenére ez a kormány, úgy érzem, megmutatta, hogy van határozott elképzelése a tennivalókról, és van benne következetesség is annak véghezvitelére. Nem tartom lebecsülendőnek azokat a konkrét eredményeket sem - például a május végi költségvetési szanálási csomagot, az NDK-s menekültek ügyének rendezését, regionális és foglalkoztatási feszültséggócok kezelését, a nagymarosi beruházás felfüggesztését -, amelyeket sikerült elérnünk. x Az utóbbi időben Ön többször hangsúlyozta, hogy a kormány a parlamentnek felelős kormányként kíván működni. Hogyan jellemezné a kormány és a parlament kapcsolatát? Milyen változások következtek be e téren? (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 17:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (5. rész)
|
- Amikor 1988. november 24-ikén átvettem a miniszterelnöki hivatalt, a parlament erőteljes forrongásban, átalakulásban volt. A képviselők egyre inkább leváltak a korábbi hatalmi centrumról, és egyre erőteljesebben a választók felé fordultak. Az Országgyűlés felismerte Alkotmányban biztosított szerepét, és jogosítványaival egyre határozottabban kívánt élni. Ennek következtében erőteljesen nőtt a kormányra nehezedő parlamenti nyomás, amely megnyilvánult a kormány egyre erőteljesebb ellenőrzésének igényében. Az új kormánynak ilyen körülmények között kellett kialakítani saját arculatát, és jelentős adósságokat és terheket örökölve kellett politikai tőkéjét szervezni. Ennek érdekében a kormány gyökeresen változtatott a korábbi parlamenti stratégián: formájában és tartalmában a felelős parlamenti kormányzás gyakorlatát alakította ki. Ezt csak úgy tehette meg, hogy fokozatosan elszakadt az MSZMP operatív centrumától, és mint új, független döntéshozó központ működött. A kormány kapcsolatrendszerének elsődleges és nyilvános formájává tehát a korábbi informális pártkapcsolatok helyett a parlament vált, de ez a változás mindvégig konfliktusokkal volt terhes. A kormány és a parlament viszonyának fejlődésében két jól elkülöníthető szakasz figyelhető meg. Az első időszakban, amely tavaly novembertől ez év májusáig tartott, ez a kapcsolat alakulóban volt, határozott karakterrel még nem rendelkezett. A második, májustól napjainkig terjedő időszakban egyre határozottabban formálódnak ki a kormányzati elgondolások, és ugyanakkor egyre erőteljesebb a parlamenti kontroll. Jól jellemzi ezt a folyamatot az interpellációk számának rohamos növekedése. Azt, hogy nálunk tényleges, parlamentnek felelős kormányzás van, bizonyítják a következő tények: a parlamenti ügyrend módosítása nyomán a miniszterelnök kiemelkedő szerepet kapott saját kormányának összeállításában, és ez a májusi kormányátalakulás során gyakorlatban is érvényesült; a kormány aktív részesévé vált a parlamenti vitáknak, magam is kifejtettem a kormány álláspontját szinte valamennyi fontos témában, politikai nyilatkozatokkal, állásfoglalásokkal tájékoztattam a képviselőket az ország helyzetéről. Egészében a kormány változtatva deffenzív magatartásán, offenzív stratégiára tért át; a parlament előtti felelősség fontos jogi intézménnyel, a bizalmatlansági indítvánnyal bővült. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 17:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (6. rész)
|
Hozzátenném: mindezek a változások egy olyan időszakban mentek végbe, amelyre a rendkívül intenzív törvényelőkészítés és törvényalkotás jellemző (1988 novemberétől a mostani szeptemberi ülésszakig az Országgyűlés 46 törvényt, illetve törvénymódosítást fogadott el). x Milyen jövőt jósol a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott sarkalatos törvényeknek? Elfogadja-e a parlament a pártok megállapodásait? Mi történik akkor, ha a parlament érdemi módosításokat hajt végre a törvényeken? - Ezek a törvények rendkívül alapos előkészítés eredményeként kerültek a Politikai Egyeztető Tárgyalások elé. Ezzel nem akarom alulbecsülni azt a tartalmi gazdagodást, amin a törvényjavaslatok a viták során keresztülmentek. Tehát a parlament joggal vallhatja ,,magáénak,, ezeket a törvényeket, s nem is először találkozik velük, hiszen elvi szinten már tárgyalta őket. Én azt hiszem, a parlament alapos vita alapján - eltekintve most a különféle pártok, szervezetek sok kérdésben még mindig szóródó véleményétől - legnagyobb felelőssége birtokában fog dönteni. A döntés kimenetele a parlamenttől, illetve az ottani vitától függ, jóslásokba nem kívánok bocsátkozni, mert azt esetleg egyesek a parlamentet befolyásoló szándéknak minősítik. x Térjünk rá egy másik, az egész társadalmat foglalkoztató témára, az MSZMP közelgő kongresszusára. Mit vár a kongresszustól? - A pártállam leépítése után az állampárt megszüntetését. Ez számomra sok mindent jelent. Tartalmilag olyan elvi nyilatkozatot, amely végre egyértelműen elkötelezi a pártot a demokrácia, azaz a néphatalom mellett. Méghozzá olyan néphatalom mellett, amely a szociális értékek és az alapvető emberi szabadságjogok érvényesítésén és tiszteletben tartásán nyugszik. Szervezetileg olyan pártot jelent, amely végre - nemcsak szavakban, hanem ténylegesen is alulról építkezik és a párt mindennapi működésében is világosan elválasztja egymástól a belső szabályozást, a végrehajtást és az ellenőrzést; a párt kongresszusa legyen a párt belső életének alkotmányozó szerve, a választmány az ellenőrzésé és az Elnökség a végrehajtásé. A vezetés személyi összetételében pedig radikális generációs megújulást várok, amelyben hiteles, reformelkötelezett emberek kerülnek a párt élére. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 17:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (7. rész)
|
Még egy lényeges dolog: meg kell szabadulnunk azoktól a személyektől, akiket különböző korrupciós vagy egyéb bűnök terhelnek, illetve a programmal nem értenek egyet. Végül, de nem utolsósorban: az új párt ne legyen világnézeti párt. A pártot a cselekvési program integrálja, vagyis világnézeti szempontból a teljes tolerancia híve vagyok a párton belül is. x Mi lesz a kongresszuson: egység vagy szakadás? - Én nem a szakadás és nem az egység, hanem a radikális megújulás híve vagyok. Meggyőződésem, hogy csak ez állíthatja meg a párt - utóbbi évben feltartóztathatatlannak tűnő - presztizsvesztését. A megújulás kérlelhetetlen híve vagyok és ezzel nem vagyok egyedül. Ha a megújuláshoz szakadni kell, azzal is szembe kell néznünk. A megújulás közben kell megválni azoktól, akik nem képesek ennek az útnak a megtételére, vagy ezt nem is akarják. Én az elvtelen kiegyezések nélküli megújulásnak adok esélyt a ,,kőkonzervatívok,, kiválásával, a következetes reformerők győzelmével. Magam ennek az esélynek a valóra váltására törekszem. x Mi kell a megújuláshoz? - Mindenekelőtt olyan elvi deklaráció szükséges, amely egyértelművé teszi, hogy ez a párt független, demokratikus Magyarországot akar; amely a politikában, a gazdaságban és a társadalomban egyaránt megkezdi a felzárkózást Európához. Belülről pedig olyan típusú polgárosodást ösztönöz, amely piacgazdasággal, önkormányzattal azt az embertípust, azt a szabad polgárt alakítja ki, aki a magyar történelem során eddig csak a periférián jelent meg. x Hogyan vélekedik a párt nevének megváltoztatásáról? - Ha van új tartalom, új szervezet és új vezetés, akkor természetes az új név is. Ha csak a név változik, akkor persze ez nem más, mint a cégtábla átfestése. Ha létrejön az új tartalmú szervezet, azt különböző nevek fejezhetik ki. Én elképzelhetőnek tartom a Magyarországi Szocialista Párt, vagy a Magyarországi Szocialisták Demokratikus Uniója elnevezést. De ha felmerül jobb, azt is el tudom fogadni. x És mi lesz a múlt értékelésével? - Erről még sokat fogunk vitatkozni a kongresszuson is, azután is, a pártokban is, a társadalomban is. Azt már most ki kell jelentenünk, hogy az új pártnak el kell ítélnie a bürokratikus szocializmus minden történelmi válfaját, mert ezekben a szocializmus mindig elvetélt, vagyis eddig alkalma sem volt arra, hogy megszülessen. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 17:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (8. rész)
|
Nagyon fontosnak tartom, hogy alaposan értékeljük és elemezzük az 1988. májusi pártkonferencia óta eltelt időszakot; ennek tanulságait feltétlenül le kell vonnunk. S különösen fontosnak tartom annak elemzését, hogy miért nem sikerült eddig az állampártot lebontani. Annak elemzését, hogy miért maradt az egy párton belül továbbra is két párt, illetve több párt. x Ezt hogyan érti? - Úgy, hogy az egypártrendszer körülményei között - évtizedeken keresztül - az MSZMP tulajdonképpen különböző áramlatok konglomerátuma volt. Jelen voltak benne a kommunista erőkön kívül szociáldemokrata és parasztpárti, sőt kisgazda áramlatok is. Ebből persze inkább előny származott az MSZMP, és hozzátenném, a társadalom részére is. Másképp értékelem viszont azt, hogy az MSZMP belülről kettészakadt; egyrészt azokra a vezetőkre, akik privilégiumokat élveztek, másrészt azokra a párttagokra, akiknek helyzetük semmiben sem különbözött a társadalom többi tagjáétól, és akiknek többnyire csak hátrányok jutottak osztályrészükül. Most végre az a feladat, hogy az új pártot a korábban nem kellően megbecsült párttagság pártjává tegyük. x Vagyis a megújulás egyben elhatárolódást is jelent... - Igen. De nemcsak ezeken a pontokon. Az elhatárolódásnak a társadalom számára meggyőzően kell bizonyítani, hogy ez a párt az ,,uralmon lévő rétegek,, érdekérvényesítő eszközéből a fizikai és szellemi dolgozók, a vállalkozók pártjává változik. Az ideológiai párt jelleget, az ,,ideológiai csendőr,, szerepet elutasítva biztosítja minden párttagnak a szabad gondolkodás jogát. Meg kell indulnunk azon az úton, amelyen az új párt osztálypártból néppárttá, élcsapat jellegű pártból tömegpárttá, ideologikus pártból megvalósítható program köré tömörülő mozgalommá változik. A pártkongresszus történelmi fordulatot csak így jelenthet. (MTI)
1989. október 4., szerda 17:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|