|
|
|
|
Fodor István az Országgyűlés feloszlatásának lehetőségeiről (1. rész)
|
1989. november 28., kedd - A népszavazás előzetes eredményének ismeretében az MTI munkatársa megkérdezte Fodor Istvánt, az Országgyűlés megbízott elnökét: hogyan befolyásolja-befolyásolhatja az a Parlament további munkáját?
- Az Országgyűlés feloszlatásának ügyében a döntésnek a december 18-án kezdődő ülésszakon mindenképpen meg kell születnie. Bánffy György képviselő ugyanis a novemberi ülésszak utolsó munkanapján önálló indítványt terjesztett a plénum elé, s ennek lényege az volt, hogy a Parlament december 11-ével mondja ki feloszlatását. Formai okokra, a Házszabályra hivatkozva el lehetett volna utasítani ezt az indítványt azzal, hogy a Parlament a következő ülésszakon tárgyaljon róla. Mivel azonban politikai kérdésről van szó, a javaslatot kiadtam a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak, továbbá a politikai csoportok képviselőit is arra kértem: foglaljanak állást erről. Előzetesen az az vélemény alakult ki, hogy a népszavazás után térnek erre vissza. Az eredmény ismeretében immáron szükséges, hogy a bizottság, illetve a politikai csoportok állást foglaljanak ebben a kérdésben. Jómagam, mint képviselő, azon az állásponton vagyok: ha csak a politikai szempontokat vennénk figyelembe, elkerülhetetlen lenne, hogy az Országgyűlés a decemberi ülésszakon feloszlassa önmagát. De a döntést befolyásolhatják a kormány szempontjai is. Ezért egyetértek Németh Miklós miniszterelnök javaslatával: ebben a kérdésben is egyeztetniük kell álláspontjukat a politikai pártoknak, a kormánynak és a Parlamentnek. Tudomásom szerint ez a találkozó előkészítés alatt áll. Kétségtelen, hogy nagy vita várható a feloszlatásról az Országgyűlésben. Éppen ezért - ahogyan ezt korábban is tettem - ismételten azt javaslom a parlamenti képviselettel rendelkező pártoknak: plurálisan működő parlamentként viselkedve álláspontjukat egy szószólójuk ismertesse, s az így zajló vitát követően szavazzon a plénum. Erre annál is inkább szükség lenne, mert úgy tűnik, hogy a decemberi ülésszakon a Parlamentnek körülbelül 25 napirendi pontot kellene megtárgyalnia. Ez elviselhetetlenül nagy teher, és elvégezhetetlenül sok feladatot jelent. Ezért célszerű egyeztetni a Minisztertanáccsal, hogy mely törvényjavaslatok tárgyalása halasztható januárra. Az Alkotmány szerint ugyanis a feloszlatott Országgyűlés az új parlament alakuló üléséig folytatja törvényhozói munkáját. (folyt. köv.)
1989. november 28., kedd 15:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Fodor István az Országgyűlés feloszlatásának lehetőségeiről (2. rész)
|
- Amennyiben az Országgyűlés kimondja feloszlatását - és elképzelhető, hogy már az ülésszak első napján erről valamiféle döntés születik -, az Alkotmány szerint a köztársasági elnöknek legkésőbb 5 nap elteltével kötelessége kiírni az országgyűlésiképviselő-választásokat. S ha most a Parlament kimondja feloszlatását, megítélésem szerint - minden körülményt mérlegelve - március 18-a tűnik alkalmasnak e választások megrendezésére. Fodor István végezetül hangsúlyozta: nem azért támogatja határozottan az Országgyűlés feloszlatásának mielőbbi kimondását, mert a különböző politikai pártok, szervezetek, csoportosulások oly gyakran bírálták e Parlament tevékenységét, megkérdőjelezték legitimitását. Hiszen véleménye szerint e pártok és szervezetek legitimációját is csak a választások teremthetik meg. Álláspontjának indoka: ez az Országgyűlés lényegében betöltötte a feladatát, s a hátralévő időben a választásokhoz, továbbá az újonnan megválasztott Parlament működéséhez szükséges feltételek megteremtésével emelt fővel adhatja át helyét utódjának. (MTI)
1989. november 28., kedd 15:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|