|
|
 |
|
 |
A módosított alkotmány - rövid ismertetése (1. rész)
|
1989. október 18., szerda - ,,Magyarország köztársaság,, - rögzíti a népfelség elvéből kiindulva az alkotmány módosított szövege, amelyet nagy többséggel szerdán fogadott el az Országgyűlés. Ugyancsak ezen elvet foglalja jogszabályba az a rendelkezés, amely szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé.
Az egypártrendszerből a többpártrendszerbe, a pártállamból a
jogállamba való békés politikai átmenet a korábbi alaptörvény
lényeges módosítását igényelte, ami sokak szerint jelentősebb
változást eredményezett, mint hoz majd a leendő új alkotmány.
Az új alaptörvény szabályozási elveit - mint ismeretes - a
parlament márciusban fogadta el, s a mostani módosítás már ennek
szellemében történt. A leglényegesebb változások az általános
rendelkezéseket érintették.
A most elfogadott módosítás kiiktatta az alkotmányból az
államszocializmusra, a marxista-leninista párt vezető szerepére
utaló rendelkezéseket, s deklarálja: a Magyar Köztársaság független,
demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a
demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek.
Az alkotmány értelmében meg kell teremteni a parlamentáris
demokrácia követelményeinek megfelelő, folyamatosan működő
Országgyűlés, valamint - az eddigi kollektív államfői testülettel
szemben - az egyszemélyi államfő és a parlamentnek felelős kormány
intézményi feltételeit. Biztosítani kell az igazságszolgáltatás
pártatlan, minden politikai befolyástól mentes működését. Ezzel
összhangban rendelkezik a demokráciát garantáló új intézmények - az
Alkotmánybíróság, az állampolgári jogok országgyűlési biztosai és az
Állami Számvevőszék - felállításáról.
Az immár sokadszor, ám ezúttal átfogóan módosított alaptörvény a
demokratikus hatalomgyakorlással összeegyeztethetetlennek minősít
minden erőszakos, egyeduralmi törekvést: tiltja a hatalom erőszakos
megszerzésére és kizárólagos birtoklására irányuló magatartást.
Mivel a társadalmi-politikai változások meghaladták azt a
nézetet, hogy a munkásosztály marxista-leninista pártjának vezető
szerepét alkotmányosan rögzíteni kell, így ezentúl a
többpártrendszer jogi kereteit jelöli ki az alkotmány. Ezzel
összefüggésben indokolttá vált, hogy a pártok és az állam
szétválasztását az alaptörvény rögzítse: a pártok nem gyakorolhatnak
közvetlenül közhatalmat, nem irányíthatnak semmiféle állami szervet.
(folyt.köv.)
1989. október 18., szerda 18:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|