|
|
 |
|
 |
Pártkongresszus - Pártos Gábor
|
------------------------------
London, 1989. október 6. (BBC, Késő esti panoráma) -
Munkatársunk, Pártos Gábor Budapesten van a kongresszus
időtartamára. Felhívtam telefonon és mindenekelőtt azt kérdeztem
tőle: milyen benyomása volt Grósz Károly, illetve Nyers Rezső
beszédéről?
- Nagyon érdekes, hogy ezt a két pártvezért egyszerre
említetted, mert a nap folyamán Grósz Károly azzal fejezte be még
délelőtti referátumát, hogy nagyon közel érzi magát politikailag
Nyers Rezsőhöz, ugyanakkor nem tud egyezségre jutni Pozsgay Imrével.
Ezt így nyíltan megmondta.
Én úgy látom, hogy ennek a hátterében az áll, hogy Grósz Károly
mindenképpen olyan benyomást akar kelteni, hogy ő egy reformer -
mondjuk nem egy radikális reformer mint Pozsgay, de mégis az - egy
óvatos reformer. Tehát mindenképpen meg akarja azt akadályozni hogy
mint konzervatív, vagy mit mondjak, talán idlyen ortodox
képviselőként vegyék nyilvántartásba. És azt hiszem, hogy ez lesz
tulajdonképpen a centrista konzervatív erőknek az egyik elképzelése
az egész kongresszus folyamán, hogy mindenképpen ilyen
reform-frázisokkal jönnek elő, reformretorikával, hogy ilyen módon
tudjanak a párton belül maradni, és fontos pozíciókat továbbra is
elvállalni, illetve megkapni.
- Milyen mértékben van képviselve a párt balszárnya a
kongresszuson? Vannak-e jelen olyan emberek, akik feltehetőleg a
reformistákkal szemben állnak majd ki?
- Nyilvánvalóan itt vannak a konzervatív erők is. Mondjuk: talán
a szélsőségesebb erők kevésbé. Arra gondolok, hogy Ribánszki Róbert
a Marxista Egységplatformnak az egyik vezetője még vendégként sincs
itt. Itt hozzátenném azt, hogy a Reformszövetség eddig már mint
frakció 464 delegátust verbuvált magának - ez gyakorlatilag az
összes delegátusnak körülbelül egyharmada. (folyt.)
1989. október 6., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Pártkongresszus - Pártos Gábor - 1. folyt.
|
Ugyanakkor a konzervatív erők, például a Berecz János vezette
Összefogás az MSZMP megújításáért - csak 30 támogatóval rendelkezik.
Egy másik hasonló platform: az úgynevezett Platform az MSZMP-ért, 35
támogatóval rendelkezik. Ezek mellett még mindig a küldöttek jó fele
tulajdonképpen el nem kötelezett. Tehát nem kapcsolódtak egyik
mozgalomhoz sem, egyik csoporthoz sem, úgyhogy azért nem tudjuk
biztosan, hogy tulajdonképpen végül is melyik oldalhoz fognak
csatlakozni, amikor szavazásra kerül sor.
Hozzátenném még azt, hogy a küldöttek általában vastapssal
ünneplik, illetve vastapssal fogadják a reformkörök szónokait,
ugyanakkor mondjuk a konzervatív szónokok, a konzervatívabb
delegátusok hozzászólásait visszafogottabb módon.
- A másik dolog az, hogy ebből úgy tűnik, amit Pártos Gábor
mond, hogy ha kettészakad a párt, itt tulajdonképpen két szárnyról
van szó, mert előzőleg beszéltek három szárnyról: a reformistákról,
a Grósz körül alakult középbalról és a szélsőbalról, és azt is
mondták, hogy három részre szakad majd a párt, de erre már nincs
semmi valószínűség a jelenlegi felállítás szerint.
- Semmit nem lehet kizárni, olyan kusza itt a helyzet, annyira
zavaros minden. Én nem tartom valószínűnek ezt a három részre
szakadást, már csak azért sem, mert a centristák, az óvatosabb
konzervatívok, Grósz Károly és a többiek, arról beszélnek, hogy a
pártegységet meg kell tartani. Ők nyilvánvalóan azt tervezik, hogy
ilyen társutasként mennének a reformerekkel. Ezen a módon meg tudják
tartani pozícióikat, legalábbi valamilyen módon a párton belül, és
akkor is, hogy ha a párt koalícióra lép más pártokkal a választások
után. (folyt.)
1989. október 6., péntek
|
Vissza »
|
|
- Pártkongresszus - Pártos Gábor - 2. folyt.
|
A fundamentalisták lehet hogy nem bírják elfogadni, nem is
akarják elfogadni az új, megreformált Magyar Szocialista Pártot, -
gondolom ez lesz a párt új neve -, de ha ők kiválnak a pártból, ez
nem egy pártszakadás. Ez valami kis töredék, amelyik otthagyná a
pártot, mindenfajta politikai erő és tulajdonképpen valami fajta
politikai befolyás nélkül.
- De az is előfordulhat, hogy benn maradnak a pártban, és
mondjuk belülről próbálják megtorpedózni a reformtörekvéseket.
- Ez elképzelhető. Nyilvánvalóan ez az oka annak, hogy a
reformerek Pozsgaytól kezdve arra szólítják fel ellenfeleiket,
riválisaikat, hogy ha nem azonosulnak a párt programjával - ami
nyilvánvaló - akkor hagyják ott a pártot, és alakítsanak egy új
pártot. Ez rendkívül megjavítaná a reformerek helyzetét. Már úgy
értem, hogy választások alkalmával - hogyha ők nincsenek
tulajdonképpen összekötve, összeláncolva a sztálinistákkal vagy a
fundamentalistákkal - akkor az esélyeik természetesen sokkal jobbak
lennének. +++
1989. október 6., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|