|
|
 |
|
 |
Állásfoglalás a képzőművészet, az iparművészet, a tervezőművészet és az alkotók képviseletéről a jogállamban (OS)
|
1989. október 3., kedd - A legfelsőbb népképviseleti szerv, a
Parlament szerepéről, a választásról, a jövő szempontjából döntő
törvények elveiről és előkészítéséről egyeztek meg a háromoldalú
tárgyalásokon. A jogállamiság megteremtése nemcsak a szabályok és
lehetőségek megváltoztatásán múlik, hanem az emberek személyes
tisztességének, felelősségének függvénye is.
Célunk, hogy a szakmai képviselet elvének nyíltan és
egyértelműen érvényt szerezzünk, jelöltet állíthassunk, aki
megbízóit képviselvén más feltételek mellett fejti ki majd
működését, mint ahogy az eddig történt. Az eddigi gyakorlatban a
,,fölülről,, kijelölés, az országos listára való fölvétel lett volna
hivatott az ország lakosságához képest számarányban nem számottevő,
de eredményeiben jelentős értelmiségi réteg képviseletét
reprezentálni. Ám a művészettel kapcsolatosan a Parlamentben és
egyéb hivatalos helyeken sohasem a testületi vélemény dominált, de
mindig éppen azt volt a látszata. A Szövetség, amikor művészeti
érdekekért, vagy a művészek javára - és megbízásuk szerint - lépett,
küzdenie kellett ezzel a különös helyzettel is. Az országos listán
megválasztott képviselő nem konzultált soha a Szövetséggel, így
legtöbbször egyedül maradt a II. kerületben választott képviselő,
aki történetesen szakmabeli, és aki szakkérdésekben mindig kikérte a
szakmai testületi véleményt.
A Parlament abban a hitben van, hogy a képzőművészeknek van
választott képviselője, noha ez nem volt így. Minthogy a művészetet
önmagában nem lehet képviselni, csak azokkal egyetemben, akik
művelik, világos, hogy a jelölésnek és a választásnak a demokratikus
akarathoz kell igazodnia a jövőben. Így lesz biztos, hogy ügyünket -
a társadalom ügye is - a politika szintjén megfelelően tudjuk
képviselni.
A Magyar Képzőművészek és Iparművészek
Szövetségének rendkívüli közgyűlése
(OS)
1989. október 3., kedd 18:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|