Rendszerváltás és az MTI

	Készül a csődtörvény - Sajtótájékoztató a Pénzügyminisztériumban (1. rész)
1990. szeptember 19., szerda - Az új csődtörvény tervezete, amely várhatóan november végén, december elején kerül az Országgyűlés elé, egyszerűbbé, rugalmasabbá teszi a csődeljárás folyamatát, pontosabban körülhatárolja majd a csődeljárás során az adós és hitelező viszonyát, az állam, a bíróságok szerepét - tájékoztatta az újságírókat szerdán Sugár Dezső, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára a minisztérium épületében. A javaslat szerint az új törvény nevében is csődtörvény lesz, tehát csak a csődbe jutott, azaz a már fizetésképtelen, vagy várhatóan azzá váló gazdálkodó szervezetek helyzetének rendezésével, esetleges felszámolásával foglalkozik majd. A leendő csődtörvény alapján kétféle eljárás indítható majd. Az első szerint az adós gazdálkodó szervezet továbbra is kezdeményezhet önmaga ellen csődeljárást. A megindításnak nem lesz tételesen felsorolt előfeltétele, és jelentős kedvezményt biztosít majd az adós vállalat, vagy vállalkozó számára, nevezetesen: három hónapos fizetési moratóriumot kaphat az önmaga ellen csődeljárást kezdeményező. A visszaélések elkerülésére azonban ezzel a lehetőséggel csak háromévenként élhetnek majd a gazdálkodó szervezetek. A csődeljárás megindítását a bíróság közzéteszi, és a három hónapos fizetési moratórium idején tudomásul vesz és közzétesz, lehetősége lesz az adósnak arra, hogy reális kibontakozási programot készítsen, a hitelezőkkel megállapodjon az esetleges átütemezésekről, vagy a fizetési kötelezettségek másfajta behajtásának módjáról, például az esetleges átvállalásról. Az egyezséghez a gazdálkodó szervezet tulajdonosának egyetértése és valamennyi hitelező hozzájárulása is szükséges lesz. Az esetleges megállapodást a bíróság közzéteszi, s ezzel az eljárás befejeződik. Azaz így az adós vállalat felszámolására nem kerül sor, ha viszont nem sikerül egyezséget kötni, a bíróság hivatalból megindítja a felszámolási eljárást. A törvénytervezet szerint normatív előírásokkal szabályozzák majd a fizetésképtelenség egyes lehetőségeit, illetve a korábbinál pontosabban körülhatárolják a fizetésképtelenség eseteit. A bíróságok csupán a már megindított csődeljárások alkalmával, a kérelmek beérkezése után minősítik a fizetésképtelenség eseteit. (folyt.köv.) 1990. szeptember 19., szerda 16:35
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »