|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
|
A kormány 1990-92. évi gazdaságpolitikai programja (2. rész)
|
A bérek gyors, a tervezettnek kétszeresére való növekedése bér-ár spirál kialakulásához vezethet. Az infláció az év végéig 17 százalék körül alakul. Összességében a pénzügyi rendszer helyzete egész évben kritikus volt. Ilyen háttérrel kellett a kormánynak előremutató gazdasági koncepciót kidolgoznia, mely megalapozhatja a jelenlegi krízisből való kilábalást. Ez úgy tűnik, nagyvonalakban sikerült is, azonban az elképzelések nem mentesek az ellentmondásoktól. Magyarország nemzetközi fizetési helyzete az elkövetkezendő években igen kiélezett lesz, mivel az adósságszolgálati kötelezettség 1990-ben még viszonylag mérsékelt, mintegy 1.8 milliárd dollárt tesz ki, ellenben 1991-92-ben a törlesztés már 2.3, illetve 2.9 milliárd dollárra emelkedik, míg az évi kamatfizetések összege várhatóan 1.3-1.5 milliárd dollár lesz. Az export, az idegenforgalom és a tranzitszállítások bevételei legfeljebb a kamatfizetési kötelezettségek 70 százalékát fedezik, ezért a gazdaság finanszírozásához az elkövetkezendő években is jelentős hitelfelvételre lesz szükség. Közben a tőkés piacokon a konjunktúra lanyhulására lehet számítani, s így a mainál kedvezőtlenebbek lesznek gazdaságunk exportpozíciói. Várhatóan kedvezőtlen viszonyok érvényesülnek majd a KGST-országokkal folytatott kereskedelemben is, mivel itt a partnerek fizetőképességének hiánya, illetve a magyar aktívum csökkentése érdekében a kivitel erőteljes mérséklése várható. A magyar gazdaság belső szerkezeti adottságai sem kedveznek a kibontakozási programnak. A tőke és a munkaerő jelentős hányada az energetikai és az alapanyagtermelő szektorban összpontosul. A gazdasági és a humán infrastruktúra fejlesztése pedig tőkeigényes, de a jelen helyzetben nem fejleszthető olyan mértékben, hogy az intrastruktúra hiánya ne gátolja a gazdasági összteljesítmény növekedését. A belső piac bővülése, a beruházások és a fogyasztás általános élénkítése sem válhat a következő évek gazdasági fejlődésének motorjává, mivel a jelentős mértékű adósságállomány mellett nem vállalható a már 1985-87 közötti, kudarcot vallott gazdasági kurzus visszaállítása. A kormány ilyen helyzetben elsődleges feladatának tekinti, hogy tevékenységével előmozdítsa a gazdaság szerkezeti alkalmazkodóképességének erőteljes fokozását, a világgazdaság progresszív áramlataihoz való kapcsolódást. (folyt.köv.)
1989. október 26., csütörtök 22:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|