 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
 |
- Infláció a KGST államokban - 1. folyt.
|
Mint oly sok tekintetben, az infláció eltusolásának tekintetében
is az NDK különleges szerepet játszik. Ott az a csoda járja, hogy a
burgonya ára 1965 óta nem változott, és nem változott még jó néhány más
cikk ára sem, Azonban, hogy az árakat tarthassák szubvencionálják a
termelő üzemeket, ez pedig azt jelenti, hogy az NDK
államháztartásának egyötödét szubvenciókra költi. De még így is
porhintés a fogyasztók szemében a stabil ár, mert egyszerűen másképp
csomagolják ugyanazt az árucikket és máris magasabb az ára.
Az infláció ilyen csodálatos leküzdésének van még egy másik
keletnémet módja. Vannak különleges üzletek, amelyekben minden földi
jót kapni lehet, persze iszonyú áron, mert hiszen luxuscikkek, de
éppen mert luxuscikkek nem tekinthetők drágulásnak az áraik.
A Szovjetunióban sem mutatják ki az inflációt. Ottani szakértők
szerint azonban 8-10 százalékot tesz ki. Az a titkolódzás oka az,
hogy kevés az áru és hatalmas az államháztartás deficitje. Ezt pedig
bankópréssel finanszírozzák.
Nyugati megfigyelők még egy jelenséget regisztrálnak. Azt a
bizonyos ellentmondást a felelősség üdvös decentralizációja és a
növekvő infláció között, ugyanis előáll az a fura helyzet, hogy
miután az árakat nem központilag állapítják meg, az egyes
vállalatok, amelyek megállapítják termékeik árát, kihasználják az
áruhiányt és drágítanak.
Még egy érdekes megfigyelést közöl a gazdaságtudományi intézet:
az infláció nemigen befolyásolja a nyugati üzletkötést. Például
Jugoszláviában idén nyugati vállalatok jobb üzleteket bonyolítottak
le, mint tavaly a hatalmas arányú infláció ellenére. Igaz azonban,
az országban egyre rosszabb lesz a munkaerkölcs, ami viszont kevéssé tesz
gazdaságossá a nyugati inveszticíót. +++
1989. október 25., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|