 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
 |
Európai Unió - Horn Gyula
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Hamburg, 1989. október 13. péntek (MTI-tud) - Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellár és külügyminiszter, valamint Horn Gyula magyar külügyminiszter jelenlétében nyílt meg péntek délután a hamburgi tanácsháza, a szenátus nagytermében az NSZK-beli Európai Unió 35. kongresszusa. A pártok felett álló szervezetnek jelenleg 25 ezer tagja van, célja az európai föderatív gondolat és az európai egyesülés előmozdítása. Az Unió kongresszusának fő határozata hitet tesz amellett, hogy Nyugat-Európa új együttműködést alakítson ki a KGST-országokkal, figyelembe véve az egyes országok demokratizálásának folyamatát.
A 120 küldött hosszan tartó tapssal köszöntötte Horn Gyulát,
akit megnyitó beszédében Walter Scheel volt szövetségi elnök, az
Európai Unió elnöke meleg szavakkal üdvözölt.
Walter Scheel az Európai Unió nevében, a magyar
külügyminiszterhez fordulva, szívből jövő köszönetet mondott személy
szerint neki és a magyar kormánynak azért a megértésért és
segítőkészségért, amelyet ezekben a hetekben az NDK-ból érkezett sok
német iránt tanúsított. Mi németek nagy érdeklődéssel és nagy
rokonszenvvel figyeljük a magyar nyitást Nyugat felé, a gazdaság
átalakítását, a pártok új rendszerét és azt a bátorságot, amellyel
Magyarország szembenéz történelmével. Az Ön részévétele a
kongresszuson az Atlanti-óceántól az Uralig húzódó Európa kezdődő
partnerségének jele - mondotta Scheel.
Genscher külügyminiszter felszólalásában impozánsnak nevezte
Magyarország demokratikus fejlődését, azt a bátorságot és
felelősségtudatot, ahogy az a maga útját járja. Szintén méltányolta
a lengyel átalakítást, Gorbacsov főtitkár és államfő külső és belső
nyitási politikáját. A külügyminiszter szerint napról napra erősödik
A kelet-európai reformfejlődés megfordíthatatlan jellege. Most
fontos, hogy az Európai Közösség ötletgazdagsággal, rugalmassággal
válaszoljon Közép- és Kelet-Európa reformországainak elvárása,
azokéra, amelyek megkezdték politikai és gazdasági rendszerük
átalakítását. (folyt.)
1989. október 13., péntek 18:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Európai Unió - Horn Gyula (2. rész)
|
Megemlítette: az Európai Közösség és a KGST közös nyilatkozata
megteremtette a keretet a Közös Piac és a KGST-államok
kapcsolatainak kétoldalú alakítása számára. A ,,keleti tömb
hagyományos értelemben már nem létezik - jelentette ki Gesncher -,
mert hát például ki is akarná Magyarországot Romániával együtt
említeni? Magyarország, amely gazdasági reformját korábban kezdte
meg másoknál, most nagy energiával változtatja meg politikai és
gazdasági berendezkedését, demokratiklus-pluralista irányba. A
vasfüggöny lebontásával kitárta kapuját a nagyobb Európa felé.,,
Ezért az éppen annyira bátor, mint amilyen emberi döntésért ismét
köszönetet mondott a nyugatnémet külügyminiszter Magyarország
népének és kormányának. Egyben őszinte tiszteletét és elismerését
fejezte ki a magyar külügyminiszternek a mostani hazai döntésekben
való közreműködéséért. Az Európai Közösségnek most az a feladata,
hogy megfelelő formát és tartalmat adjon az együttműködésnek azokkal
a közép- és kelet-európai államokkal, amelyek ezt akarják. Éppen a
Magyarországgal és Lengyelországgal, de a Szovjetunióval való
kooperációnak hosszú távlatot kell nyitni.
Genscher egyebekben az NDK jelenleg időszerű porblémáira kitérve
kinyilvánította: az NSZK nem akarja az NDK-t sem destabilizálni, sem
elszigetelni, hanem mind jobb és szorosabb kapcsolatot szeretne vele
és dialógusra törekszik minden politikai erővel az NDK-ban. Reményét
fejezte ki, hogy a belső párbeszédre való készség első jelei
előhírnökei lehetnek egy szélesebb alapokon megvalósuló dialógusnak
is az NDK-ban. (folyt.)
1989. október 13., péntek 18:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Európai Unió - Horn Gyula (3. rész)
|
Horn Gyula felszólalásában köszönetet mondott az elismerő
szavakért, azért, hogy lehetővé tették számára ezt a találkozást.
Kiemelkedő fontosságúnak mondta, hogy itt egy kelet-eurápai ország
képviselőjét fogadták az Európai Unió közgyűlésén. Ez is mutatja,
hogy milyen nagy változások mentek végbe földrészünkön.
Az NSZK, a német nép nemcsak maximálisan méltányolja és értékeli
a magyarországi változásokat, hanem azt a konkrét együttműködésben
is kifejezésre juttatja.
Horn Gyula aktuális belpolitikai kérdésként tájékoztatást adott
az MSZP megalakulásáról. Ez az elhatározás - mondotta - belső
forrásból táplálkozott, azoknak a reformerőknek a szándéka alapján
következett be, amelyek szakítani akartak és szakítottak is a
kommunista ortodoxiával, és amelyek olyan új értékekeket fogalmaztak
meg az új párt programjában, amelyek teljesen megfelelnek az európai
tradícióknak és színvonalnak. Egyebek mellett rendkívüli
előrelépésnek mondotta, hogy az új párt megszabadította politikáját
az ideológiai elemektől. Mindezt abból a meggyőződésből tettük, hogy
a társadalmi rendszert elsősorban az minősíti, hogy mit biztosíit a
nemzetnek, az országnak az embereri jogok, a demokrácia és a
gazdasági teljesítmény terén. Azt is rendkívüli fontosságú
elhatározáésak nevezte, hogy a Magyar Szocialista Pártot az európai
baloldal részévé tegyék. Ez azt jelenti, hogy visszatérnek az
európai munkásmozgalom megtorpanások és tévutak által megszakított
útjára. Ez azt is jelenti, hogy olyan új politikát tudunk
megvalósítani, amely maximális mértékben összhangban van nemcsak
Magyarország, a magyar nemzet, hanem az európai nemzetek
közösségének érdekeivel is.
Amit ma teszünk, az magyar megoldás, amelyben a
sajátosságainkbál indulunk ki, s amely a fejlődés stabilizáló
tényezője lehet Európában . Számunkra nagy biztatást jelentett az
átalakulás folyamatában a szovjet vezetés konstruktív viszonya belső
dolgainkhoz. Hiszen amit teszünk, az nagyon közeli az új szovjet
vezetés gondolkodásmódjához. Ez azért is kiemelkedően fontos, mert
külpolitikánk teljesen összhangban kell hogy legyen a külső világ
realitásával, főképpen az európai realitásokkal. Ezek a realitások
nem nyugodhatnak konzervatív alapokon. Folyamatosan kell hogy
változzanak az új követelményeknek, helyzetnek megfelelően. (folyt.)
1989. október 13., péntek 20:09
|
Vissza »
|
|
Európai Unió - Horn Gyula (4. rész)
|
Ezeknek a realitásoknak keretében szorgalmazzuk a Varsói
Szerződés modernizálását. Ennek lényege, hogy erősödjék a tagállamok
szuverenitása. Ez az alapvető feltétele annak, hogy Magyarországon
és más tagállamokban reformok mehessenek végbe, és a tagállamok
egymás közötti kapcsolatait megszabadítsuk az ideológiai-politikai
kötöttségektől. Meggyőződésünk, hogy a kétoldslú kapcsolatokat a
kelet-európai országok között új alapokra kell helyezni, olyan
alapokra, melyek figyelembe veszik a gazdasági reform, a demokrácia
és az emberi jogok egyetemes követelményeit.
Ebből a szempontból közelítjük meg a két német állam
kapcsolatait is. Meggyőződésünk, hogy a normális viszony az európai
status quo megőrzésének kulcskérdése. Minden német alapvető érdeke,
hogy ebben a viszonyban maximálisan érvényesüljnek a demokrácia, az
emberi jogok európai, sőt egyetemes normái is. Az
NDK-áttelepültekkel kapcsolatban hozott magyar döntésről szólva Horn
Gyula kijelentette: akkor is arra törekedtünk, hogy túllépjünk a
kétoldalú kapcsolatok vagy a szövetségi rendszer keretein, s az
emberi jogok, a demokrácia összeurópai igényeit vegyük figyelembe.
Valamennyi európai államnak, amely részt vesz a kelet-nyugati
kapcsolatok aktív alakításában, alapvető érdeke az is, hogy katonai,
politikai, gazdasági környezetében és minden más területen újtípusú
kapcsolatokat hozzanak létre. Ennek a kezdetén vagyunk még. Márpedig
Európában nagyon nagy az egymásrautaltság. Az új európai
folyamatokhoz nemzeti és nemzetközi érdekeinkből kiindulva,
maximálisan hozzá kívánunk járulni. (folyt.)
1989. október 13., péntek 20:11
|
Vissza »
|
|
Európai Unió - Horn Gyula (5. rész)
|
Horn Gyula kiemelte a fejlett országokhoz való magyar
felzárkózás fontosságát. Minden, ami az európai integrációs
folyamatokban végbemegy, az objektív jellegű, és nekünk alapvető
érdekünk, hogy ebben minél inkább részt tudjunk venni. Kiváltképpen
fontos az Európai Közösséghez való viszony. Politikai
elhatározásunk, hogy nagyon szoros kapcsolatokat építsünk ki vele.
Szükséges, hogy az Európai Közösség országai minden lehetséges módon
vagy lehetséges eszközzel részt vegyenek a magyar gazdaság
korszerűsítésében. Ez népünk alapvető érdeke. A magyar reform
haladása nemcsak az európai pozitív folymatokat stabilizáló tényező
lehet, hanem kedvezően hathat a többi közép-kelet-európai országra
is. Ebben mindnyájan érdekeltek vagyunk. Ez összeurópai tényező. A
magyar nemzeti törekvések teljes mértékben egybeesnek az európai
népek közös törekvéseivel. Sokat kell tanulnunk, de van kitől. Jó
tanulók akarunk lenni saját nemzeti érdekeinből kiindulva - mondotta
Horn Gyula. +++
1989. október 13., péntek 20:13
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|