|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
|
A gazdasági változásokról
|
------------------------- Köln, 1989. október 9. (DLF, Esti krónika) - Európa ökonómiai átalakításáról tárgyaltak politikusok és szakemberek. Időben soha jobbkor nem jöhetett volna ez a kongresszus, hiszen napjainkban történik a közép- és kelet-európai államok népgazdaságának drámai átalakítása, amelynek során az eddigi tervgazdálkodásról a piacgazdaságra térnek át. (...) tudósítását olvassuk fel. - Kelet-európai szomszédaink számára az új gazdasági rend a visszafordíthatatlan reformfolyamatot jelképezi, amelyet természetesen az egyre határozottabb külső és belső nyitás kísér. Hiba lenne a Nyugat részéről, ha a jövő kelet-nyugati kapcsolatai kockázatainak nagyobb jelentőséget tulajdonítana, mint az azokból fakadó lehetőségeknek. Hogy mégis milyen nagyok a gazdasági téren megjelenő kockázatok, azt jól bizonyítják a kongresszuson résztvett magyar és lengyel képviselők hozzászólásai. Kemenes Ernő miniszter a Tervhivatal elnökének szavai szerint Magyarország politikájának célja a munkaerő és az árucikkek teljes mozgási szabadsága. Budapest nem akar újabb nyugati hiteleket, csak adósságai visszafizetéséhez kíván segítséget, azaz a kamatok csökkentését. A magyar reformprogram magában foglalja a vállalatok magánkézbe adását, a tőkepiac liberalizálását, valamint a fizetőeszköz-rendszer korszerűsítését. Az utóbbinak része a már 1988-ban bevezetett adóreform, az értéktöbblet-adó, valamint a kereseti adók ismételt alkalmazása és nem utolsó sorban a forint középtávon történő konvertibilitásának megteremtése. Ez a reform azonban csakis akkor valósulhat meg, ha a Nyugat is kiveszi abból a részét, pontosabban megnyitja a piacait a magyar áruk előtt. (folyt.)
1989. október 9., hétfő
|
Vissza »
|
|
- A gazdasági változásokról - 1. folyt.
|
Magyarország teljes igyekezettel törekszik a Nyugattal mielőbb megvalósítandó integrációra. Kemenes Ernő szavai szerint azért, hogy Gorbacsov esetleges bukása esetén ne kényszeríthessék vissza az országot a már megbukott tervgazdálkodásba. Lengyelországban egészen más a helyzet. Jan (Sonburg?), a Szolidaritás gazdaságpolitikai tanácsadója kerek-perec kimondotta, hogy nyugati segítség nélkül nem valósíthatók meg a lengyel reformok. Az ország vezetésének most legfontosabb célja az infláció leküzdése. Meg akarják szüntetni az állami támogatások rendszerét, szabad árakat kívánnak bevezetni és magánkézbe adják egyelőre a kisebb és közepes nagyságú vállalatokat. Még senki sem tudja, hogyan valósítható meg ez az ambíciózus program. Annyi azonban bizonyos, hogy már hatása kezdetén csődbe jut egy sor, eddig is hasztalanul működő vállalkozás. Ennek következtében pedig jelentős mértékű lesz a munkanélküliség. A nyugati devizák milliárdjai rejtőznek manapság a lengyel harisnyaszárakban, mert a lakosság nem bízik a gazdasági élet egészségesebb bírálásában. Ez ellen pedig Lengyelországban is csak a valutarendszer reformja segíthet. Martin Bangemann az Európai Közösség német felügyelője szerint ezért is fontos, hogy még szorosabban működjenek együtt a különböző gazdasági társulások, legyen az a közösség az EFTA, vagy akár a KGST. Az Európai Közösség végső célja földrészünk politikai úniója. A nyugat-urópai közösség azonban nem zárkózik el azok elől az államok elől sem, amelyek nem tudják, vagy nem akarják ezt a célt magukévá tenni - mondotta Bangemann. +++
1989. október 9., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|