Rendszerváltás és az MTI

	VSZ - Novoje Vremja (1. rész)
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 1989. október 1. vasárnap (MTI-tud.) - Milyen irányban kellene fejleszteni a Varsói Szerődést, hogyan lehetne politizáló szerepét erősíteni? E kérdésekre kívánnak vázlatos választ adni a Novoje Vremja című hetilap cikkének szerzői. A vitaindítónak szánt írásra várják szakértők, más érdeklődők véleményét külföldről is. Bevezetőként megállapítják: a VSZ problémái hosszú ideig nem voltak nyilvános viták témái, s a politikatudomány mindössze azt állapította meg újra meg újra, hogy a szocialista országok együttműködése ,,minőségileg új szintre,, jutott. A szovjet-amerikai viszonyról, a közös európai házról több szó esik, mint arról az országcsoportról, amelyet hagyományosan ,,szocialista közösségnek,, neveznek. Ugyanakkor hallani olyan véleményeket is - jegyzi meg Mihail Bezrukov és Andrej Kortunov -, hogy a VSZ, legalább is a szovjet érdekek szempontjából, kifulladt. Megemlíti a cikk azt a véleményt is, amely a VSZ-ben a kelet-európai tagok szuverenitásának korlátját, az ottani demokratizálódás, a gazdasági reformok és a világgazdasági folyamatokba való bekapcsolódás gátját látják, s úgy értékelik a szervezetet, mint a nyomásgyakorlás eszközét Moszkva kezében. A szerzők határozottan úgy vélik, hogy fennállnak a VSZ létét és fejlesztését alátámasztó közös érdekek. Ezek legfontosabbika a tagállamok társadalmi, gazdasági problémáinak közössége. Valamennyien (beleértve a Szovjetuniót is) el vannak maradva a fejlődésben ahhoz, hogy a Nyugattal egyenlő félként kapcsolódjanak be a világgazdasági és politikai integrációs folyamatokba. S ha korábban a kelet-európai országok egyenként el tudtak érni ilyen-olyan kedvezményeket a Nyugattal folytatott gazdasági együttműködésben, ma minden jel szerint a Szovjetuniótól való ,,függetlenség,, vagy ,,autonómia,, árát a korábbinál magasabban szabják meg Nyugaton. A cikk szerint ezt mutatta például Bush elnök lengyelországi és magyarországi látogatása, továbbá a ,,Hetek,, párizsi találkozójának eredménye is. A VSZ létrehozása, ha nem szüntette is meg a kelet-európai országok közötti hagyományos ellentmondásokat, lehetővé tette, hogy azok ne lépjék túl az ellenőrizhetőség határát. Felelőtlenség lenne azt állítani, hogy a VSZ keretein kívül könnyen meg lehetne őrizni a térség stabilitásának jelenlegi szintjét. Különösen igaz ez - teszik hozzá -, ha figyelembe vesszük, hogy egyes kelet-európai országok belső problémái tükröződhetnek külpolitikájukban is. (folyt.) 1989. október 1., vasárnap 17:35
Vissza »

	VSZ - Novoje Vremja (2. rész)
A VSZ átalakításában a legfontosabb, hogy azt politzáló szövetséggé tegyék, következetesen megszabaduljanak a sztálini örökségtől. Az érett politikai szövetség feltételezi a tagok tényleges és nem csupán formális egyenlőségét. A Szovjetuniónak határozottan szakítania kell azzal a magatartással, amely a kelet-európai országokat csatlósokká és nem szövetségesekké tette. Az érett politikai szövetség szükségképpen sokszínű, magában foglalja az elvi kérdésekben megnyilvánuló egységet a vitákkal, ellentétekkel együtt. Nem lehet a Szovjetunió és Lengyelország vagy Magyarország és Csehszlovákia között ,,teljes nézetazonosság,, egy sor kérdésben, mint ahogy nem létezhet teljes nézetazonosság két legjobb barát között sem - hangoztatják a szerzők. Rendkívül fontos, hogy az utóbbi években sikerült ,,de-internacionalizálni,, a kelet-európai országok belső problémáit. Ez - teszik hozzá a cikkírók - azt jelenti, hogy ma már kevesen kapcsolják össze e problémákat a szovjet beavatkozás vagy egyenesen Moszkvából jövő utasítások lehetőségével. A felvázolt körülmények kedvező feltételeket teremtenek a szövetség politikai mechanizmusának fejlesztéséhez. A politikai tevékenység erősítése felé vezető lépések egyúttal szükségszerűen gyengítik a VSZ-tagállamok partneri viszonyának katonai alapjait. S ezt örömmel kell fogadni. A szerzők szerint egy ilyen irányú fordulat megtétele ma nehezebb, mint bármikor korábban volt. A nehézségek között említik, hogy a térség növekvő gazdasági és politikai nehézségei tükröződnek a nacionalista hangulat erősödésében. Ez a tényező - állapítják meg - nem csak a tömegek társadalmi tudatában jelentkezik, hanem az állami politika szintjén is. További nehézség, hogy a szövetséget olyan körülmények között kell átalakítani, amikor a szocialista országok között vannak ,,reformátorok,, és ,,tradicionalisták,,. Közöttük nőnek a nézetkülönbségek, nehezebb összehangolni az akciókat. A helyzetkép ismertetése után a cikk rátér a konkrét szervezeti elképzelésekre. - A VSZ reformjának azt kellene eredményeznie, hogy a tagországok egyikének fővárosában létrehoznák a szervezet központját - hangoztatják. (folyt.) 1989. október 1., vasárnap 17:39
Vissza »

	VSZ - Novoje Vremja (3. rész)
Háromszintű szervezeti felépítésről szól az elgondolás. Az első a Titkárság nemzetközi kollektívája, amelynek munkáját a VSZ főtitkára irányítaná. A második szint a tagországok állandó képviseleteié, amelyek vezetői rendszeresen találkoznának a VSZ ülésszakain. A harmadik szint az állandó és ideiglenes bizottságoké és albizottságoké lenne. Mindez nem kérdőjelezné meg a már létező legfelsőbb politikai szervek - a Külügyminiszteri Bizottság vagy a Politikai Tanácskozó Testület - szükségességét. Látnivaló azonban, hogy e testületek ma főként a kelet-nyugati kapcsolatok összefüggéseiben foglalkoznak a biztonság és a leszerelés kérdéseivel. Jóval kisebb figyelmet szentelnek a kelet-keleti kapcsolatok rendszerének, amelynek pedig a cikkírók nézetei szerint a jövőben a VSZ egyik legfőbb tevékenységi területévé kell válnia. A VSZ kereteiben eddig a hagyományok szerint egy sor kérdést nem állami, hanem pártvonalon döntöttek el. Ez a hatalmon lévő pártok azonos típusának meglétekor lehetséges volt. De mára megjelentek a kommunistákkal szemben álló politikai erők, s Lengyelországban olyan koalíciós kormány alakult, amelyben a kommunisták nem játszanak vezető szerepet. Ebből fakad az a szükségszerűség, hogy a tömbön belüli együttműködésnek tisztán állami struktúrát adjanak. Rendszeres konzultációkra van szükség globális politikai és humanitárius kérdésekről. A KGST megfelelő szerveivel együtt kell működni annak előkészítésében, hogy valóban kapcsolódni tudjanak a tagországok a nemzetközi gazdaság kölcsönösen egymásra utalt rendszeréhez. Aktívan részt kell venni a sokoldalú diplomáciai erőfeszítésekben, az ENSZ tevékenységében. Véleménycsere szükséges a nemzetközi konfliktus- és válsághelyzetekről; össze kell hangolni a VSZ-tagországok tevékenységét a nemzetközi fegyverkereskedelemben és a fejlődő országoknak nyújtandó katonai segítségben. Meg kell vizsgálni, hogy milyen alapon lehet létrehozni a tagországok közötti két- és többoldalú konfliktusok szabályozásának rendszerét, beleértve a köztük felmerülő területi vitákat, politikai és ideológiai ellentéteket - hangoztatják a Novoje Vremja vitacikkének szerzői, akik végezetül bizonyos részletkérdésekben fejtik még ki a szervezet átalakításával foglalkozó javaslataikat. +++ 1989. október 1., vasárnap 17:59
Vissza » A hírhez kapcsolódik »