|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetközi környezetvédelem-oktatási konferencia esztergomban
|
1989. szeptember 26., kedd - Környezeti nevelés, oktatás és képzés címmel nemzetközi konferencia kezdődött kedden az Országos Pedagógiai Intézet Esztergomi Továbbképző Központjában. A négynapos tanácskozáson a hazaiakon kívül bolgár, csehszlovák, jugoszláv, lengyel és NDK-beli pedagógusok, valamint környezetvédelmi szakemberek vesznek részt.
A tanácskozás megnyitóján elmondták, hogy a KGST-tagországokban 1971 óta folyik környezetvédelmi nevelés és oktatás. Ezekben az országokban ugyanis a 70-es évek elején tudatosult széles körben az emberi létet is fenyegető környezeti válság. A szakemberek ugyanakkor azt is felismerték, hogy a még létező természeti értékek megőrzése, a jelenlegi állapot fenntartása, s ott, ahol még lehetséges, az eredeti állapot helyreállítása nem elsősorban pénzkérdés. Alapvető eredményt az emberek gondolkodásának, életvitelének a megváltoztatása hozhat. Ebben pedig jelentős szerepe van a művelődéspolitikának, s azon belül is az oktatásnak. A hazai általános iskolákban 1983-ban bevezették Az ember és környezete című fakultációt. Ma már majdnem minden iskolában működik környezetvédelmi szakkör és nyaranként tábor. Az iskolán kívüli nevelésben fontos szerepük van a művelődési otthonoknak, a múzeumoknak, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezeteinek, valamint az immár 40 hazai környezet- és természetvédelmi oktatóközpontnak. A középiskolákban azonban - különböző okok miatt - a környezeti nevelés az iskolai munka perifériáján van - állapították meg a tanácskozáson. Az előrelépés érdekében vezették be 1988 őszén egy gimnáziumban és három szakközépiskolában Az ember és környezete című kísérleti tantárgy oktatását. Ennek során a biológia, a földrajz, a fizika és a történelem tanításánál az egymással való összefüggésükre irányítják a diákok figyelmét. A kísérletet három év múlva értékeli a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási, valamint a Művelődési Minisztérium, s a tapasztalatok alapján döntenek e tantárgy további sorsáról. A hazai felsőoktatásban számos pozitív törekvés tapasztalható, de nem egységes a környezetvédelmi képzés. A tanácskozás pénteken plenáris üléssel zárul. (MTI)
1989. szeptember 26., kedd 17:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|