 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Kereskedelempolitikai Tanács (1. rész)
|
1989. szeptember 25., hétfő - Hétfőn a Kereskedelmi Minisztérium épületében Magyarország integrációs kapcsolatainak fejlesztését vitatta meg soros ülésén a Kereskedelempolitikai Tanács, különös tekintettel az EFTA-hoz fűződő kapcsolatainkra.
A magyar gazdaság megújításának kiemelkedően fontos feltétele új
világpiaci, kereskedelmi csatornák kiszélesítése, az egységesülő
európai piachoz való kapcsolódás. Ennek részeként született a
Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség között 1988
szeptemberében aláírt megállapodás, amely az európai integrációhoz
való közeledés egyik első lépése lehet. Az EGK-n kivül más európai
fejlett tőkés országok felé is nyitni kiván hazánk, ennek részeként
az EFTA-val, mint szervezettel is fel kell vennünk minél előbb az
intézményes kapcsolatot.
Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, az EFTA 1960-ban jött
létre, amelyben az egyes tagországok szabadkereskedelmi
megállapodást kötöttek egymással. Ennek alapján ipari termékeikre
vonatkozóan megszüntették az egymás közötti kereskedelmi forgalmat
korlátozó előírásokat. Az EFTA legfelsőbb szerve az EFTA Tanács,
ennek azonban lényegesen korlátozottabb a jogköre a Közös Piac
Tanácsához képest. A tagországok ugyanis az EFTA-ban megőrizték
szerződéses jogaikat, intézményesen nem folytatnak közös gazdaság-,
illetve kereskedelempolitikát.
Magyarország és az EFTA között kétfajta kapcsolatfelvétel
szolgálhat mintául: az EGK és az EFTA tagállamok szabadkereskedelmi
megállapodása, illetve Jugoszlávia és az EFTA országok közötti közös
nyilatkozat.
Az EFTA országokkal Magyarország teljes külkereskedelmi
forgalmának több mint 15 százalékát bonyolítja. Ezért a KGST és a
Közös Piac után harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnerünk a
szabadkereskedelmi társulás.
A Kereskedelempolitikai Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy
minél előbb fel kell vennünk az intézményes kapcsolatot az EFTA-val.
A tanács az ehhez való út megnyitását Jugoszlávia példájához
hasonlóan közös nyilatkozat aláírásában látja, amelyben Magyarország
és az EFTA közösen rögzítené a kapcsolatok szorosabbra fűzésének
lehetőségét. A tanács tagjai hangsúlyozták, hogy az EFTA számos
tagállamával már eddig is szoros gazdasági kapcsolatot alakítottunk
ki. (folyt.köv.)
1989. szeptember 25., hétfő 18:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|