|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
|
"Huzat" Magyarországon
|
---------------------- München, 1989. szeptember 19. (SZER, Forgószínpad) - Alig törődve az esetleges börtönbüntetéssel vagy a határőrök puskalövéseivel, egyre több román állampolgár szökik át Magyarországra, ahol eddig mintegy 20 ezer menekültet tartanak nyilván. Többségük magyar nemzetiségű, aki Ceausescu diktatúrájától akar szabadulni, attól az elnyomó politikától, amely tervszerűen rombolja le az erdélyi falvakat és kényszeríti e falvak lakóit az agráripari központokba. - Hallgatóink számára nyilván ismert tények ezek. Nem így az amerikai közvélemény körében. Az imént elhangzott szavak jelentősége abban áll, hogy a rangos kaliforniai újságban, a Los Angeles Timesban jelentek meg. - A lap tudósítója elkalauzolja olvasóit a menekültek részére berendezett gyűjtőhelyekre, táborokba, például Debrecenbe és Bicskére. Felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben naponta átlagosan 65 ember érkezik e táborokba, és 50 százalékuk immár román nemzetiségű. Annak ellenére, hogy Románia szinte légmentesen lezárta határait a külföldi információk előtt, sokan tudomást szereztek arról, hogy Ausztria felé szabad az út, és a keletnémetek már ezrével hömpölyögnek ki Nyugatra. A magyar nemzetiségű vagy magyarul jól beszélő menekültek szivesebben telepednek meg Budapesten vagy valamelyik vidéki városban. Akinek viszont nyelvi és emiatt beilleszkedési, valamint elhelyezkedési gondja van, az mindenáron tovább utazna. A baj csak az, hogy nehezen talál befogadó országot, ellentétben a keletnémetekkel, akik abban a biztos tudatban veszik útjukat az NSZK felé, hogy ott rögtön az ország teljesjogú állampolgáraként fogadják őket. (folyt.)
1989. szeptember 19., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|