|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
|
- Beszélő 27. száma - 6. folyt.
|
Ebben a helyzetben az új elitnek elemi érdeke a felelősség megosztása, és ez olyannyira erős érdek, hogy ezért még hatalma megosztására is hajlandó lesz. A jelenlegi vezetés pillanatnyilag csak a felelősséget kívánja megosztani, a hatalmat nem. Másrészt azért is utat fog engedni felfelé az erős pártoknak, hogy azok ne lefelé, a társadalom felé mozogjanak. Igyekezni fog az erőt felmutatni, képes pártokat a saját szövetségesévé tenni, hogy azok ne váljanak a társadalom, az egyenként gyengék de együttesen erősek szövetségeseivé. Ha ez a koalíció így létrejön, akkor az érdekeiket nem, vagy csak gyengén artikulálni képes rétegek teljesen kívül rekedhetnek a politikai arénán. Az új elit tehát egy szinte megoldhatatlanul nehéz helyzetben lévő gazdaságot örököl. Ha csak rajta múlik, és gazdasági filozófiájához, tulajdoni ideológiájához sikerülne megnyernie az erős pártokat, akkor a magyar gazdaság egyik legalapvetőbb problémájával, a túlcentralizált, monopolizált nagyvállalati szervezettel nem fog tudni, illetve akarni megbirkózni, mely tapasztalataim szerint majdnem hasonló módon ragaszkodik nagyvállalati vezető tulajdon jogaihoz, mint a régi. Ennek gazdasági alapja az, hogy a nagyvállalati szerkezet megtörése rövid távon inkább veszteségeket, mint többletforrásokat eredményez, és közvetlenül ronthatja a gazdaság külső egyensúlyi helyzetét. A tőkés export jelentős részét nagyvállalatok állítják elő és termelésük potenciálisan nagy mennyiségű tőkés importot helyettesít. Az eddigi tapasztalatok szerint a nagyvállalati szerkezetet felülről nem lehet megtörni, a nagyvállalati kereteket alulról az egyes gyárak, gyáregységek szintjéről feszítő erő koncentrálása, az azokra való támaszkodás pedig a bürokrata új elit gondolkodásmódjától idegen. (folyt.)
1989. augusztus 23., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|