|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
|
Beszélő: az új elit
|
München, 1989. augusztus 23. (SZER, Kommentár nélkül) - A mikrofonnál Kasza László. Szalai Erzsébet szociológus nagy figyelmet keltő tanulmányt írt társadalmunk új elitjéről a Beszélő 27. számában. Rövidítés nélkül olvassuk fel írását: Az új elit. Manapság a politizáló közvélemény és a független szervezetek nagy része legelsősorban a többpártrendszerre való átmenet kérdéseivel foglalkozik. Stratégiák, taktikák, koalíciók születnek e vonatkozásban. Az Ellenzéki Kerekasztal az MSZMP-t, mint a hatalom kizárólagos birtokosát jelöli meg. Több független szervezet a jelenlegi kormány lemondását követeli. Korábban sem vitattam, ma sem vonom kétségbe a többpártrendszerre, a valóságos, az esélyek egyenlőségén alapuló többpártrendszerre való áttérés történelmi jelentőségét. Tudom, hogy az MSZMP-vezetés kezében még mindig túl sok hatalom összpontosul. Látom, hogy a jelenlegi kormány kapkod, nem ura a helyzetnek. Többedmagammal félek a gazdasági összeomlástól, melyet politikai robbanás, majd diktatúra követhet. Mégis úgy gondolom, hogy a kérdések, a napi taktikai küzdelem, a látható politikai és gazdasági hatalom bírálata, a rövid távú politikai alternatívák taglalása túl sok energiát köt le. A politizáló értelmiségiek és a független szervezetek túlságosan sokat foglalkoznak a hatalom csúcsával és túlságosan keveset a társadalomban végbemenő új, bár szabad szemmel még csak kevéssé látható folyamatokkal. Miközben erejük igen nagy részét a visszarendeződés megakadályozására fordítják, nem gondolják igazán végig, mi lesz, ha e visszarendeződésre nem kerül sor. Mi lesz, ha a választásokon jelentős pozíciókat szereznek. Pedig ez reális alternatíva. (folyt.)
1989. augusztus 23., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|