|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
|
Átképző tanfolyamok a munkanélküliség megelőzésére - csekély érdeklődéssel (1. rész)
|
1989. julius 5., szerda - Miközben az ország egyes térségeiben a foglalkoztatási gondok egyre élesebben jelentkeznek, a munkanélküliség veszélye egyelőre még távolinak tűnik az emberek többsége számára, a vállalatok kevés felelősséget éreznek a megelőzéséért - igy összegezhetők a Szakmai Továbbképző és Átképző Vállalat munkatársainak tapasztalatai. A vállalat kezdeményezései, hogy a jelentősebb létszámcsökkentésre készülő vállalatok még dolgozóik munkaviszonyának megszűntetése előtt adjanak lehetőséget az érintettek átképzésére, sorra-rendre maradnak válasz nélkül, vagy találnak elutasításra. Pedig ez, sem a vállalatoknak, sem dolgozóiknak nem kerülne pénzébe, mert a tanfolyamok költségeit a munkaügyi kormányzat fedezné a foglalkoztatási alapból. Az új szakma oktatására pedig a napi munkaidő után, vagy igen csekély munkaidő kieséssel kerülhetne sor. Ugyanakkor az így felkészített dolgozóknak jóval nagyobb lenne az esélyük az újraelhelyezkedésre.
A munkáltatóknak ez a passzív magatartása annál is inkább elfogadhatatlan, mert közöttük olyan problematikus nagyvállalatok nem igényelték dolgozóik számára ezt a segítséget, mint a Tatabányai Szénbányák, a Videoton vagy a Diósgyőri Gépggyár. Általános tapasztalat, hogy a felszámolás, a szanálás, az átszervezés előtt álló vállalatok ameddig csak lehet halogatják annak közlését, hogy milyen munkaköröket kívánnak megszüntetni, kire vár elbocsátás. Hagyják, hogy az emberek egyenként szivárogjanak el ha mégis kitudódik, hogy mire készül munkáltatójuk, s aki marad, végül csak a munkaközvetítők segítségére számíthat. Úgy tűnik: a szakszervezetek erélyes fellépésére lenne szükség ahhoz, hogy a vállalatok még a felmondások előtt, szervezett keretek között biztosítsák dolgozóik átképzését. Ugyancsak csekély érdeklődés kíséri azokat a tanfolyamokat, amelyeket az átképző vállalat egyéni részvétellel szervez. Olyan keresett szakmákban, munkakörökben hirdettek átképző tanfolyamokat, mint például a hegesztő vagy a társadalombiztosítási ügyintéző, de ezekre mindössze 6-8 jelentkező akadt. Így azután ezeket a tanfolyamokat nem is indították el. Azt a néhány jelentkezőt, aki vállalta, hogy munka mellett egyénileg szerez új szakismereteket, átirányították más vállalatok dolgozóinak szervezett tanfolyamokra. (folyt.köv.)
1989. július 4., kedd 21:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Átképző tanfolyamok a munkanélküliség megelőzésére (2. rész)
|
Az ipari és ahhoz közelálló szakmák felnőtt-oktatásának szervezésével foglalkozó vállalat a kedvezőtlen tapasztalatok ellenére sem kíván lemondani arról, hogy mind többek számára tegye lehetővé tanulással a munkanélküliség megelőzését. Bővítik vidéki oktatási bázishálózatukat. S hogy a városoktól távolabb, a kisebb településeken élők számára is hozzáférhetőek legyenek az új szakismeretek, könnyen mozgatható, mobil tanműhelyek működtetését is tervezik igény szerint, már a közeli jövőben. (MTI)
1989. július 4., kedd 21:23
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|