|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
|
Munkásgyűlések a mecseki ércbányáknál - Az uránbányászok nem várták a vállalat megszüntetésének hírét (1. rész)
|
1989. május 2., kedd - A mecseki uránbányászok ezreit váratlanul érte vállalatuk megszüntetésének híre, amiről Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkár vasárnapi tévé-nyilatkozatából értesültek. A vállalat vezetői ezért az ünnepek utáni első munkanapon, a kedd délutáni műszakváltáskor tartott munkásgyűléseken tájékoztatták a dolgozókat a sorsukat érintő kérdés hátteréről. A kollektívák nevében azt is megfogalmazták, hogy változatlanul alapvető feladatuknak tekintik az 1993-ig szóló magyar-szovjet uránegyezményben foglaltak teljesítését.
A vasárnapi TV-Híradóban a miniszteri tárca várományosa azt mondta, hogy a vállalatot két-három év múlva felszámolják, mert évente kettő és félmilliárd forintos állami támogatásra szorul. Az uránbányászok már rég sürgetik ugyan a jövőjükre vonatkozó tájékoztatást, most mégis váratlanul érte őket a hír. a kormányzati döntést ugyanis az év második felére várták, s tudomásuk szerint annak előkészítése során mérlegelik a vállalatnak a hazai energiatermelésben, környezete gazdasági életében betöltött szerepét, működésének népgazdasági előnyeit, kiegészítő tevékenységének jelentőségét is, nemcsak az állami támogatások szükségszerű csökkentését. A munkásgyűléseken elhangzott tájékoztatójukban a vállalat vezetői hangsúlyozták, hogy korainak és váratlannak tartják az államtitkár kijelentését, amíg a kormány meg nem hozta döntését az ügyben. Azt is elmondták, hogy a bányaművelés mélyülésével, az ércesedési viszonyok romlásával összefüggő gondok, valamint az infláció, az adórendszer és a világpiaci árcsökkenés okozta külső körülmények kedvezőtlen hatásai ellenére a mecseki ércbányászat javította hatékonysági mutatóit, amelyek nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. Hangoztatták továbbá, hogy a két és félmilliárdos támogatást ugyan nem szünteti meg, de számottevően ellensúlyozza a vállalat dollárt kiváltó tevékenysége és a Paksi Atomerőmű által befizetett különbözeti termelői forgalmi adónak az uránbánya vállalatra jutó hányada. Varga Mihály, a Mecseki Ércbányászati Vállalat vezérigazgatója az MTI munkatársának elmondta, hogy az ércbányászat eszközeit nem könnyű a termékszerkezet-váltás szellemében más célra átcsoportosítani, de a vállalkozási tevékenységüket már eddig is bővíteni igyekeztek, szorgalmazzák műszaki-fejlesztési eredményeik szélesebb körű hasznosítását. (folyt.köv.)
1989. május 2., kedd 19:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|