![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A csődtörvény koncepció és az aszály a MOSZ elnöksége előtt
|
![](../img/spacer.gif)
1990. szeptember 6., csütörtök - Észrevételeket fűzött a
csődtörvény koncepciójához a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők
Országos Szövetségének (MOSZ) elnöksége, amely pénteki ülésén úgy
ítélte meg: a csődtörvény, mint jogintézmény feltétlenül üdvözlendő,
ám végső formában ,,érzékenyebbnek,, kell lennie a mezőgazdaság
sajátos helyzetével szemben. Egyebek között a foglalkoztatási gondok
kezelését is valamilyen formában tartalmaznia kell a majdani
törvénynek és egyfajta garanciákra is szükség van ahhoz, hogy a
biztosító által nem téríthető elemi károk elviselése se jelentsen
zsákutcát a törvény betartásakor a termelők számára.
Az elnökség döntött arról is, hogy jövedelem kockázati alap létrehozására tesz javaslatot, kiindulva abból, hogy a gazdálkodók érdekeltek a gazdasági nehézségek, váratlan helyzetek zökkenőmentes áthidalásában. Alapítvány létrehozását is szükségesnek tartják a MOSZ-ban azért, hogy a felszámolás után segítséget kapjanak azok, akik az újrakezdésre vállalkoznak, bármilyen szervezeti formában. A szövetség felszámoló szervezet megalapítását is fontolgatja; ez, pénzszolgáltatás ellenében végrehajtaná a bírósági utasításokat.
Az elnökség foglalkozott az aszályhelyzettel is. Az ülésen kialakult véleményről Bálint Csaba MOSZ-titkár az MTI-nek elmondotta: a legkézenfekvőbb az lenne, ha a kormány az agrárágazatot egyenesen katasztrófa sújtottnak nyilvánítaná és ebben a szellemben hozná meg a szükséges intézkedéseket. Mindez az aszály merőben új megközelítését teszi szükségessé. Ettől nem lehet eltekinteni, mivel ha a termelők az aszály anyagi következményeinek jelentős részét kénytelenek elviselni, úgy a mezőgazdaság ismét extenzív szakaszba szorulhat. Lévén, hogy az üzemek a mai korban már meg nem engedett szükségmegoldásokat részesítenék előnyben, és az intenzív módszerek fokozatosan visszaszorulnának. Ez pedig egyértelműen az árualap meggyengülését hozná magával. (MTI)
1990. szeptember 6., csütörtök 15:13
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|