|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar gazdaság átalakítása
|
----------------------------- München, 1989. november 19. (SZER, Párizsi magyar figyelő) - Kemény István heti rovata következik: Kornai János 33 éve foglalkozik a szocialista gazdaság működésének elemzésével. Munkái - különösen a Hiány című műve - az egész világot bejárták, most azonban nem tudományos művet, hanem programjavaslatot írt a magyar gazdaság átalakítására. Címe: Indulatos röpirat az átmenet ügyében. A Heti Világgazdaság november 11-iki számában közölt interjúban Réti Pál elsőnek azt kérdezte Kornaitól, hogy miért éppen most lép ki az általa választott szerepkörből, miért éppen most áll elő egy átfogó gazdaságpolitikai javaslattal. Kornai válasza úgy szólt, hogy akkor érdemes javaslatot készíteni, ha az ember bízik benne, hogy megfogadják. Eddig nem volt meg ez a bizalom, s most, a leendő, szabadon megválasztandó parlamentnek és az általa választott kormánynak szól a bizalom. Mint az interjúból kiderül, Kornai a gazdaságban két szektort különböztet meg, az egyik az állami, a másik a magánszektor. Az egyik - az állami - rosszul működik, a másik - a magánszektor - jól működik. Valóban, annak, aki hosszú idő után látogat haza, kettős benyomása van. Az egyik szerint minden rosszul megy, a másik szerint mégsem megy minden rosszul. Ez a második benyomás a magánszektornak köszönhető. Sokan figyelmeztetnek az összeomlás veszélyére. Alighanem a magánszektornak tulajdonítható, hogy ez az összeomlás eddig nem következett be. Más különbség is van a két szektor között. Ez abban áll, hogy a magánszektorban az emberek a saját pénzüket költik, az állami szektorban viszont a különböző vezetők a mások pénzét, az ország pénzét költik. Éppen ezért a magánszektornak teljes szabadságot követel Kornai. Az állami szektorban viszont a legszigorúbb rendet akarja bevezetni. Idézem: (folyt.)
1989. november 19., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|