 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
 |
Rendkívüli parancsnoki értekezlet a Munkásőrségben (3. rész)
|
A kormányfő a közelmúlt történéseinek lényegét abban látta, hogy
a hatalmon lévő párt és a kormány haladó erői felismerték: a korábbi
rend válságba vitte az országot, a nemzet érdekei gyökeres változást
igényelnek a társadalmi, a politikai és a gazdasági
berendezkedésben. Igaz, a felismerés nem azonnal született meg.
Kezdetben sokan azt gondolták, elég a személyek cseréje, a létező
modell kereteinek kitágítása és kijutunk a válságból. A mai
kormányzat saját sorsát illetően is komoly kockázatot vállalt,
amikor lemondott a pártállami rendszerben számára biztosított
hatalom kényelmes monopóliumáról, vállalva saját körein belül is az
éles vitákat, konfliktusokat, teret nyitva a demokráciának, a nép
szabad döntésén alapuló megmérettetésnek.
Németh Miklós hangoztatta: a kormány erkölcsi kötelességének
érzi, hogy szembeszálljon a felelőtlen hangulatkeltéssel. A
politikai hecc-kampányok, a tisztességes dolgozókat kigúnyoló
megnyilatkozások nem a demokrácia útját egyengetik, hanem a régi
reflexeket idézik fel. A Munkásőrség munkáját megköszönve
emlékeztetett: a testületben a több mint három évtized alatt 200
ezren teljesítettek szolgálatot sok lemondással. Olyan állami
feladatok végrehajtásában vettek részt, amelyek értéke sem időben,
sem emberi energiában, sem pénzben nem mérhető. Végezetül
rámutatott: a szervezet megszűnésével a Munkásőrség volt tagjai
emberileg nem lesznek kevesebbek. A demokrácia megteremtése módot ad
arra, hogy másokkal együtt többek legyenek.
Borbély Sándor válaszában közölte: azonosul az elmondottakkal, s
ezt a magatartást kérte a Munkásőrség valamennyi tagjától is. A
megyei parancsnokokon keresztül üzenetet intézett az állományhoz:
felemelt fejjel köszönjenek el a csapatzászlótól. Rezignált hangon
szólt arról, hogy ha az elképzelt fejlődésnek a testület akadálya
volt, akkor azt valóban el kell tüntetni. Borbély Sándor szerint a
Munkásőrség gazdálkodásában az elmúlt másfél évtizedben reformértékű
lépések történtek, s hangoztatta azt is, hogy a társ fegyveres
erőkkel és testületekkel mindig példás volt az együttműködésük.
Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter felszólalásában megköszönte
a Munkásőrség áldozatos tevékenységét, amelyet a védelem érdekében
kifejtett. Hozzátette, hogy bizonyára sokan nehezen fogják emberileg
megélni a történteket, ehhez kérte a parancsnokok segítségét. A
legfontosabb azt tudatosítani, hogy semmi sem veszett kárba abból,
amit e kollektíva végzett. (MTI)
1989. október 21., szombat 14:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|