 |
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
 |
Rendkívüli parancsnoki értekezlet a Munkásőrségben (1. rész)
|
1989. október 21., szombat - A Munkásőrség megszűnévésel összefüggő feladatok, a harci és a technikai eszközök biztonságos átirányításával kapcsolatos kérdések kidolgozására és végrehajtására a Minisztertanács Markovics Ferencet, a kormány mellett működő védelmi iroda vezetőjét nevezte ki kormánybiztosnak - jelentette be Németh Miklós miniszterelnök a Munkásőrség Országos Parancsnokságán, szombaton. A kormányfő, megköszönve Borbély Sándor munkáját, felmentette országos parancsnoki tisztségéből. A rendkívüli munkásőr-parancsnoki ülésre azután került sor, hogy az Országgyűlés törvényben deklarálta a Munkásőrség jogutód nélküli megszüntetését. A képviselők kimondták azt is, hogy Magyarországon a honvédségen és a rendőrségen kívül más fegyveres testület nem működhet, s a Munkásőrség helyett semmiféle fegyveres testület nem szervezhető politikai célokra.
Németh Miklós a Parlament döntését indokolva hangoztatta: a
Munkásőrség történelmi hivatását betöltötte, az a társadalmi
szükséglet, amely életre hívta, már egy ideje megszűnt létezni.
Emlékeztetett, hogy a döntést szélsőséges indulatok előzték meg, de
a határozatot nem ez váltotta ki. Az alapvető indok: a Munkásőrség
mint fegyveres testület nem illeszthető abba az állami
berendezkedésbe, amelynek sarkalatos törvényeit a minap hagyta jóvá
az Országgyűlés. Ez a rendszer a többpártiság elvén alapuló
parlamenti demokrácia, a hatalommegosztás logikájára épülő jogállam,
a parlamenti köztársaság. Ebből következik, hogy a hatalom politikai
arculatát a nép döntése alapján szabadon választott parlament, az
általa megválasztott kormány fogja meghatározni. A miniszterelnök
kiemelte: a baloldal a harcot nem adta föl, de ezt nem az eleve
elrendeltség pozíciójából, az állampárt és a pártállam biztos
bástyái mögül kívánja megvívni adminisztratív eszközökkel egy
korlátozott lehetőségű és mozgásszabadságú ellenzékkel szemben,
hanem olyan körülmények között, amikor a nép bizalmáért minden egyes
személyiség és szervezet azonos feltételekkel küzdhet.
Németh Miklós ezzel összefüggésben rámutatott: nem tagadható,
hogy a tőkés restauráció, a háború előtti viszonyokhoz való
visszatérés igénye, egészében a jobboldal gondolatrendszere is jelen
van a mai, meglehetősen zavaros közvéleményben. Ezzel azonban
nemcsak a szocialisták, hanem a nép többsége is szembeszáll, nem
erőszakkal, nem is tiltással, hanem a politikai harc módszereivel -
tette hozzá. (folyt.köv.)
1989. október 21., szombat 14:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|