![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országos Vallásügyi Tanács alakuló ülése (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. október 20., péntek - A kormány arra vállalkozott, hogy szakít a múlt terhes örökségeivel, s a nemzettel együtt egy méltóbb jövő kialakításán kíván munkálkodni - jelentette ki Németh Miklós miniszterelnök pénteken az Országos Vallásügyi Tanács alakuló ülésén a Parlamentben. A múlt bonyolult és ellentmondásos viszonyaival foglalkozva, amikor az állam vallás- és egyházellenes politikát folytatott, említést tett az 50-es évek vezetésének vallásellenes bűneiről, az egyházak, felekezetek autonómiájának felszámolásáról. Szólt arról is, hogy súlyos hibaként az utóbbi évtizedek egyházpolitikája fenntartotta a korlátozásokat, beavatkozott az egyházak életébe, sértette önállóságukat.
A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a helyzet mára gyökeresen megváltozott. A kormány az elmúlt hónapokban számos kezdeményezést tett, s döntést is hozott annak érdekében, hogy megszünjenek az egyházak működését és a vallás szabad gyakorlását nehezítő korlátozások. Az állam és az egyházak együttműködésének most formálódó új szakaszáról szólva kifejezte azt a meggyőződését: a jogállamiság megteremtéséhez szükségszerű, hogy maradéktalanul érvényesüljenek az emberi jogok és azok szerves része, a lelkiismereti és vallásszabadság. Hangsúlyozta, hogy gyökeres szakítás történt a korábbi felfogással, hogy tudniillik az államnak joga van megengedni e jogok gyakorlását vagy korlátozni ezeket a jogokat. Kiemelte, hogy az államnak a vallás gyakorlásához való jogot nem elismernie, hanem védenie kell, megfelelő törvényben rögzített jogi garanciákkal is. Az egyházak, felekezetek társadalmi értékhordozó, közösségteremtő szerepét említve nélkülözhetetlennek tartotta tevékenységüket, a felnövekvő nemzedékek nevelésében, az erkölcsi értékek megszilárdításában. A mai társadalom nem mondhat le az egyházak társadalomszervező erejéről; az egyházak a már bebizonyították, hogy az önkormányzatokkal és más integratív szervezetekkel együtt képesek hozzájárulni a civil társadalom összetartásához. Erre a szerepükre szükség lesz a jövőben is. Hangsúlyozta a vallásnak az állampolgárok szellemi, erkölcsi és kulturális gyarapodásában betöltött szerepét, majd arról szólt, hogy az emberekben ma nagy a bizonytalanság. Értékek vesznek el és válnak bizonytalanná, s nincsenek biztos kapaszkodók életünkben. A vallásos életben az emberek meglelik belső nyugalmukat, békéjüket, kialakulhat az az értékrendszer, ami biztonságot, önbizalmat adhat, és segítséget az eligazodáshoz a mai bonyolult világban. (folyt.köv.)
1989. október 20., péntek 16:38
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|