|
|
|
|
|
|
|
|
Amerika Hangja, Világhíradó:
Rubel-gondok Magyarországon
"Közhelynek számít, hogy elszámolási rubel - tehát a
transzfer-rubel körülbelül annyit ér, mint egy darab papír, amire
számokat rajzoltak. Értéke csak a könyvelésben van, a tartozik és
követel oldalakon -, ott is csak elméletben. Kimutatnak ugyan az
országok egymás között a külkereskedelmi mérlegben passzívumot és
aktívumot - de ennek nincs gyakorlati jelentősége -, mert például
ezt az 580 millió elszámolási rubelt, ami Magyarországnak az első
félévben a Szovjetuniótól járna csak áruszállítással lehet
kiegyenlíteni nem pedig valutával. Ezért aztán az országnak egyre
sürgősebb érdeke, hogy az államok közötti áruforgalmat olyan
valutában számolják el és fizessék ki, ami a világ minden bankjában
átváltható."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Esti lead
|
1989. október 20., péntek - Az Országgyűlés pénteken este zárult ülésszaka elvégezte azt a munkát, amelyet reá rótt elfogadott programja, s méginkább a magyar nemzet várakozása. Elvégezte, még akkor is, ha az ülésszakra tervezett napirend egyes pontjainak megtárgyalása az október végi tanácskozásra maradt. Maradéktalanul eleget tettek viszont a képviselők annak, hogy a jogállamiság szilárd pilléreinek lerakásával tovább építhető jogszabályi kereteket teremtsenek a demokratikus Magyarország fejlődésénehez.
Az utolsó ülésnapra is sok munka maradt: rögtön az egyik legvitatottabb kérdésben, az eljövendő szabad választások törvényi szabályozásában kellett valamiféle kompromisszumra jutni. Ezt a megegyezést igyekezett előrelendíteni felszólalásával Pozsgay Imre államminiszter, szorgalmazva, hogy a T. Ház tagjai a békés átmenet azon erőivel fogjanak össze, amelyek felül tudnak emelkedni a pártszempontokon. A végül megszületett kompromisszum valamit módosított az egyéni, a területi választókerületekben, illetve az országosan összesített szavazatok alapján megszerezhető mandátumok arányán, gyarapítva ezzel az egyéni választókerületek számát, de lényegét tekintve nem érintette a háromoldalú tárgyalások megállapodásába foglalt koncepciót. E döntés után már gyorsabban haladt előre a munka; csupán rövidebb vita előzte meg a köztársasági elnök választásáról szóló törvény elfogadását, majd a Munkásőrség jogutód nélküli feloszlatásáról intézkedő törvény szentesítését. A képviselők csaknem egyöntetűen szükségesnek tartották az 1956 után igaztalanul elítéltek, hátrányt szenvedettek teljes rehabilitálását, arról azonban már megoszlottak a vélemények, hogy október 23-a miként, milyen jelző kíséretében íródjék be a magyar történelem könyvébe. Németh Miklós miniszterelnök javaslata mindazonáltal egyöntetű támogatást kapott: ez a nap ne csak nemzeti emléknap, hanem a módosított alkotmány kihirdetésének, s így a Magyar Köztársaság kikiáltásának dátuma is legyen. Ennek értelmében hétfőn Szűrös Mátyás, aki e naptól fogva az ideiglenes köztársasági elnöki tisztet is ellátja majd, a Parlament előtt rendezendő ünnepségen kiáltja ki a Magyar Köztársaságot. (MTI)
1989. október 20., péntek 20:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|