Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › október 27.
1989  1990
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Történészek és társadalomkutatók nyilatkozata

"A Magyar Köztársaság címeréül az úgynevezett Kossuth-címert tartjuk kívánatosnak: ez középkori eredetű alapcímerünk, egyben demokratikus történelmi hagyományainknak a szimbóluma. A jelenlegi címer a Magyarországra erőltetett önkényuralom jelképe."
SZER, Világhíradó:

A szovjet titkosrendőrség

"A szovjet titkosrendőrség megszünteti, pontosabban átszervezi 5. ügyosztályát, amely a másként gondolkodók üldözésével szerzett kétes hírnevet magának - jelentette ki az interjúban Vlagyimir Kljucskov. Az új osztály fő feladata, hogy gátat vessen a nemzetiségek közötti vérontásnak és más hasonló erőszakos cselekményeknek. Tevékenysége kiterjed a külföldi kémközpontok által szervezett és felbújtott kormányellenes csoportok aknamunkájának meghíúsítására is - folytatta a KGB főnöke, aki az utóbbi időkben már többször próbálta módosítani a méltán rosszhírű intézményről alkotott közfelfogást."

Hogyan választunk majd önkormányzati képviselőt és polgármestert? (1.rész)

1990. junius 1., péntek - A Belügyminisztérium Választási Irodája elkészítette az önkormányzati képviselő testületek tagjai és a polgármesterek választásának törvénytervezetét. Tóth Zoltán, az iroda vezetője az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: a választási szisztéma kidolgozásánál figyelembe vették az ország politikai tagoltságát; így például azt, hogy 2300 településen kétezernél kevesebben élnek, s ezen falvak többségében csak kevés párt rendelkezik önálló szervezettel. Ezért ezeken a településeken úgynevezett szabad, kislistás választást terveznek. Ennek lényege, hogy valamennyi jelölt neve felkerül a szavazólapra, s közülük a választók annyi jelöltre szavazhatnak, ahány tagja a képviselő testületnek lehet.


A 2000-nél több lakosú községekben és a 100 ezernél kevesebb
lakosú városokban a képviselő testület tagjait egyéni
választókerületekben választják meg, hasonlóan az országgyűlési
választásokhoz. Egy-egy településen annyi válaztókerületet
alakítanak ki, ahány tagja lehet majd a képviselőtestületnek. A 100
ezernél több lakosú városokban és a fővárosi kerületekben a tervek
szerint a képviselők kétharmadát egyéni választókerületekben,
egyharmadát pedig a szavazatok második értékelésével, listákról
választanák meg. Ez az úgynevezett egy szavazatot kétszer értékelő
választási rendszer. Lényege: a választópolgár az egyéni
választókerület jelöltjére adja le szavazatát. A társadalmi szervek,
pártok által indított listákra nem kell szavazni, azonban a
társadalmi szerv által támogatott jelöltekre leadott voksokat külön
is összesítik, s a pártok ezen szavazatok arányában részesülhetnek a
mandátumok egyharmadából. Természetesen a nagyvárosokban más
választási rendszer is elképzelhető, például a listás szavazás,
amelyen a független jelöltek is indulhatnak.

    Tóth Zoltán hangsúlyozta: a tervezet nagy hangsúlyt helyez a
nemzetiségi, kisebbségi jogok védelmére. Ezért ha egy településen
nem alakítható ki olyan egyéni választókerület, amelyben a
kisebbségi csoportoknak esélyük van arra, hogy önkormányzati
képviselői válasszanak, akkor számukra legalább még egy
választókerületet kell kialakítani. (folyt.köv.)



1990. június 1., péntek 10:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Hogyan választunk majd önkormányzati képviselőt és polgármestert? (2.rész)


A törvénytervezet szerint a lakosság közvetlenül választja meg a
polgármestereket is. E választási mód kifejezi, hogy a polgármester
a település széles hatáskörökkel felruházott első embere, aki
megbizatását közvetlenül a választópolgároktól kapta, és ezért
elsősorban nekik is tartozik felelősséggel. Amennyiben a
későbbiekben esetleg megrendülne a lakosság bizalma a
polgármesterben, lehetőség van a visszahívására. Ennek
kezdeményezéséhez azonban az adott település választópolgárai
egyharmadának aláírására van szükség. A visszahíváshoz pedig a
leadott érvényes szavazatok kétharmada kell.

    A jelölés rendszere merőben eltér az országgyűlési képviselői
választásoknál alkalmazott módszertől. Nem ajánlószelvényeket kell
gyűjteni a jelölteknek, hanem ajánlóíven aláírásokat. Az ajánlóívek
az elképzelések szerint a tanácsok ügyfélszolgálati irodáján lesznek
majd elhelyezve, a választópolgárok ott írhatják alá azt, amelyiken
a számukra szimpatikus jelölt neve szerepel. Önkormányzati
képviselőjelölt az lehet, akit az adott választókerület
választópolgárainak 1 százaléka aláírásával jelöltnek ajánlott.
Elképzelhető, hogy a 2000 lakosnál kisebb településeken falugyűlésen
is lehetőség lesz jelöltállításra. A polgármesterjelölt-állítás, bár
hasonló módon történik, de ez esetben a választópolgárok 5
százalékának ajánlására lesz szükség.

    Tóth Zoltán szólt arról is, hogy a választások tervezett
időpontja szeptember 23-a, a második fordulót pedig október elején
tartják meg. Annyi azonban bizonyos, hogy az önkormányzati
képviselők és a polgármesterek választását a szavazás napját
megelőzően 60 nappal korábban, azonos napra kell kitűzni. Az első
forduló költsége várhatóan mintegy 300, a másodiké pedig 130 millió
forint. Végezetül a választási iroda vezetője elmondta, hogy a
törtvénytervezet a plakátháború korlátozására felhatalmazza a
képviselő testületeket, hogy rendeletet alkothatnak a plakátok
elhelyezésének feltételeiről. (MTI)



1990. június 1., péntek 11:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek (10.27-11.27) - Prága szelíd forradalma

"Némi kapkodó szervezés után állt össze a csapat: október 27-én négyen indultunk útnak egy rozzant Ladával. Két operatőr: Bátonyi Csaba és Durszt György, meg egy kalandvágyó fiú, - aki az operatőrt biztosító szerepre vállalkozott - és én. De hát az ember tervez, a csehszlkovák határőrség végez."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD