Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › október 27.
1989  1990
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Történészek és társadalomkutatók nyilatkozata

"A Magyar Köztársaság címeréül az úgynevezett Kossuth-címert tartjuk kívánatosnak: ez középkori eredetű alapcímerünk, egyben demokratikus történelmi hagyományainknak a szimbóluma. A jelenlegi címer a Magyarországra erőltetett önkényuralom jelképe."
SZER, Világhíradó:

A szovjet titkosrendőrség

"A szovjet titkosrendőrség megszünteti, pontosabban átszervezi 5. ügyosztályát, amely a másként gondolkodók üldözésével szerzett kétes hírnevet magának - jelentette ki az interjúban Vlagyimir Kljucskov. Az új osztály fő feladata, hogy gátat vessen a nemzetiségek közötti vérontásnak és más hasonló erőszakos cselekményeknek. Tevékenysége kiterjed a külföldi kémközpontok által szervezett és felbújtott kormányellenes csoportok aknamunkájának meghíúsítására is - folytatta a KGB főnöke, aki az utóbbi időkben már többször próbálta módosítani a méltán rosszhírű intézményről alkotott közfelfogást."

Magyar kormánylista


-------------------


London, 1990. május 19. (BBC, Panoráma) - Magyarországnak a
nemzeti felszabadulás és a demokratikus kormányzat felé vezető útján
az első szabad választás után újabb fontos mérföldkő, az első
kormány megalakulása egy szabad választás eredményeképpen.

    Ezen a héten tették közzé az új kormány névsorát, és bár e
kormánykinevezésekhez az Országgyűlés csak a következő napokban
fogja megvitatni, nem valószínű, hogy a kormánylistát elvetné.

    Ma a kerekasztal körül erről az új komrányról beszélünk. A vita
résztvevői innen az angol rádió londoni stúdiójából két munkatársunk
Iván Zoltán és Pártos Gábor, Budapestről pedig telefonon Tőkés
Rudolf, a connecticuti egyetem politológia tanára.

    Hadd kérdezzem először őt, Tőkés Rudolfot: - Tökéletesen
tükrözi-e szerinted a kormánypárt összetétele az Országgyűlésben az
erőviszonyokat?

    - Erre nehéz azonnali igennel választ adni. Úgy vélem, hogy a
Demokrata Fórum politikai túlsúlya - nem is mondom úgy, túlsúlya -,
megfelelő súlya érzékelődik ebben a kormányban, és bizonyos
szempontból túl is van biztosítva , de erről csak később
beszélgetünk talán, amikor a miniszterelnök személye körüli három
tárca nélküli miniszter van beosztva, ami továbbra is mondjuk
erősíti a miniszterelnök pozícióját. Hogy azután ez mennyiben
tükrözi a létező erőviszonyokat, hát ez filozófiai kérdés inkább,
mint politikai. Amíg a köztársasági elnöknek a szerepe nem
tisztázódik, akit ugye a másik párt, az SZDSZ delegált, ez úgy
vélhető, hogy a kormányprogramra adott ellenzéki válaszoktól függ.
És, ha azok józan, konstruktív válaszok lesznek, akkor a kormány
beindulhat, és akkor ügymenetről fogunk majd beszélni. (folyt.)



1990. május 19., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Magyar kormánylista - 1. folyt.


Hogy azután ez egyensúly kérdése, ez egy kicsit túl korai kérdés
úgy vélem. De én személyesen nagyon, nagyon, nagyon kellemesen
vagyok meglepve. Józanul, okosan, szakértői alapon összeválogatott
kormány. Láttam a televíziós bejelentkezésüket, korai interjúikat.
Ez egy nagyon szimpatikus társaság.

    - Na most, a következő kérdéssel itt fordulok a körülöttem ülő
kollégákhoz, mégpedig azzal kapcsolatban, hogy mik lesznek
szerintetek a hivatalba lépő új kormány legelső tennivalói a
gazdaság, a külpolitika és a belpolitika terén? Iván Zoltán


    - Én azt hiszem, hogy mindenképpen a gazdaság talpraállításához
kell ennek a kormánynak hozzáfognia, és ez nem elválasztható a
belpolitikai feladatoktól. Tudniillik ahhoz, hogy egy radikális
gazdasági váltás programját megvalósítsák rendkívül sok fontos
belpolitikai tényezőt is figyelembe kell venniük. Tudnillik ugye a
kormánynak a lehetséges mozgástere az eléggé behatárolható. Vagy a
központi költségvetés lefaragásával kezdi meg a munkáját, ami nagyon
rövid időn belül szerintem az egészségügyi, az oktatás, a
szociálpolitika terén az intézményrendszer összeomlásához
vezethetne. Vagy fennáll annak a lehetősége, hogy a nagyvállalatok
megadóztatásával próbál ebből a gazdasági válságból kilábalni. Erre
nem hiszem, hogy ez a kormány hajlandó lenne.

    És ott van a másik lehetőség, hogy a lakosságra, a lakosság
megterhelésével, egy inflációs politika követésével, a
munkanélküliség elkerülése végett megpróbálja a terheket áttenni a
lakosságra.

    Tehát feltétlenül a gazdaságpolitikával kell kezdenie, melynek
belpolitikai vonatkozásai is lesznek. (folyt.)



1990. május 19., szombat


Vissza »


- Magyar kormánylista - 2. folyt.


- Pártos Gábor, szerinted a kormánypárt, tehát az MDF és
szövetségesei és az ellenzék között van-e lényeges filozófiai - ha
úgy tetszik - és gyakorlati különbség a gazdasági problémák
megközelítése terén?

    - Én úgy látom, hogy igen. Valóban lényeges különbség van. Az
SZDSZ az a sokkterápia, a gyorsan végrahajtott privatizálás, illetve
reprivatizálásnak az egyik támogatója, illetve legfontosabb
támogatója. Ugyanakkor az MDF inkább a fontolva haladásnak a
politikáját hirdette - legalábbis eddig. Ugyanakkor az utóbbi
hetekben, hónapokban Antall József - én úgy látom -, hogy azért egy
kicsit az SZDSZ irányában próbált ellépni. Talán az MDF számára is
nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet túlságosan húzni, halasztani a
gazdasági előrelépés, illetve pályaváltás, pályaváltoztatásnak az
ütemét.

    Úgyhogy ez talán az egyik legérdekesebb kérdés, ami számomra,
legalábbis innen én nem látom, hogy mennyire van eldöntve. Remélem,
hogy napokon belül, különösen a kormányprogram meghirdetése után ez
már nyilvánvalóbbá válik, hogy tulajdonképpen mennyire gyorsan fog
ez a struktúraváltás végül is a gyakorlatban is végre végbemenni.

    - Eddig ugye szóltunk legtöbbet a gazdaságpolitikáról. Iván
Zoltán rámutatott, hogy ez teljesen elválaszthatatlan a belpolitikai
irányvezetéstől. Eddig nem beszéltünk a külpolitikáról. Tőkés
Rudolf, hozzád fordulnék azzal, hogy szerinted milyen gesztusokat
vár egyrészt a Nyugat, másrészt a Szovjetunió az új magyar
kormánytól annak érdekében, hogy mindkét fél biztosítva lássa a
saját szempontjából, hogy ez egy egészséges, életképes és vele
szemben barátságos kormányzat? (folyt.)



1990. május 19., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar kormánylista - 3. folyt.


- Talán kezdem egy nem egészen triviális dologgal, de úgy vélem,
hogy a miniszterelnök, illetőleg a külügyminiszternek első dolga az
lesz, hogy valamilyen módon reagáljon a román választások
eredményére, amennyiben az a magyar etnikumot érinti. Ez az első
számú, kronológiailag probléma.

    A továbbiakban - azt hiszem - a kormány nyilvánvalóvá fogja
tenni Nyugat-Európa, illetőleg atlantikus orientációját, mint
elsőszámú külpolitikai prioritását, és ezzel egyidőben biztosítja a
Szovjetuniót a további korrekt, kölcsönösen előnyös kapcsolatok
megtartásának kívánásáról.

    Úgyhogy ez a kettő így egyensúlyozva lesz, de egészen egyértelmű
lesz a nyugati orientáció. Magyarul, Nyugat-Európa Észak-Amerikával
együtt az új magyar külpolitikának a stratégiai prioritása. Ez
minőségi változást jelent mindenféleképpen, s ezen kívül úgy vélem,
hogy az európai integrációt egyre szorosabb kapcsolás nagyon élesen
ki lesz hangsúlyozva, hiszen az Európai Közössségnek és Parlamentnek
is manapság volt itt gyűlése. Szóval ez mindenféleképpen előtérben
lesz ilyen szempontból, de szeretném hangsúlyozni, hogy a román
választások, illetőleg azoknak a magyar etnikumokra való ráhatása,
az mindenféleképpen elsőszámú kérdés lesz.

    - Rátérve megint a belpolitikára. Mennyire kell ennek az új
magyar kormánynak tartania a saját ellenzékétől? Mennyire ellenzék
ez az ellenzék? Milyen lesz a várható stratégiája, és milyen lesz a
várható tömegtámogatása? Iván Zoltán.

    - Én azt hiszem, hogy az MDF és az SZDSZ megegyezése az
Országgyűlésben lehetővé teszi majd a kormány működését. És ez egy
arra utaló jel volt, hogy az SZDSZ valóban elő akarja segíteni az
ország mihamarabbi kilábolását, és itt bizonyos pártpolitikai
megfontolásokat félretéve hajlandó együttműködni ennek az új
kormánynak az intézkedéseiben. (folyt.)



1990. május 19., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar kormánylista - 4. folyt.


Na most, a problémát szerintem nem is annyira az ellenzék
képezi, hanem az, hogy az új kormány képes lesz-e társadalmi
támogatást szerezni a rendkívül népszerűtlennek tűnő intézkedések
meghozatalához.

    - Pártos Gábor, szerinted fennáll-e annak a veszélye, hogy a
súlyosan legyőzött kommunista párt, ma az MSZMP maradványai,
megpróbáljanak megszervezni egy ilyen társadalmi mozgalmat az új
kormánynak ez ellen, ezek ellen a fájdalmas, radikális intézkedései
ellen?

    - Én ezt egy lehetséges lépésnek tartom, illetve
kezdeményezésnek az ő részükről. De ennek a sikerét én semmilyen
mértékben nem várom el. Az MSZMP bármilyen formájában annyira
teljesen komprommitálta magát - ugye mégis azért négy évtizedes
uralma alatt -, hogy semmi lehetőséget nem látok arra a
közeljövőben, illetve az elkövetkező négy vagy öt évben valamilyen
módon egy politikai bázist tudna magának felépíteni. Ugyanakkor ez a
fajta politikai lépés, vagy ez a fajta - mondjuk - munkástömegek
képviselete, amit jelenleg gyakorlatilag egyik politikai párt sem
képvisel, ezt elképzelhető, hogy egy másik párt átveszi.

    - Például az MSZP.

    - MSZP, vagy például a szocdemek, az is elképzelhető. De még az
is elképzelhető, habár más módon, más viszonyban, hogy mondjuk az
SZDSZ balra nyit tulajdonképpen - nem ilyen módon, nem ilyen
stílusban természetesen, de mégis baloldali irányba mozdul el.

    - Igen, én is valószínűnek látom azt, hogy az SZDSZ-en belül
meglévő, erősen baloldali irányultságú szárny valami módon
felvállalja majd azt a szerepet, amelyik végül is egy vákumot hozott
létre Magyarországon a politikai életben. (folyt.)



1990. május 19., szombat


Vissza »


- Magyar kormánylista - 5. folyt.


Ugyanakkor itt megint figyelembe kell vennünk, hogy maga a
kormánypárt is - szerintem - koalíciós párt, önmagán belül is. Tehát
az MDF sem egy egységes párt, és azon belül is elképzelhető egyfajta
ilyen jellegű nyitás.

    - Ebből a szempontból az MDF egy kicsit emlékeztet a nagy angol
pártokra, amelyek mind közmondásosan pártkoalíciót jelentenek
önmagukon belül. Tőkés Rudolf, megint hozzádfordulnék azzal: ugye a
kormánylistát vizsgálva azt látjuk, hogy az egy pénzügyminiszteri
tárcán kívül, amelyet ugye párton kívüli, szóval független képviselő
tölt be, minden fontos kabinet, poszt az MDF-nek jutott. Nem
gondolod-e, hogy az MDF számára esetleg túlzott terhet jelent ez,
olyankor, amikor az ország ennyire válságos gazdasági helyzetben
van? Nem gondolod-e, hogy az MDF bizonyos fokig magára vállalja
annak az ódiumát, hogy egy olyan helyzetben, amelyik már rossz, és
esetleg még rosszabb lehet, a lakosság tömegeit magára bőszíti, nem
lett volna-e helyesebb talán egy nagykoalícióval próbálkozni?

    - Nagy hibát vét-e az, aki Antall Józsefet, mint politikust és
államférfit alábecsüli? Tehát én úgy vélem, hogy a kormány
gyakorlatilag az ő vállán nyugszik, az ő tekintélyén, az ő - ha úgy
tetszik - karizmáján, a csendes, nyugodt erő politikai, mondjuk,
modelljén, mely képes lesz-e az ország ügyeit vinni - legalábbis
első megindulásból. Nemcsak az első száz napban, hanem az első hat
hónapban.

    Úgyhogy az SZDSZ - ha úgy tetszik - eladta a szüzességét ezzel a
nagyon okos és bölcs, pragmatikus megoldással. De ugyanakkor ebből a
vásárból az MDF járt jobban, mert megkapták a nagykoalíciót az SZDSZ
kibicelése nélkül.

(folyt.)



1990. május 19., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar kormánylista - 6. folyt.


- Én a magam részéről nagyon nehezen tudok megszabadulni attól a
rossz érzéstől, úgy érzem, hogy ezen az első szabad választáson
sokkal kevesebben éltek legfontosabb állampolgári jogukkal, a
választás jogával, mint amennyien élhettek volna, vagy kellett volna
élniük. És ezért úgy érzem, ez egyfajta általános csömört,
politikával szembeni kiábrándultságot - ha úgy tetszik -,
fásultságot jelent. Ez a fásultság, ez a befeléforduló önérdekekben
gondolkodó atomizáltság nem ártalmas-e azok szempontjából, akiknek
most kezébe került az ország sorsa? Pártos Gábor


    - Dehogynem
És ehhez azt fűzném hozzá: az eddigi kelet-európai
választásokon - most akár Kelet-Németországról, Horvátországról,
Szlovéniáról, illetve Romániáról is beszélünk, legalábbis igy
várhatóan lesz a vasárnapi választásokon - a szavazók száma, illetve
a résztvevők száma jóval magasabb, mint ami Magyarországon volt,
különösen a második fordulós 45 százalékkal összehasonlítva. Most
nem térnék ki ezeknek az okainak az elmagyarázására. Ez valóban azt
a fajta veszélyt jelenti, hogy amire előbb utaltál már Laci, hogy
valamilyen módon nehéz lesz ennek a kormánynak egy olyanfajta
tömegtámogatást akkor is fenntartania, amikor a kemény gazdasági
lépések bizony nehézségeket fognak jelenteni a munkanélküliek,
nyugdíjasok és mások számára.

    Tehát például az a fajta népszerűség, ami Lengyelországban a
Mazowiecki-kormányt körülövezte a választás után, és azóta is, és
amelyet továbbra is ennek a kormánynak sikerült megtartania az
ottani, valóban sokkterápiás gazdasági lépések után, ezt a fajta
tömegtámogatást ezt, szerintem, nem mondhatjuk el, hogy az MDF is
élvezné, legalábbis nem ilyen fokon. (folyt.)



1990. május 19., szombat


Vissza »


- Magyar kormánylista - 7. folyt.


- Ha szabad egy szót még ehhez hozzáfűzni a szavazási
részvételről: én ezt teljesen normálisnak és helyesnek találom, ami
történik, logikus Magyarországon. Mert ha belegondolunk, hogy
egyrészt, ami történt március-áprilisban, az egy 23 hónapos
folyamatnak a kulminációja volt, s nem pedig ilyen viharos két-három
hónap, amit máshol láttunk Kelet-Európában.

    Továbbá: az is úgy vélem igaz, hogy a Kádár-korszak utolsó
két-három évében politikai passzivitás, az tökéletesen elfogadott
magaviselet volt, egyfajta civil társadalom is létrejött, ami befelé
irányult és inkább, mint nagy tömegtüntetések stb. irányában.

    Én úgy látom, hogy a 65 százalék, az körülbelül a politikailag
kompetens és érdeklődő magyar szavazók népességének a megfelelő
százalékát jelenti. Ennél magasabb szavazási részvétel az tiltakozó
szavazat lett volna, akkor bejött volna az MSZMP egészen biztosan,
mint egy parlamenti párt befuthatott volna, feltehetőleg, a
Szociáldemokrata Párt, és isten ments, még az Agrárszövetség is. És
akkor aztán beszélhetnénk ilyen olasz stílusú
kormányozhatatlanságról, meg 8-9-10 pártról. Így a 65 százalékos
részvétel egy alapvető stabilitást biztosított.

    - Röviden: elfogadom Tőkés Rudolf kijelentését, hogy például
Horvátországban vagy Kelet-Németországban a változások viharos
gyorsasággal történtek meg. De nem fogadom el ezt Lengyelországról
vagy Szlovéniáról. Évek óta folyik a politikai rendszer erjedése, az
alternatív mozgalmak szerveződése, az új pártok kialakulása.
(folyt.)



1990. május 19., szombat


Vissza »


- Magyar kormánylista - 8. folyt.


A másik, amit röviden hozzátennék még: az az MDF népszerűsége,
illetve, hogy milyen veszélyek fenyegetik ezt a népszerűséget a
jövőben az által, hogy - ahogy Laci említetted -, a kormányban a
legfontosabb pozíciókat, tárcákat MDF-miniszterek tartják. Én úgy
vélem, hogy amikor mégis népszerűtlen, vagy kevésbé népszerű
döntéseket kell a kormánynak hoznia, akkor Antall Józsefnek megvan
azért az a politikai tudása, hogy ő mégis akkor a kormánynak a
nagykoalíciós, illetve koalíciós jellegét fogja azért mégis
előrehozni.

    - Én még annyit szeretnék ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy
azt hiszem ebben a rendkívül súlyos gazdasági válságban nagyon nehéz
a koalíciós kormányzás. És főleg akkor nagyon nehéz a koalíciós
kormányzás, ha a koalíciós partnerek között vannak bizonyos alapvető
nézetkülönbségek. Na most, itt csak utalni kell arra, hogy azért a
Független Kisgazdapárt sem egy egységes párt. Programjának bizonyos
pontjai nem állnak összhangban az MDF programjával, és a
kereszténydemokraták is - amelyek ugyanennek a koalíciónak egy kis
részét alkotják - bizonyos szempontból nézetkülönbségek vannak
köztük és az MDF között.

    - Na most, ez viszont átvezet egy következő gyakorlati
problémára. Az államhatalom több mint 40 éve kizárólagosan a
kommunisták kezében volt. Mindenki mást megfosztott ez a rendszer
attól a lehetőségtől, hogy a hatalom iskoláját kijárva - mint
megalapozottabb demokráciákban szokásos - tapasztalt, gyakorlott
politikus gyanánt ülhessen a miniszteri székbe.

    Tőkés Rudolf, szerinted mekkora hátrányt jelenthet ez az új
kormány egyes tagjai számára? (folyt.)



1990. május 19., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar kormánylista - 9. folyt.


- Ez attól függ. Éppen nagyon érdekesnek tartom azt, hogy
bizonyos minisztériumokban, mint például az Igazságügy
Minisztériumban az új igazságügy miniszter már említette, hogy
elődje korrekt ügyvitelének köszönhetően ott valóban már csak
szakemberek vannak, akivel ő nagyon könnyen újra dialógust tud
létrehozni. Egyéb minisztériumokban nem nehéz a helyzet, a Pénzügy-
és Gazdasági Minisztériumban a legtöbb régi káder - ha úgy tetszik -
már el is távozott a magánszektorba.

    Problematikus lesz - úgy vélem - a kultusztárca, ahol az emberek
nem transzferábilisek, és Andrásfalvy Bertalan barátomnak ott nagyon
nehéz dolga lesz. És valóban nagy kihívás lesz a külügyi apparátus
kézbevétele.

    A hadügyi tárca megint egy más problémát jelent, de hát bízunk
Für Lajos bölcsességében, hogy ez korrektül és gyorsan megoldható.

    És én azt is gondolom, hogy a miniszterelnök úr személyes
befolyása, illetőleg a tárca nélküli miniszterek bizonyos tűzoltói
feladatokra való felhasználása szerepet fog játszani egy gyors
működőképesség beindításában.

    - Ezzel összefügg természetesen a köztisztviselői karnak a
helyzete is. Magyarországon megintcsak az a helyzet, hogy a ki nem
mondott - azt hiszem Magyarországon ez soha sem volt annyira
pontosan meghatározó, mint mondjuk Lengyelországban -, de mégiscsak
volt egy bizonyos nómenklatúra, és mégiscsak tudjuk azt, hogy a
köztisztviselői kar legbefolyásosabb és legmagasabb, legbizalmasabb
pozícióiba csak a párt, a kommunista párt szempontjából a lehető
legmegbízhatóbb emberek kerültek. A ti véleményetek szerint
szükséges-e és lehetséges-e egy óriási tisztogatás annak érdekében,
hogy az új kormány miniszterei maguk mögött tudhassák a
köztisztviselői kart? (folyt.)



1990. május 19., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- Magyar kormánylista - 10. folyt.


- Én azt hiszem, osztom Tőkés Rudolfnak azt a nézetét, hogy a
szakigazgatásból nagyon sokan már a változások előszele által
megérintve kiváltak. Ez a Magyarországon népszerű fogalom az
ejtőernyőzésről, ez valóban működött, és ez egy valós helyzet
leírása volt. Ugyanakkor azt hiszem, az a fajta tisztogatás, amitől
nagyon sokan féltek, hogy Magyarországon nem fog bekövetkezni,
mégpedig éppen azért nem fog bekövetkezni, mert az ország
működőképessége érdekében igenis szükség van a munkájukhoz értő,
tisztességes emberekre.

    Na most, nyilvánvaló, hogy az államapparátus felső szintjén,
államtitkárokig lemenőleg ez a váltás meg fog történni. Ennek jelei
láthatóak is, de azt hiszem, az államigazgatás alsóbb szintjein erre
nem lesz szükség. Illetve a tanácsi apparátus megválasztása egy
komoly problémát fog jelenteni majd ősszel az ország számára.

    - Tőkés Rudolf, Te is így látod ezt?

    - Teljes mértékben. Sőt, talán hadd tegyem még azt hozzá, hogy
emlékszem Kis Jánosnak egy nagyon fontos kijelentésére, melyben ő
azt mondta, hogy: Kérem, ha valaki kommunista párttag volt, az az
égvilágon semmit nem jelent a jövőbeni alkalmazhatóság, vagy
alkalmatossága szempontjából, mert egyszerű párttagokból százezrek
voltak ebben az országban. És Ő a szabaddemokraták és a pártja
nevében kiállt ezen emberek egzisztenciális biztonsága mellett. Ami
egy bölcs és tényleg egy államférfiúi szintű kijelentés volt. Na, ez
a gondolat osztva van mindenki által. Itt mindenki stabilitást akar,
és azt hiszem, nagyon fontos észben tartani mind az ellenzéki
pártok, mind a koalíciós pártok vezetőinek egymás közti dialógus,
beszélőképességét, és gyakran személyes barátságát. (folyt.)



1990. május 19., szombat


Vissza »


- Magyar kormánylista - 11. folyt.


Ez a kormány nemhogy egyszerűen csak legitim, mert szabadon lett
választva, de annak is van tekintve az ország népe, a sajtó és
mindenki által. Ez óriási stabilitási rezervoárt jelent a
kormánynak.

    - Hadd forduljak mind a hármotokhoz egyenként ugyanazzal a
kérdéssel. És pedig a kérdés a következő: milyennek látjátok az új
magyar kormány esélyeit arra, hogy a következő választáson -
akármikor legyen is ez - a sikerekből táplálkozó általános
népszerűség vértezetében léphessen újra sorompóba. Iván Zoltán


    - Én bármilyen sok sikert kívánok ennek a kormánynak, ugyanakkor
úgy érzem, hogy pontosan amiatt, hogy itt rendkívül népszerűtlen
intézkedéseket kell meghoznia, még ha az ellenzék támogatásával is,
sajnos nem hiszem, hogy ez a kormány rendkívül nagy népszerűségtől
felvértezve állhat a következő választások elé. De ez azt hiszem,
természetes dolog is, és ezzel tisztában vannak az MDF vezető
politikusai is. Ugyanúgy az ellenzék is tisztában van ezzel, és azt
hiszem a megszületett magyar demokráciának ezen a fázisán át kell
mennie ahhoz, hogy egy erős, működőképes ország alakuljon ki.

    - Gábor?

    - Első reakcióm erre az lenne - gyáva módon -, hogy ne próbáljak
most jósolni, mi lesz négy év múlva. De ugyanakkor azt a lehetőségét
is meglátom ennek a dolognak, hogy az MDF most attól függetlenül,
hogy mennyire sikeres, mennyire népszerű lépéseket tesz, mégis ennek
a politikai szervezetnek van egy nagyon fontos tömegbázisa. És
sokkal nagyobb, mint akármelyik más pártté. Ez a fajta tömegbázis,
szerintem ennek egy nagyon nagy része nem valószínű, hogy átpártolna
az ellenzékhez, vagy az ellenzék más részéhez. Esetleg a koalíción
belül kicsit átcsoportosulhat, de ez sem nagyon valószínű. (folyt.)



1990. május 19., szombat


Vissza »


- Magyar kormánylista - 12. folyt.


- Tőkés Rudolf


- Én először azt mondanám, hogy a jelenlegi kormánykoalíció, az
ellenzékkel, ez a kettősség nincsen kőbe vésve. Tehát én nem
tartanám valószínűnek azt, hogy a következő hat hónapon belül az
SZDSZ teljesen átalakul, főleg azért nem, mert az SZDSZ vidéki
képviselői jogosan hatalmat követelnek a pártvezetésben, ami eddig
nekik meg lett tagadva. Ebből különféle dolgok történhetnek, egészen
a párt széteséséig, mint koherens folyam, mint egy koherens
politikai erő.

    Továbbá azt sem zárnám ki, hogy a Fidesz kíválóan kiképzett
szakértőgárdát küldött be az Országgyűlésbe, azok közül többen
szimpatizálnának bizonyos kormánypozíciókkal, és így az az
állítólagosan egységesnek vélt ellenzéki tömb, az feloszlana
bizonyos szempontból és valóban felelősséget vállalna bizonyos
kormányintézkedésekért, ha másért nem, a patriotizmus vagy
hazafiasság alapján.

    És így, ebből kiindulva, lehet, hogy ez túl optimistának
hangzik, én úgy vélem, hogy a hosszabb távon egy demokratikus
koalíciós kormánynak mindig jó esélyei vannak. Hogy aztán az a Fórum
lesz-e? Felhetően igen. De esetleg a koalíciós partnerek fognak
változni, vagy több lesz belőlük, ez mind nem kizárható.

    - Kedves hallgatóink
Ezzel időnkből lassacskán kifogyván mai
kerekasztal-vitánk végére értünk. +++



1990. május 19., szombat


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek (10.27-11.27) - Prága szelíd forradalma

"Némi kapkodó szervezés után állt össze a csapat: október 27-én négyen indultunk útnak egy rozzant Ladával. Két operatőr: Bátonyi Csaba és Durszt György, meg egy kalandvágyó fiú, - aki az operatőrt biztosító szerepre vállalkozott - és én. De hát az ember tervez, a csehszlkovák határőrség végez."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD