Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › október 27.
1989  1990
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Történészek és társadalomkutatók nyilatkozata

"A Magyar Köztársaság címeréül az úgynevezett Kossuth-címert tartjuk kívánatosnak: ez középkori eredetű alapcímerünk, egyben demokratikus történelmi hagyományainknak a szimbóluma. A jelenlegi címer a Magyarországra erőltetett önkényuralom jelképe."
SZER, Világhíradó:

A szovjet titkosrendőrség

"A szovjet titkosrendőrség megszünteti, pontosabban átszervezi 5. ügyosztályát, amely a másként gondolkodók üldözésével szerzett kétes hírnevet magának - jelentette ki az interjúban Vlagyimir Kljucskov. Az új osztály fő feladata, hogy gátat vessen a nemzetiségek közötti vérontásnak és más hasonló erőszakos cselekményeknek. Tevékenysége kiterjed a külföldi kémközpontok által szervezett és felbújtott kormányellenes csoportok aknamunkájának meghíúsítására is - folytatta a KGB főnöke, aki az utóbbi időkben már többször próbálta módosítani a méltán rosszhírű intézményről alkotott közfelfogást."

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének konferenciája (1.rész)

1990. május 18., péntek - A nemzetközi együttműködés európai és általános összefüggéseinek elemzésével folytatta munkáját pénteken az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének budapesti konferenciája a Parlamentben.


A pénteki ülésszak első meghívott előadója Kádár Béla volt, a
leendő kormány nemzetközi gazdasági ügyekben illetékes tárcájának
várományosa. Európa gazdasági fejlődésének főbb vonalait értékelve
rámutatott, hogy az egységes piac 1992-re tervezett megteremtésének
előkészületei új távlatokat nyitottak Európa fejlődésében. Az új
Európa megteremtésének ígérete jelentősen elősegítette a kontinens
keleti felében azoknak az energiáknak a mozgósítását, amelyek
megteremtették a politikai feltételeket az új típusú összeurópai
normalizálódáshoz, a kitöréshez a poszt-jaltai rendszerből, a II.
világháború után kialakult modernizációs zsákutcából. A
közép-kelet-európai térség átalakulása nemcsak európai ügy, hiszen
sikere érinti az egész nemzetközi kapcsolatrendszert.

    Magyarország tisztában van azzal - mutatott rá Kádár Béla -,
hogy az egyidejűleg végrehajtandó rendszerváltás, külgazdasági
súlypontváltás gyors, erélyes cselekvést és a belső erőforrások
átcsoportosítását igényli. Ugyanakkor Magyarország számít arra, hogy
az új Európa megteremtése iránt felelősséget érző nyugati partnerei
gazdasági erejükhöz mérten támogatják a közép-kelet-európai térség
reformországait.

    Az összeurópai együttműködési rendszer újjáépítésében kiemelkedő
szerep jut a piacgazdaság elveit elfogadó helsinki folyamatnak,
illetve az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának, valamint a
Gazdasági, Együttmőködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD), amely
a fejlett tőkés országokat tömöríti. (folyt.köv.)



1990. május 18., péntek 12:46


Vissza »


Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének konferenciája (2.rész)


Emellett Magyarország esetében a demokratizálódási folyamat
felgyorsításának igénye sürgeti az ország szorosabb kapcsolódását a
nyugat-európai integrációkhoz. Ezért Magyarország arra törekszik,
hogy olyan társulási szerződést köthessen az Európai Közösséggel,
amely szilárdabb alapokra helyezi az eddigi együttműködést, s
bekapcsolja a magyar gazdaságot regionális kutatási, fejlesztési
programokba, egyben nyitva tartja a későbbi teljes jogú csatlakozás
lehetőségét.

    Az európai együttműködési rendszernek része a KGST is - az
átalakuló KGST -, illetve a közép-kelet-európai országok közötti
munkamegosztás. Magyarország és más közép-kelet-európai országok
fejlődésében különösen fontos a Szovjetunióhoz fűződő viszony.

    Végezetül Kádár Béla rámutatott arra, hogy az összeurópai
együttműködés feltételeinek javulása nyomán ma már mindinkább a
közép-kelet-európai országoktól függ az új lehetőségek kiaknázása.
Magyarország a maga részéről úgy kívánja hasznosítani lehetőségeit,
hogy gyors ütemben fejleszthesse exportpotenciálját,
versenyképességét és bővíthesse az ehhez szükséges pénzügyi,
technológiai és szellemi erőforrásait. A privatizáció
felgyorsításában különösen nagy jelentősége van a külföldi magántőke
bevonásának az exportszektorba. Fontos törekvés az is, hogy az
összeurópai újjáépítési és fejlesztési erőforrásokat felhasználják a
magyarországi magánvállalatok fellendítésére.

    Gerald Hinteregger, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának
végrehajtó titkára a kelet-európai térség problémáit taglalva úgy
vélekedett, hogy szükségessé vált a régió országainak beágyazódása
Európa, illetve tágabb értelemben a világgazdaság folyamataiba.
Ehhez elengedhetetlenül szükséges a közös jogalkotás, az érintett
államok infrastrukturájának fejlesztése, illetve a mikroökonómiai
szintre is kiterjedő integráció. Ez a gyakorlatban a többi között
egy transzeurópai autóút- és vasúti hálózat kialakítását jelenti,
magában foglalja a villamosvezeték rendszer, a földgáz-, a
kőolajvezeték-hálózat egyesítését, nagyszámú vegyesvállalat
létesítését, a kis- és közepes cégek arányának növelését.

    Salvatore Zécchini az OECD főtitkárhelyettese számos
alapösszefüggésre hívta fel a résztvevők figyelmét. Így például
rámutatott arra, hogy a kelet-európai fiatal demokráciák aligha
élnek meg magas kort, amennyiben nem tudják a lakosság
életszínvonalát emelni. (folyt.köv.)



1990. május 18., péntek 12:52


Vissza »


Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének konferenciája (3.rész)


A térség országainak tisztában kell lenniük azzal is, hogy
időigényes folyamat lesz, amíg az emberek megtanulnak élni gazdasági
szabadságjogaikkal. Az időveszteség viszont azzal a veszéllyel jár,
hogy a romló gazdasági folyamatok alámossák az életszínvonalat. Ezt
viszont a nyugat sem szemlélheti tétlenül, hiszen ez egy esetleges
visszarendeződéshez vezethetne. A nyugati demokráciáknak érdeke a
kelet-európai demokratikus kibontakozás elősegítése. Ennek érdekében
létre kell hozni az általános politikai kereteket Európa keleti és
nyugati felének integrálódásához, illetőleg olyan gazdasági
reformokat kell bevezetni az érintett kelet-európai országokban,
amelyek a szabad piaci rendszer irányába mutatnak. Kelet-Európának
szüksége van jelentős nyugati tőkebefektetésekre is ahhoz, hogy
modernizálhassa gazdaságát. E hatalmas tőkeigény kielégítésében
fontos szerep juthat a külföldi magántőkének. A magánbefektetők
becsalogatása azonban jórészt a kelet-európai országok felelőssége.
Olyan környezetet kell kialakítaniuk, amely ösztözni a tőke
beáramlását. Ehhez az eddiginél nagyobb figyelmet kellene fordítani
a befektetők védelmére, hiszen még mindig számos olyan jogszabály
van érvényben Kelet-Európa országaiban, amely meggondolásra készteti
a tőketulajdonosokat. A modernizációs törekvések igen lényeges eleme
a technológiatranszfer. Ezzel kapcsolatban azonban az OECD
főtitkárhelyettese arra figyelmeztetett, hogy a nyugati technológia
befogadásának hátterében egy sokkal mélyebb probléma húzódik meg.
Valójában egy kulturális-társadalmi alapkérdésről van szó. A
kelet-európai társadalmak generációi ugyanis nem a piaci szabad
verseny szellemében nőttek fel. Csak egy polgári-tőkés réteg
kialakulása után biztosítható, hogy a már szemléletében,
létfeltételeiben is megújult társadalom befogadója lehessen a modern
technológiának.

    Helmut Kramer, az osztrák Gazdaságkutató Intézet igazgatója
felszólalásában annak a véleményének adott hangot, hogy a
kelet-európai fejlemények századunk legnagyobb gazdasági kihívását
jelentik, leszámítva talán a nagy gazdasági világválság idejét.
Véleménye szerint a kelet-európai térség gazdasági megújulása hoszú
távú, nehéz folyamat lesz. Ennek végső célja a kelet és a nyugat
teljes integrációja, ám ehhez a régió keleti felének meg kell
szenvednie az alkalmazkodás kényszerét. Általános érvényű elvként
azt javasolta az osztrák gazdasági szakember, hogy a térség országai
törekvéseikben a kooperációt, az együttműködésre alapozó stratégiát
részesítsék előnyben a szűk nemzeti érdekkel szemben. Ami a nyugatot
illeti, szükséges, hogy megnyissa piacait a kelet-európai export ellőtt,
hiszen enélkül a technológiatranszfer is értelmetlen lenne.(fk.)



1990. május 18., péntek 12:56


Vissza »


Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének konferenciája (4.rész)


A konferencián Jeszenszky Géza külügyminiszter-jelölt is szót
kért. Elmondotta: Magyarország sokat hangoztatott szándéka az, hogy
ismét csatlakozzon Európához. Ez a törekvés akkor lehet sikeres, ha
az olyan intézmények munkájában is egyre intenzívebben részt vesz,
mint az Európa Parlament. A továbbiakban arról szólt, hogy a magyar
nemzet hatalmas feladat előtt áll. Magyarország sikere bizonyságul
szolgálhat a világnak, hogy a Nyugaton alkalmazott
gazdaságfejlesztési elvek a kelet-európai régióban is eredményre
vezethetnek. Európa megosztottsága a jelenlegi változások nyomán a
végéhez közeledik. Ennek ellenére számos újabb problémát kell
megoldani a földrész népeinek. Az egyik legsúlyosabbá a nemzeti
kisebbségek ügye válhat. Ez mindenképpen közös fellépést igényel
Európa országaitól. A legfontosabb az, hogy a határok az országok
között egyre kevésbé jelentsenek korlátokat, egyre inkább szorosabbá
váljanak a kapcsolatok. A vitás ügyek rendezése, az érdekek
összehangolása nehéz feladat, s ebben egyre nagyobb szerepet kell
vállalnia az Európa Tanácsnak.

    A háromnapos konferencia végén a résztvevők közös nyilatkozatot
fogadtak el. Ebben hangsúlyozzák, hogy Kelet-Európában stabilitás,
jólét, béke, politikai pluralizmus, demokratikus rendszerek és
sikeres piacgazdaság nélkül aligha biztosítható. Éppen ezért a
térségben alapvető reformokra van szükség. A jelentős gazdasági
változások során azonban el kell kerülni a társadalmi feszültségek
növekedését. Erre egyetlenegy lehetőség van: az átalakulással
párhuzamosan a kelet-európai országokban megfelelő szociális hálót
építenek ki az elesettek, a legrászorultabbak helyzetének
javítására. A nyilatkozatban a résztvevők szükségesnek tartják a
fejlett technológia Kelet-Európába irányuló exportját korlátozó
intézkedések lebontását, eltörlését. Fontos az is, hogy a térség
gazdasági átalakulásához szükséges nemzetközi segítség növekedjen.
Az Európa Tanács ezért hozzálát a strasbourgi terv kidolgozásához,
amelyet a múlt héten fogadtak el a parlamenti közgyűlésen. A
strasbourgi terv keretében az Európa Tanács koordinálni kívánja a
fejlett világ erőfeszítéseit a közép-kelet-európai régió
megsegítésére.

    A konferenciát követő sajtótájékoztatón további részletekről
számoltak be a strasbourgi tervvel kapcsolatban. Az Európa Tanács
vezető tisztségviselői szerint ez a Marshall-tervhez hasonlóan
működne és megvalósítása során mintegy 400 milliárd dollárt tudnának
Kelet-Közép-Európa pénzügyi finanszírozására, az átalakítás
gyorsítására fordítani. A strasbourgi terv végrehajtásába
bekapcsolódna az OECD, a Közös Piac, a Világbank, az IMF, valamint
Kanada, Új-Zéland és Ausztrália is. (folyt.köv.)



1990. május 18., péntek 14:54


Vissza »


Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének konferenciája (5.rész)


Anders Björck, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke
elmondotta, hogy pénteken találkozott Antall József kijelölt
miniszterelnökkel. Tájékoztatta őt arról, hogy Magyarország
valószínűleg még az idén novemberben teljes jogú tagja lehet az
Európa Tanácsnak. Antall Józsefet Anders Björck meghívta
Strasbourgba. A leendő miniszterelnök szeptemberben tesz eleget a
meghívásnak, s a tervek szerint részt vesz Magyarország teljes jogú
tagságával kapcsolatos európa tanácsi vitán. (MTI)



1990. május 18., péntek 14:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek (10.27-11.27) - Prága szelíd forradalma

"Némi kapkodó szervezés után állt össze a csapat: október 27-én négyen indultunk útnak egy rozzant Ladával. Két operatőr: Bátonyi Csaba és Durszt György, meg egy kalandvágyó fiú, - aki az operatőrt biztosító szerepre vállalkozott - és én. De hát az ember tervez, a csehszlkovák határőrség végez."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD