Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › október 27.
1989  1990
1989. augusztus
HKSzeCsPSzoV
31123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1989. szeptember
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1989. október
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Történészek és társadalomkutatók nyilatkozata

"A Magyar Köztársaság címeréül az úgynevezett Kossuth-címert tartjuk kívánatosnak: ez középkori eredetű alapcímerünk, egyben demokratikus történelmi hagyományainknak a szimbóluma. A jelenlegi címer a Magyarországra erőltetett önkényuralom jelképe."
SZER, Világhíradó:

A szovjet titkosrendőrség

"A szovjet titkosrendőrség megszünteti, pontosabban átszervezi 5. ügyosztályát, amely a másként gondolkodók üldözésével szerzett kétes hírnevet magának - jelentette ki az interjúban Vlagyimir Kljucskov. Az új osztály fő feladata, hogy gátat vessen a nemzetiségek közötti vérontásnak és más hasonló erőszakos cselekményeknek. Tevékenysége kiterjed a külföldi kémközpontok által szervezett és felbújtott kormányellenes csoportok aknamunkájának meghíúsítására is - folytatta a KGB főnöke, aki az utóbbi időkben már többször próbálta módosítani a méltán rosszhírű intézményről alkotott közfelfogást."

Országgyűlés - negyedik munkanap (1. rész)

1989. december 21., csütörtök - Az előzetesen elfogadott napirendtől eltérően Románia Nagy Nemzetgyűléséhez, a román kormányhoz és a világ valamennyi parlamentjéhez intézett felhívás ismertetésével kezdődött az parlament decemberi ülésszakának utolsó munkanapja csütörtökön reggel. Az Országgyűlés külügyi bizottsága még szerda délutáni ülésén fogalmazta meg a dokumentumot, amelyhez a csütörtöki plénumon több képviselő fűzött megjegyzést.

Márk György (országos lista), a Magyarországi Románok
-----------
Demokratikus Szövetségének főtitkára arról szólt, hogy az utóbbi
napokban egyre döbbenetesebb hírek érkeznek Romániából, ahol
nemzetiségre való tekintet nélkül szedi áldozatait egy idejétmúlt
rendszer. Tiltakozását fejezte ki mindenfajta brutalitás ellen, mint
mondotta, nincs magyarázat az ilyenfajta leszámolásra. Mint egy
nemzeti kisebbség tagja - mondotta - , egész nemzetben gondolkodik,
s ezt kéri a Parlamenttől is. Kérte továbbá, hogy fejezze ki az
Országgyűlés szolidaritását a demokráciáért küzdő romániai népekkel,
és fejezze ki mélységes megdöbbenését azzal a hatalmi gépezettel
szemben, amely nem válogat az eszközökben, vérbefojt minden olyan
törekvést, amelynek célja a demokrácia, s veszélyezteti a diktatúra
létét. Végezetül rámutatott: az államok közötti kapcsolatok
rendezésének sem lehet hatékony eszköze az erőszak.

    Ezt Követően Berecz János a külügyi bizottság elnökeként
     ------------
elmondta, hogy a szerdai ülésükön megvizsgálták a romániai
eseményekről szóló híreket, információkat. Úgy vélték - bár a hírek
ellentmondanak egymásnak - a tárgyilagos diplomáciának mégis lépnie
kell, hiszen a tények azt bizonyítják, hogy súlyos helyzet alakult
ki Romániában, s az elnyomó román hatóságok fegyverrel rontottak a
békés tüntetőkre. Azért is szükség van a diplomáciai lépések
megtételére, mert a megmozdulások nem nemzeti, etnikai jellegűek,
hanem az emberi jogokért, a szabad létezésért kiállók és a hatalom
közötti konfliktusról van szó, amely egyaránt sújtja a román, a
magyar, a német, a szerbhorvát, a zsidó származású romániaikat.
(folyt. köv.)


1989. december 21., csütörtök 11:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik munkanap (2. rész)

Félő - mondotta Berecz János -, hogy ezeket az eseményeket a
hivatalos szervek pogromokra is kihasználhatják, ezért erőteljesen
fel kell emelni tiltakozó szavunkat. A hírekben tapasztalható
bizonytalanságok ellenére az tény, hogy vér folyik Romániában, s
megtorlás zajlik, és a feszültség fokozódik. Mindez szintén
felháborodott tiltakozásra biztat mindnyájunkat. Berecz János kérte,
hogy az Országgyűlés fogadja el a felhívás-tervezetet. A képviselők
döntő többsége egyetértett a javaslattal.

    Az Országgyűlés felhívásának címzettje Románia Nagy
Nemzetgyűlése, a román kormány és a világ valamennyi parlamentje. A
dokumentum rögzíti: ,,A Magyar Köztársaság Országgyűlése az ország
közvéleményével együtt mélységes megdöbbenéssel és aggodalommal
értesült Románia lakosságával szemben folytatódó fegyveres
megtorlásról, amely hazánk közvetlen szomszédságában, Temesvárott és
más helységekben megy végbe.

    Nem maradhatunk közömbösek akkor, amikor Európa szívében ilyen
brutálisan lábbal tiporják az emberi jogokat, ezrek és ezrek vérét
ontják és életét oltják ki. Tőkés László és családja élete is
közvetlen veszélyben van.

    Meggyőződésünk, hogy ezekért az eseményekért a román
hatóságoknak és vezetésnek vállalniuk kell a felelősséget saját
népük és a világ közvéleménye előtt.

    A Magyar Országgyűlés ismételten a leghatározottabban elítéli a
romá hatóságok barbár megtorló akcióit, követeli azonnali
beszüntetésüket és a felelősök megbüntetését. Ugyanakkor
szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja az emberi jogokért és a
szabadságért fellépőket.

    A bűnös akciókat csak hathatós nemzetközi összefogással
állíthatjuk meg. Felhívással fordulunk a román parlamenthez, és a
világ valamennyi parlamentjéhez, fejezzék ki tiltakozásukat az
emberi jogok romániai megsértése ellen, az emberi szolidaritás
szellemében.

    Az Országgyűlés támogatja a kormány eddigi lépéseit, és
felhatalmazza a további szükséges intézkedések megtételére.,,
(folyt. köv.)


1989. december 21., csütörtök 11:06


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (3. rész)

Ezután az Országgyűlés visszatért az ország jövő évi
költségvetési tervezetének tárgyalására. A vitában elhangzottakra a
kormány nevében Békesi László pénzügyminiszter válaszolt.

    Előljáróban utalt arra, hogy a Házon belül, s a Házon kívülről
is többször arra figyelmeztették: a választások előtt hiába
próbálkozik a kormány egy kemény követelményeket támasztó
krízisköltségvetés elfogadtatásával, a Parlament azt már nem lesz
hajlandó megszavazni. Tudatában van annak, hogy elképesztő nyomás
nehezedik a képviselőkre, s most az a nagy kérdés, hogy ennek a
hihetetlenül erős nyomásnak a napi érdekeken felülemelkedve
képesek-e ellenállni. Nagy kérdés, hogy a fokozatosan romló
közhangulattal, a felfokozott érzelmekkel, az egyre erőteljesebben
jelentkező rétegérdekekkel szemben hatásosak lehetnek-e a racionális
érdekek. Legalább ilyen nagy kérdés, hogy a már választási küzdelmet
folytató pártok ellentmondásos igényeivel mit tud kezdeni a kormány,
a Parlament.

    A lakás-vita és az azt követő kompromisszumos parlamenti döntés
azt bizonyította: nincs igazuk a kétkedőknek. Bebizonyosodott, hogy
ez a Parlament felnőtt a feladat nagyságához, és képes átlépni a
napi gondok által determinált korlátjait. Az is bebizonyosodott,
hogy az ellenérző közhangulatot csak őszinteséggel, a realitások
tisztességes feltárásával, és nem pedig hamis ígérgetésekkel lehet
megfordítani.

    Az előkészítő munka során és a parlamenti hozzászólásokban
többször is elhangzott, hogy a kormány ijesztgeti, zsarolja az
Országgyűlést, kész helyzetet teremt. Egy fantomszervezet, a
Nemzetközi Valutaalap követelményeivel fenyeget, és gyakorlatilag
olyan programot terjeszt a Parlament elé, amely semmiféle
alternatívát nem tartalmaz. Más oldalról viszont a megalapozatlan
gyanúsítgatások, a sokszor indokolatlan bizalmatlanság sérti a
kormányt. Mindezekre a miniszter válasza: itt most az ország
jövőjéről és talpon maradásáról van szó, amihez képest mindenféle
vélt vagy valódi sérelem huszadrangú kérdés.

    Sokan felvetették: világossá kell tenni, hogy valójában milyen
alternatíva áll a beterjesztett, kétségtelenül rendkívül kemény,
keserves áldozatokkal járó költségvetéssel szemben. (folyt.köv.)


1989. december 21., csütörtök 11:08


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (4. rész)

A tervezetben 20 százalékos, de még kézben tartható infláció
szerepel, amivel szemben egy elszabaduló, három számjegyű, vágtató
infláció áll; 50-60 ezer fős átmeneti munkanélküliséget
prognosztizál az 500-600 ezres munkanélküliséggel szemben;
elfogadható, bár nem nyugati színvonalú árukínálatot ígér az
áruhiány, a feketepiac, a jegyrendszer helyett. Stagnáló
életszínvonalat jósol szemben a 15-20 százalékos drasztikus
fogyasztáscsökkentéssel. Kezelhető, kézben tartható
válságmenedzselést tervez a kormány, amivel szemben 30-40 éves, vagy
éppen végleges leszakadás áll. Egyetértett Király Zoltánnal abban,
hogy a tét most még ennél is nagyobb, a gazdasági összeomlás a békés
átmenetet veszélyezteti. Nincs tehát más alternatíva.

    Többen szóltak arról is, ha ezt a költségvetést a Parlament
elfogadja, a végrehajtása nyomán sztrájkok lesznek Magyarországon.
Igen, lehetnek - mondta a miniszter -, mint ahogy egy-egy konfliktus
esetén már eddig is voltak. Ám, ha nem születik meg ez a
költségvetés, akkor biztos, hogy lesznek sztrájkok, sőt tömeges
sztrájkok, amelyek nem segítik, hanem tovább mélyítik a gazdasági
válságot.

    Rámutatott: a képviselői hozzászólásokban volt megértés
biztatás, de kétség, beletörődés, bizalmatlanság, valamint sok
kritika és számos javaslat is. Mindezeket a kormány nevében
megköszönte. A konkrét észrevételekre áttérve kiemelten szólt arról
a szakszervezeti véleményről, miszerint az a gazdasági program,
amely egyidejűleg tartalmaz gazdaságstagnálást, inflációt,
munkanélküliséget és reálbér-csökkenést, nehezen fogadható el. A
stagnálás mögött azonban olyan átalakulás húzódik meg, amely
megalapozhatja a jövőbeni gazdasági fejlődést - hansúlyozta a
miniszter. Kétségtelen, hogy az átalakulásnak olyan következményei
is vannak, mint az infláció és a munkanélküliség, de ha változást
akarunk a gazdasági életben, ezekkel néhány évig szembe kell nézni.
(folyt.köv.)


1989. december 21., csütörtök 11:10


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (5. rész)

A csökkenő reálbérnek pedig egyetlen magyarázata van: adott
teljesítmény és adott adósságszolgálati terhek mellett nincs esély a
fogyasztás és így a reálbérek gyorsabb ütemű növekedésére. A
szakszervezetek által előterjesztett javaslatok közül pedig egyedül
a bérmegállapodások teljes liberalizálására nem látott most
lehetőséget. Ismételten hangsúlyozta: ezzel, mint törekvéssel a
kormány mélyen egyetért, mert a jelenlegi bérszabályozás és a teljes
bérliberalizáció inflációs kockázata lényegében azonos, de a
költségvetést a bérnövekmény megadóztatásából származó bevételekről
jövőre csak akkor mondhat le, ha azok más forrásokból biztosíthatók.
Arra a Nagy Sándor és a Szabó Kálmán által előterjesztett megoldások
azonban nem kínálnak biztos garanciákat. Ezért a kormány
álláspontja: ha a Parlament a bérnövekmény-adó eltörlése mellett
foglalna állást, úgy annak ellentételeként a vállalkozási
nyereségadót, illetve az állami tulajdon után fizetendő osztalékot
kellene emelni. E két lehetőség egyikével sem értett egyet a terv-
és költségvetési bizottság, s amellett foglalt állást, hogy jövőre
maradjon a bérnövekmény-adó - amivel a kormány is egyetért.

    A tanácsok pénzügyi szabályozásának tervezett változásairól
szólva leszögezte: az eredetileg tervezett 1,6 milliárd forintos
tartalék felosztásával egyetlen helyi tanács sem kerülne
működőképtelen helyzetbe, sőt a tanácsok 90 százalékánál a
beruházások döntő részét zavartalanul folytathatnák, befejezhetnék.
Azokra a képviselői felvetésekre válaszolva, amelyekben az oktatás,
a kultúra, a közművelődés gondjairól volt szó, a miniszter kiemelte:
ebben a krízisköltségvetésben nincs mód az eredetileg preferálásra
javasolt költségvetési intézmények, területek bővítésére. Abban nem
kívánják a tanácsok kezét megkötni, hogy maguk döntsék el, a
rendelkezésükre álló pénzből mennyit kívánnak fordítani egyes
intézményeik működtetésére. A kiemelt területek jövő évi
béremeléséről szólva elmondta, hogy januárban az egészségügyben
átlag 30 százalékkal, az oktatásban pedig 25 százalékkal emelkednek
a bérek.

    Tájékoztatott arról is: a jövő évre a kormány a költségvetés 100
millió forintos támogatásával agrár-intervenciós alapot hoz létre
annak érdekében, hogy az esetlegesen csökkenő kereslet miatt ne
essen vissza katasztrofálisan a mezőgazdasági termelés. (folyt.köv.)


1989. december 21., csütörtök 12:05


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (6. rész)

A miniszter válaszolt arra a képviselői kérdésre is, hogy a
költségvetés miért nem tartalmazza a tengizi beruházásban való
részvételünk ráfizetéseit. Mint mondta, a jamburgi beruházásra -
amelynek része a tengizi is - jövőre 9,5 milliárd forint hitelt
fordít az Állami Fejlesztési Intézet, ami 5 milliárd forinttal
kevesebb az eredetileg tervezettnél. Így a tengizi beruházás
előirányzatait a hitelmérleg tartalmazza.

    Beszélt arról is, hogy az Országgyűlés nem véletlenül tárgyalja
előbb a költségvetést, mintsem hogy döntene a Központi Műszaki
Fejlesztési Alapról. Arról van ugyanis szó, hogy a költségvetés az
Országos Tudományos Kutatási Alap 1,1 milliárd forintos, illetve
a Felsőoktatási Fejlesztési Alap több mint 600 millió forintos
állami támogatását jövőre nem tudja finanszírozni, s így e tételek
nincsenek is benne a költségvetésben. Ettől azonban a Parlament még
a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló
törvényjavaslat-tárgyalásakor belátása szerint, szabadon dönthet, de
ennek a ténynek az ismeretében kell hogy állást foglaljon.

    Ismertette: a kormány tételesen megvizsgálta a Magyar Demokrata
Fórum bevételnövelő javaslatait. Azok közül a miniszter eggyel, a
rubelforgalomra vonatkozó észrevétellel beszédében is foglalkozott,
de - mint mondta - az MDF által javasolt módon a költségvetés
pozíciói nem javíthatók. Kitért arra a képviselői kritikára is,
miszerint a társadalmi szervezeteknek juttatott támogatások mértéke
az idén meghaladta volna az előirányzottat. Cáfolta, hogy így lenne,
mert ez a támogatás olyan csengőszám, ami nem léphető túl. A jövő
évről szólva pedig kiemelte: a kormány számára is elfogadható az a
megoldás, hogy a társadalmi szervezeteknek nyújtható támogatásról
kuratórium döntsön.

    Békesi László azzal a gondolattal fejezte be beszédét, hogy a
beterjesztett költségvetés nem jó, de szükséges. Itt már régen nem a
kormányról és a Parlamentről, hanem az ország sorsáról és jövőjéről
van szó. Ez a költségvetés nem igazán karácsonyi ajándék, de
nyugalmat, tiszta lelkiismeretet és azt a biztonságot adhatja, hogy
birtokában képesek leszünk a jövő esztendőben az összeomlást
megelőzni. (folyt.köv.)


1989. december 21., csütörtök 12:41


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (7. rész)

A miniszteri válasz után az 1990. évi költségvetés feletti
határozathozatal következett. Először az általános és részletes
vitában felvetett módosító javaslatokról kellett dönteniük a
képviselőknek.

    A Parlament nem fogadta el, hogy az önállóvá váló községek
támogatására egy 300 millió forintos alapot különítsenek el, s
ugyancsak elvetette azt a javaslatot, amely azt szorgalmazta, hogy a
lakossági erőforrásból megvalósuló közműfejlesztési hozzájárulás
után 15 százalékról 20 százalékra módosuljon a támogatás. Nem
született döntés a honvédelmi bizottság azon indítványáról, amely a
Belügyminisztérium költségvetésének emelését javasolta. Mint az
elnöklő Horváth Lajos rámutatott: mivel a bizottsági indítvány nem
jelöli meg a konkrét összeget, s annak forrását sem határozza meg, a
javaslatról nem lehet dönteni. Elfogadták viszont a képviselők, hogy
a SZOT művelődési intézményeinek támogatását ne a társadalmi
szervezetek tételénél, hanem a központi költségvetési szervek
támogatási keretében határozzák meg. A keresetszabályozás
megszüntetése érdekében tett képviselői módosító indítványt
elvetette a Parlament, akárcsak azt a javaslatot, amely a művészeti
és közművelődési intézmények dolgozóinak 16 százalékos béremelését
szorgalmazta.

    Ezt követően - a már megszavazott módosító javaslatokkal együtt
- a költségvetés egészéről határoztak a képviselők. Az 1990. évi
költségvetésről szóló törvényt 252 igen, 23 nem szavazattal, 52
tartózkodás mellett elfogadta a Tisztelt Ház. Ugyancsak elfogadták a
képviselők a társadalmi szervezetek jövő évi költségvetési
támogatásáról szóló határozatot.

    Ezek után Kovács András (Heves m., 10.vk.) kért szót, és
     -------------

kifogásolta, hogy egy interpellációjával nem foglalkozott a
pénzügyminiszter, hanem azt átadta a mezőgazdasági tárcának.
Hozzátette: az interpellációjában foglaltak milliárdos tételben
érintették volna a költségvetést.

    Az ügyrendi kérdésben felszólaló Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.)
     -------------

visszautalt Raffay Ernő előző napi indítványára, amelyben a
képviselő egy országgyűlési bizottság létrehozását javasolta, hogy
ez a testület január 23-ig állítsa össze azoknak a politikusoknak a
névsorát, akiket felelősség terhel az ország jelen gazdasági
helyzetének előidézésében. Sérelmezte, hogy az elnök e javaslatról
nem szavaztatta meg a képviselőket. (folyt.köv.)


1989. december 21., csütörtök 12:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik munkanap (8. rész)

Horváth Lajos erre válaszolva elmondta: az Országgyűlés tisztikara
reggel foglalkozott Raffay Ernő javaslatával, s kéri a képviselőt,
hogy önálló indítványként írásba nyújtsa be felvetését.

    Ezután a fogyasztási adókról és a fogyasztói árkiegészítésekről
szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját az
Országgyűlés. Békesi László pénzügyminiszter fűzött szóbeli
     -------------
kiegészítést a törvényjavaslathoz, ám előtte reagált Kovács András
felszólalására. Hangsúlyozta: a képviselőnek a magyar-jugoszláv
cukorrépa-feldolgozási bérmunka-egyezménnyel kapcsolatos
interpellációját azért adta át a mezőgazdasági és élelmezésügyi
miniszternek, mert ez klasszikusan olyan téma, amelyben ő az
illetékes.

    Expozéja bevezetőjében rámutatott: szorosan kapcsolódik a
költségvetéshez a fogyasztási adóra és fogyasztói árkiegészítésre
vonatkozó törvényjavaslat. Hellner Károly és Horváth Jenő javasolta
az elmúlt ülésszakon, hogy ezeket a pénzügyi eszközöket is
törvénnyel szabályozzák. A kormány most ennek megfelelően terjeszti
elő a törvényjavaslatot, amely négy pillérre épül. Az első, hogy a
fogyasztási adó és a fogyasztói árkiegészítés összegét az
Országgyűlés az éves költségvetés keretében határozza meg. A második
alappillér, hogy a törvény mellékletében rögzítse azt a termék- és
szolgáltatási kört, amely után fogyasztási adót kell fizetni,
illetve amely fogyasztói árkiegészítésben részesülhet. A harmadik
elem, hogy a törvény mellékletében a fogyasztási adó és a fogyasztói
árkiegészítés alsó és felső határát is állapítsa meg az
Országgyűlés. A törvényjavaslat negyedik fundamentális eleme, hogy a
konkrét fogyasztásiadó- és fogyasztóiárkiegészítés-mértékeket,
illetve a módosítás időpontját a Parlament által jóváhagyott
költségvetési előirányzatokon belül a törvény mellékletében
rögzített alsó és felső határok között a Minisztertanács állapítsa
meg. Ezzel a megoldással egyetért a terv- és költségvetési, valamint
a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, továbbá az e témakörben
indítványt tevő képviselők is - mondotta a miniszter. Nem ért egyet
vele azonban a kereskedelmi bizottság és Hellner Károly, véleményük
szerint a konkrét mértékeket és időpontokat termékenkénti bontásban
a Parlamentnek törvényben kellene meghatároznia. Ezzel a megoldással
a kormány két okból nem ért egyet - szögezte le Békesi László.
(folyt.köv.)


1989. december 21., csütörtök 12:45


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (9. rész)

A Minisztertanács szeretné elkerülni azt a felvásárlási
kampányt, amely minden tervezett áremelés hírére törvényszerűen
eluralkodik, továbbá igyekszik megkímélni a Parlamentet attól, hogy
ármegállapító hatósággá váljék, és áldatlan vitákban döntse el
például a cigaretta, a konyak vagy a nercbunda árát.

    A kormány a jövő esztendőre a fogyasztási adó 13,7 milliárd
forintos növelését az árkiegészítések 4,6 milliárd forintos
csökkentését tervezi - folytatta a miniszter. Az adóemelés az
élvezeti cikkekre, valamint a motorizáció köréhez tartozó
termékekre, a fogyasztóiár-támogatás csökkentése pedig a víz- és
csatornaszolgáltatás, valamint a sajt és a túró támogatásának
csökkentésére terjed ki. A fogyasztásiadó-emelés 2, az
árkiegészítés-csökkentés 0,5 százalékkal emeli a fogyasztói
árszínvonalat. Megemlítette a miniszter, hogy az építési és
közlekedési bizottság konstruktív kezdeményezése alapján jövőre az
útalap forrásait teljes egészében a motorizációból származó
adóbevételek képezik majd. Végül a kormány nevében kérte az
Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a módosításokkal együtt
fogadja el. (folyt.köv.)


1989. december 21., csütörtök 12:46


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (10. rész)

Az általános vitában elsőként felszólaló Biacs Péter (Budapest,
     -----------
30. vk.) hangsúlyozta: a fogyasztási adó az állami költségvetésnek
egy olyan tartós bevételi forrása, amely egyes termékeknél - mint
például a szeszes italoknál és a sörnél - fogyasztásszabályozó
hatású. Egyebek mellett ezért ért egyet a tervezett áremelésekkel,
noha véleménye szerint a fogyasztási adó bevezetésének egyes
termékeknél inflációgerjesztő hatása lesz. Felhívta a kormány és
képviselőtársai figyelmét arra is, hogy az élvezeti cikkek közül a
szeszes italok és a sör esetében adózott terméket adóztat az állam.
Javasolta továbbá, hogy kapjon 10 százalék adókedvezményt az
ólommentes benzin. Ennek az üzemanyagnak az eddiginél nagyobb arányú
felhasználását ugyanis környezetvédelmi, közegészségügyi és műszaki
okok indokolják - mondotta.

    Hellner Károly (Budapest, 32. vk.) sajnálkozását fejezte ki
    --------------
amiatt, hogy az egyéb nagy jelentőségű törvények előkészítése
mellett nem kapott kellő figyelmet a fogyasztási adókról és a
fogyasztói árkiegészítésekről szóló törvényjavaslat kimunkálása. Így
aztán a képviselő szerint a tervezet néhány logikátlan elemet is
tartalmaz. Érdemes lett volna például megvizsgálni - mondta Hellner
Károly -, hogy milyen elvek, illetve logika alapján került az egyik
termék a kulcsos, egy másik pedig abszolút mértékű adóztatási
formába. Korábban, amíg a Minisztertanács szabályozta ezt a kérdést,
a két forma csak vagylagosan létezett. A jelenlegi tervezetbe
viszont e két forma kombinációs megoldását is becsempészték. Hellner
Károly értetlenségét fejezte ki emiatt. Érthetetlennek tartotta azt
is, hogy a személygépkocsiknál 20 ezer forint egységesen az
adómérték; a 90 ezer forintos Trabantnál éppúgy, mint az 1 millió
forintot meghaladó BMW-knél. A képviselő javasolta: az adókat
továbbra is vagy kulcsosan, vagy mérték szerint állapítsák meg.
Kérte azt is, hogy amennyiben ezt a javaslatot bizottsági vitára
bocsátják, ne a terv- és költségvetési bizottság elé kerüljön, hanem
a reformbizottságnak adják ki vitára, hiszen az adótörvények eddig
is a reform ad hoc bizottság kompetenciájába tartoztak.
(folyt. köv.)


1989. december 21., csütörtök 13:24


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (11. rész)

Balogh Gábor (Baranya m., 9. vk.) arról szólt, hogy az egyes
------------
településeken működő kompjáratok gyakorlatilag hídpótló szerepet
töltenek be. Az ilyen helyeken élők hátrányban vannak azokkal
szemben, akik olyan településeken laknak, amelyet híd köt össze egy
másik várossal, faluval. Ezért a képviselő javasolta, hogy a
révátkelést vegyék fel a fogyasztói árkiegészítést élvező
szolgáltatások körébe. Ezzel az indítványával a terv- és
költségvetési bizottság nem értett egyet. A felszólaló nem fogadta
el a bizottságnak azt a javaslatát, hogy ezek a költségtámogatások a
helyi tanácsok terheit növeljék, mondván: a tanácsi költségvetések
olyan szűkösek, hogy a helyi intézmények működtetéséhez sem
elegendőek. Kérte az országgyűlést, hogy - a bizottsági elutasítás
ellenére - támogassa indítványát.

    Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 21. vk.) felhívta a
    -------------
pénzügyminiszter figyelmét arra, hogy a fogyasztási adókról és a
fogyasztói árkiegészítésekről szóló törvényjavaslat mellékletében a
háztartási tüzelőolajra vonatkozó adókulcs alkalmazása nem
egyértelmű. Rámutatott: amennyiben a tüzelőolaj árát drasztikusan
emelik, ez a fogyasztás csökkenéséhez vezet. A háztartási célra
használható energiahordozók körének szűkítése azonban helytelen
lépés lenne. Nehezményezte azt is a képviselő, hogy a fogyasztói
árkiegészítésekről szóló táblázatok is nehezen értelmezhetők.
Indítványozta, hogy a fogyasztási adó mértékét, kulcsait tartalmazó
mellékleteket is csak az Országgyűlés változtathassa meg.

    A képviselők ezután arról döntöttek, hogy részletes vitára
bocsátják a törvényjavaslatot. Mivel hozzászóló nem jelentkezett, a
soros elnök az általános vitában elhangzott javaslatok
véleményezését kiadta az illetékes szakbizottságoknak, s az ülést a
bizottságok munkájának idejére felfüggesztette. (folyt.köv.)


1989. december 21., csütörtök 13:27


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (12. rész)

A szünetet követően az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy
az illetékes bizottság állásfoglalásának sokszorosítása még nem
fejeződött be, s javasolta, hogy az idő jobb kihasználására új
napirendi pont megtárgyalásával folytassák a munkát. Indítványozta,
hogy - a tárgysorozat némi módosításával - térjenek rá az ülésszak
egyik legfontosabb témája, az Országgyűlés megbizatási idejének
lerövidítéséről szóló javaslat megvitatására.

    Utalt arra, hogy a sarkalatos törvények elfogadásával, a
köztársasági elnöki intézményről, valamint az alkotmánybíróságról
szóló törvények megalkotásával, és más döntéseivel is az Országgyűlés
azonosulását fejezte ki a politikai egyeztető tárgyalásokon
született megállapodással, az új Országgyűlés megválasztásáig
megtervezett politikai menetrenddel, és elviekben a választások
időpontjának előrehozatalával is.

    A politikai pártokról, valamint az országgyűlési képviselők
választásáról szóló törvények azt biztosítják, hogy Magyarország
következő Parlamentje a demokrácia klasszikus szabályai szerint, a
jogi kereteket és a tényszerű helyzetet illetően is
többpártrendszerű politikai struktúrában legyen megválasztható.

    A november 26-án megtartott népszavazás eredeménye az
Országgyűlés által elképzelthez képest eltérő politikai helyzetet
teremtett, ezért az Országgyűlés részéről kívánatos a politikai
menetrend értékelése, s állásfoglalás kialakítása a választások
célszerű időpontjáról.

    Emlékeztetett arra, hogy december 8. és 10. között az
Országgyűlés tisztségviselői és a kormány vezetői találkoztak az
országgyűlési bizottságok elnökeivel, a politikai pártok és az
érdekképviseleti szervek vezetőivel. Az értekezlet-sorozat
résztvevőinek nagy többsége egyetértett az előrehozott, március
második felében tartandó választásokkal. Ennek megvannak a jogi
feltételei; az alkotmány 28. szakaszának (2) bekezdése módot ad az
Országgyűlés megbizatásának rövidítésére, és arra is, hogy a
feloszlás napja lehet egy, az erről szóló döntést követő későbbi
időpont is. Ennek megfelelően nincs akadálya annak, hogy 1990.
március 16-át követően kerüljön sor az előrehozott országgyűlési
képviselőválasztásokra, melynek kitűzésére - figyelembe véve az
országgyűlési képviselők választásáról szóló, törvényben előírt 90
napos felkészülési időt - a köztársaság ideiglenes elnöke jogosult.
E megoldással valamennyi törvényi feltételnek eleget teszünk -
mutatott rá Fodor István -, ugyanakkor a látszatát is elkerüljük
annak, hogy ügyvezető parlamentként hozzuk meg azokat a döntéseket,
amelyekre múlhatatlanúl szükség van a gazdaság működőképessége, a
kormányzás folyamatossága érdekében.(folyt. köv.)


1989. december 21., csütörtök 13:32


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (13. rész)

Mindezekre figyelemmel javasolta, hogy az Országgyűlés az
alkotmány 28. szakaszának (2) bekezdése alapján 1990. március 16-i
hatállyal mondja ki feloszlását. Ennek kimondása esetén a társadalom
nagyobb része által kívánatosnak tartott időpontban tarthatók meg a
választások.

    Végül kérte képviselőtársait, a parlamenti csoportokat és
politikai csoportokat, hogy a határozati javaslatról fejtsék ki
álláspontjukat.

    Az elsőként felszólaló Hámori Csaba (országos lista).
     ------------
az MSZP parlamenti csoportjának vezetője a Kelet-Európában megindult
társadalmi változásokra utalt. Elmondotta: amikor a hatalom és a
társadalom utcán zajló párbeszédét figyelhettük Csehszlovákiában, az
NDK-ban és Bulgáriában, továbbá amikor a hatalmi téboly temesvári
brutalitásáról értesültünk, széles körben tudatosult, hogy elsőrendű
cél, érdek a magyarországi békés átmenet. Kedvező, hogy az áttörést,
a négy évtizedes politikai rendszer lebontását és az új,
demokratikus intézményrendszer kiépítését ezidáig nagy társadalmi
megrázkódtatás nélkül tettük meg. Erre azért kerülhetett sor -
vélekedett -, mert időben találkozott a társadalom igénye, a hatalom
reformerőinek törekvése és a progresszív ellenzék szándéka. A
kedvező változásokban közrejátszott, hogy a politika színpadán
fellépő régi és új szereplőkben kellő önmérséklet volt, s hogy a
folyamatok irányát, lényegét felismerve megkötötték a szükséges
kompromisszumokat. Hasonló együttműködésre lesz szükség a
közeljövőben is, amikor egy kritikus ponthoz ér társadalmunk. Ahhoz
a szakaszhatárhoz, amelyik elérésekor a gazdaságot és az emberek
megélhetését meghatározó ,,sebészi,, beavatkozást kell elkezdenünk.
Az elmúlt napok parlamenti vitái is bizonyították - mondotta Hámori
Csaba -, hogy mit jelent az, amikor a reformok hulláma átcsap abba a
szférába, ahol az állampolgárok többsége a változásokból főként a
hátrányokat érzi. Ezért, s mivel a jelenlegi Országgyűlés
teljesítette történelmi hivatását, a képviselő a Parlament
MSZP-frakciója nevében javasolta, hogy a legfelsőbb törvényhozó
testület március 16-ával oszlassa fel önmagát, a választásokat pedig
március 25-re írják ki. (folyt. köv.)


1989. december 21., csütörtök 13:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik munkanap (14. rész)

Sasvári József (Komárom m., 8. vk.) a független képviselőcsoport
--------------
nevében úgy vélekedett, hogy a Parlarment feloszlásáról a Ház falain
belül kell dönteni, s nem lehet e kérdést - úgymond - kivinni az
utcára. Mint mondotta, a független képviselőcsoport egyértelműen
támogatja a Parlament feloszlására vonatkozó elnöki előterjesztést,
s egyetért azzal, hogy a békés átmenet tekintetében kulcsfontosságú
törvényjavaslatokat még tárgyalja meg a jelenlegi képviselőtestület.
Fontosnak tartotta, hogy a megjelölt törvényjavaslatok mellett még
mindenképpen ez a Parlament alkosson törvényt a képviselők
jogállásáról, s ugyancsak határozzon a közszolgálati törvényről.

    Az ellenzéki demokraták képviselőcsoportja nevében Bánffy György
     -------------
(Budapest, 4. vk.) kifejtette: a nemzet vitathatatlan érdeke, hogy a
bizonytalanság, az átmenet időszaka lerövidüljön, ezért támogatják a
Parlament feloszlására vonatkozó javaslatot.

    Berecz János a parlament MSZMP-frakciójának képviseletében
    ------------
felszólalva támogatásáról biztosította a parlament feloszlásáról
szóló tervezetet. Javasolta: az Országgyűlés járuljon hozzá a
választások előbbre hozásához, és alkossa még meg azt a néhány
törvényt, amely az ország működéséhez feltétlenül szükséges.

    Eke Károly (Csongrád m., 10.vk.), aki csütörtök hajnalban
    ----------
érkezett haza egy nemzetközi konferenciáról, friss élményei alapján
arra hívta fel a törvényhozás figyelmét, hogy Magyarország ma a
világ érdeklődésének középpontjában áll. Teljes mértékben
egyetértett azzal a javaslattal, hogy mielőbb tűzzék ki a
választásokat. Úgy vélte, ez szükséges ahhoz, hogy hazánk megkapja
az oly szükséges támogatást, szimpátiát a világtól. Magyarországnak
most azt kell megmutatnia, hogy képes az átmenetre, a demokrácia
kiszélesítésére, beteljesítésére.

    Tájékoztatta arról is képviselőtársait, hogy az izraeli
parlamentben - az ott járt magyar képviselők érdeklődő
kezdeményezése nyomán - létrehozták a Kneszet magyar baráti
csoportját. Viszonzásképpen a független képviselők csoportja
csütörtöki ülésén a Magyar Országgyűlés izraeli baráti csoportjának
megalakítása mellett foglalt állást. (folyt. köv.)


1989. december 21., csütörtök 14:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik munkanap (15. rész)

Balla Éva (Budapest, 46. vk.) szerint hazánk bel- és
---------
külpolitikai helyzete a legnagyobb nyomatékkal alátámasztja, hogy
feloszlassák az Országgyűlést, és kiírják mielőbb a választásokat. A
nemzetnek valódi és tartós stabilitást csak a szabad választások
adhatnak. A népszavazáson a lakosság aktív részvétele is
bizonyította, hogy azt nem a szűk pártérdekek szolgálatának
minősítették. Indítványozta, hogy a határozati javaslatban szereplő
1990. március 16-ai időpont helyett az Országgyűlés már a mai napon
mondja ki feloszlását.

    Több hozzászóló nem lévén ezután az elnöklő Fodor István lezárta
a vitát.

    Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) emlékeztetett arra, hogy a név
    ----------
szerinti szavazás elrendeléséhez szükséges 50 aláírás összegyűlt,
ezért azt külön vita nélkül el kell rendelni az elnöknek.

    A képviselők először Balla Éva indítványáról döntöttek, s
elutasították azt a javaslatát, hogy az Országgyűlés már a mai
nappal mondja ki feloszlását.

    Az elnöklő Fodor István ezután feltette a kérdést:
egyetértenek-e azzal, hogy az Országgyűlés 1990. március 16-ával
oszlassa fel önmagát. A kérdésre a képviselők egyenként,
ABC-sorrendben, felállva válaszoltak, a jegyző név szerinti
szólítására.

    A név szerinti szavazás eredményét Fodor István megbízott
Házelnök jelentette be: az Országgyűlés 320 igen szavazattal és 2
tartózkodás mellett úgy határozott, hogy 1990. március 16-i
hatállyal kimondja felszólását. (folyt.köv.)


1989. december 21., csütörtök 14:07


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (16. rész)

Az elfogadott határozatban az Országgyűlés a köztársaság
ideiglenes elnökének javasolja, hogy az alkotmány előírásainak
megfelelően tűzze ki a képviselőválasztások időpontját. Felkéri az
Országgyűlés megbízott elnökét, hogy a Minisztertanács elnökével
együttesen tegyen javaslatot a Parlament hátralévő megbizatási
idejének törvényalkotási programjára. Abban vegyék figyelembe, hogy
a megalkotandó törvények biztosítsák az országgyűlési választások
megfelelő előkészítését, az ország gazdasági működőképességének
megőrzését és a kormányzás folyamatosságát.

    A határozat indoklása szerint az Országgyűlés a sarkalatos
törvények megalkotásával a békés átmenet, a jogállam, a választások
legfontosabb alkotmányos és törvényi feltételeit megteremtette. Az
ország társadalmi, gazdasági helyzetének, megváltozott politikai
viszonyainak ismeretében a Tisztelt Ház úgy ítéli meg, hogy az
átmenettel járó feszültségek enyhítése érdekében a lehető
legrövidebb idő alatt meg kell tartani a képviselőválasztásokat.
(folyt. köv.)


1989. december 21., csütörtök 14:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik munkanap (17. rész)

Az Országgyűlés feloszlásáról hozott döntés után visszatértek az
ezt megelőző napirendi pont tárgyalására.



    A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló
törvényjavaslat vitájában elhangzottakra Békesi László válaszolt.
     -------------

Utalva egy képviselői megjegyzésre kiemelte, hogy tényleg nem
jelentéktelen költségvetési bevételeket szolgáló akcióról van szó. A
javasolt lépéseknek ugyanis együttesen 18,3 milliárd forint a
kihatása, s ha e lépéseket nem tennék meg, akkor a személyes
jövedelmeket kellene 3 százalékkal tovább terhelni, vagy az átlagos
árszínvonalat ugyanannyival növelni. A javaslat nem egyszerűen
költségvetési ügy, hanem a fogyasztáskorlátozásnak egyik eszköze.

    A konkrét képviselői észrevételekre reagálva kiemelte: egyetért
azzal, hogy környezetvédelmi szempontokból 10 százalékos
adókedvezményt állapítsanak meg az ólommentes benzinre. Ugyancsak
támogatta azt a képviselői javaslatot, hogy az egyes termékek
fogyasztási adóját vagy meghatározott kulcsok szerint, vagy pedig
tételesen állapítsák meg, megszüntetve együttes alkalmazásuk
lehetőségét. Nem tudott viszont egyetérteni azzal az indítvánnyal,
hogy a helyi közlekedés más formáitól eltérően központi
ártámogatásban részesüljön a révátkelés. Azt azonban indokoltnak
tartotta, hogy az adótörvény cikklistájában a háztartási
tüzelőolajat elkülönítetten tüntessék fel, arra 0-10 százalék
közötti adókulcsot megállapítva. Jövőre azonban a háztartási
tüzelőolajra még maradna a nulla adókulcs, emiatt nem emelkedik az
ára.

    Ezután határozathozatal következett. Először a módosító
indítványokról döntöttek a képviselők, majd 172 egyetértő, 28
ellenző szavazattal, 45 tartózkodás mellett elfogadták a fogyasztási
adókról és a fogyasztási árkiegészítéséről szóló törvényjavaslatot.
(folyt.köv.)


1989. december 21., csütörtök 14:57


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (18. rész)

Következő napirendi pontként az Országgyűlés megkezdte a
Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslat
előterjesztője Geleji Frigyes, az OMFB elnökhelyettese volt. Az alap
eddigi működését röviden áttekintve hangoztatta: a törvény
korszerűen szabályozta a Központi Műszaki Fejlesztési Alap képzését
és felhasználását. Az alap céljai összhangban vannak az állam
műszaki fejlesztési feladataival a fejlődő piacgazdaság körülményei
között. Az alap képzési módja jól illeszkedik az új adórendszerhez,
felhasználási rendje a törvény elfogadása óta fejlődött, így kisebb
korrekciókkal lehetővé válik a további korszerűsítés.

    Az alap a nemzetközi irányzatokhoz igazodó, nemzetgazdaságilag
fontos, a vállalkozók közvetlen érdekeltségét, kockázatvállalási,
illetve finanszírozási képességét meghaladó műszaki fejlesztési
akciókhoz járul hozzá. Segíti az ígéretes kutatási eredmények gyors
hasznosítását, infrastrukturális jellegű műszaki fejlesztéseket
finanszíroz. Az alap az állami programok súlyának csökkenésével
fokozott figyelmet fordít a vállalkozói kezdeményezések
felkarolására, pályázati alapon. Különösen az exportorientált
műszaki fejlesztési akciókat és a kisvállalkozások innovációs
tevékenységét támogatja, együttműködve a különféle pénzintézetekkel.
Az alap idei felhasználásáról a kormány jövőre részletesen beszámol
az Országgyűlésnek.

    A törvény módosítása most mindenekelőtt azért vált szükségessé,
hogy a befizetésekre, illetve a kedvezményekre vonatkozó
rendelkezéseket hozzáigazítsák a vállalkozási nyereségadóról szóló
törvény módosításához. Kisebb korrekciókat tesznek szükségessé már
most az alap működése során eddig szerzett tapasztalatok is. A
módosítást indokolja az is, hogy a jövő évi költségvetés
összeállítása során felmerült annak igénye: a Minisztertanács által
1985-ben létrehozott Országos Tudományos Kutatási Alap és az
1988-ban létrehozott Felsőoktatási Fejlesztési Alap összesen 1
milliárd 850 millió forintot kitevő állami finanszírozása alól a
költségvetést jövőre a Központi Műszaki Fejlesztési Alap
tehermentesítse. Geleji Frigyes azt javasolta az Országgyűlésnek,
hogy hagyja jóvá ezt a megoldást, oly módon, hogy a két alap jövő évi
céljaira egyszeri, a törvénymódosításban meghatározott összeget
hagyjanak jóvá. (folyt. köv.)


1989. december 21., csütörtök 15:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik munkanap (19. rész)

Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12. vk.) a tudománypolitikai
---------
és műszaki-fejlesztési bizottság előadója emlékeztetett arra, hogy
az Országos Tudományos Kutatási Alap finanszírozására a kormány a
korábbi években kötelezettséget vállalt, s ennek alapján több évre
szóló kutatási szerződéseket kötöttek meg. Jövőre a szerződésekben
megfogalmazott munkák elvégzéséhez 1 milliárd 160 millió forintra
lenne szükség. Ennek hiányában a kutatások nem folytatódhatnak. Ez
4,5-5 ezer egyetemi oktatót és akadémiai kutatót érintene, s
visszavetné azt a folyamatot, amely a gazdaság dinamizálására
irányult.

    A bizottság a vita során arra az álláspontra jutott, hogy a
kényszerhelyzet egyedi megoldásokat kíván, de ezt nem lehet
gyakorlattá tenni. Mivel más reális megoldás nincs, javasolja
az Országgyűlésnek: 1990-ben egyszeri esetként járuljon
hozzá, hogy az Országos Tudományos Kutatási Alapra 1 milliárd 160
millió forintot és a Felsőoktatási Fejlesztési Alapra 690 millió
forintot bocsásson rendelkezésre a Központi Műszaki Fejlesztési
Alapból. A bizottság ugyanakkor felkéri a kormányt, hogy 1990-ben -
összhangban az államháztartási törvénnyel - mielőbb terjessze az
Országgyűlés elé az OTKA-nak és a Felsőoktatási Fejlesztési Alapnak
a Központi Műszaki Fejlesztési Alaptól elkülönített finanszírozására
vonatkozó törvényjavaslatot. (folyt.köv.)


1989. december 21., csütörtök 15:38


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (20. rész)

Mivel e napirendi ponthoz sem a képviselők, sem pedig a
parlamenti bizottságok nem nyújtottak be előzetesen módosító
indítványt, a törvényjavaslat általános és részletes vitájában
mindössze egyetlen képviselő kért szót.

    Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) azt kifogásolta: nem kapott
    -----------
választ arra a javaslatára, hogy a folyamatban lévő kutatásokra a
pénzt a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból biztosítsák a jövő
évre, azzal, hogy ezt az összeget majd 1991-ben visszapótolják. Ezt
úgy értelmezte, hogy arra ezek szerint az illetékesek nem tudnak
garanciát adni. Ugyanakkor hangsúlyozta: a tudományos körök igénylik
az Országos Tudományos Kutatási Alap fenntartását. Hasonló a helyzet
a Felsőoktatási Fejlesztési Alap esetében is, ezért kérte a
kormányt, hogy Glatz Ferenc művelődési miniszter is készítsen
törvénytervezetet a témában.

    A felszólalásra a beterjesztő Geleji Frigyes nem kívánt
reagálni. Ezután a képviselők döntöttek arról, hogy a Központi
Műszaki Fejlesztési Alapból 1990-ben az Országos Tudományos Kutatási
Alap rendeltetési céljaira 1 milliárd 160 millió forintot, a
Felsőoktatási Fejlesztési Alap számára pedig 690 millió forintot
kell átadni. Ezután a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló
1988. évi IX. törvény módosítását általánosságában is elfogadták.
(folyt.köv.)


1989. december 21., csütörtök 15:39


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (21. rész)

Ezután a postáról és távközlésről szóló 1964. évi II. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslatot Derzsi András közlekedési,
     -----------
hírközlési és építésügyi miniszter terjesztette elő. Emlékeztetett
arra, hogy a Parlament éppen egy évvel ezelőtt döntött a Magyar
Posta államigazgatási jogkörének megszüntetéséről. Azóta is folynak
a munkálatok, hogy a többszörösen monopolhelyzetben lévő hatóságból
a postai tevékenységek lehető legtöbb területén versenyhelyzetben
lévő szolgáltató váljék. Cél az is, hogy mihamarabb megoldódjék a
gazdaság egészét és a lakosság döntő többségét sújtó kritikus
telefonhelyzet. E célok megvalósításához csak teljes körű törvényi
szabályozás adhat megfelelő környezetet - hangoztatta a miniszter.
Ennek keretében le kell bontani a felesleges állami beavatkozások
körét, segíteni kell a szolgáltatás fejlesztése érdekében szükséges
piacépítést, s egyidejűleg meg kell erősíteni a nemzeti és közösségi
értékeket és érdekeket védő jogi garanciákat. Ennek a témának
politikai összefüggései is vannak, ezekről majd az előkészületben
lévő sajtótörvény hivatott rendelkezni.

    A korszerű szemléletű postatörvény tervezete már elkészült,
szakmai és társdalmi vitája is megkezdődött, parlamenti
jóváhagyására várhatóan a jövő év első felében kerülhet sor. Az új
törvény megalkotásáig sem késlekedhet azonban a gyorsított
távközlés-fejlesztési program induló feltételeinek megteremtése.
Egyik ilyen feltétel, hogy a Minisztertanács állásfoglalása alapján
1990. január 1-jétől a Magyar Posta három különálló - postai,
távközlési és műsorszóró - államigazgatási vállalattá alakul. Ez
azonban önmagában még nem elegendő a távközlési program
megvalósításához, hiszen ehhez igen nagy tőkére is szükség van. A
számítások szerint a finanszírozási lehetőségektől függően 5-10 év
közötti időszak alatt 370 milliárd forint értékű beruházást igényel
a program, s ennek eredményeként 2 millió új főállomás létesül a
hozzá kapcsolódó korszerű szolgáltatásokkal. Ez a jelenlegi ellátás
megháromszorozódását jelenti. Ehhez - csekély mértékű állami
szerepvállalást feltételezve - jelentős hazai és külföldi
vállalkozói tőke bevonása szükséges. Ennek azonban az a feltétele,
hogy oldódjék a Magyar Posta, illetve az egyik jogutódja, a
Távközlési Vállalat tulajdoni és tevékenységi monopóliuma, s ez az,
amire a jelen törvénymódosítási javaslat is irányul. A miniszter
utalt arra, hogy a törvénymódosítási javaslatot elfogadta az
Országgyűlés építési és közlekedési, valamint az ipari és a jogi,
igazgatási és igazságügyi bizottsága. Kérte, hogy ehhez az
Országgyűlés is adja jóváhagyását. (folyt.köv.)


1989. december 21., csütörtök 15:40


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (22. rész)

A soros elnök tájékoztatásként bejelentette, hogy az ipari
bizottság az előterjesztést megtárgyalta, s annak elfogadását
ajánlja, bizottsági előadót azonban nem kívánt állítani. Mivel a
törvényjavaslathoz nem érkezett módosító javaslat, az elnök
indítványára a képviselők elfogadták, hogy az általános és részletes
vitát együttesen folytassák le.

    A vitában senki nem kért szót, így a határozathozatal
következett. Az Országgyűlés 230 egyetértő szavazattal a
törvénymódosító javaslatot elfogadta.

    Ezt követően Horváth István belügyminiszter számolt be a
     --------------
nemzetiségek országgyűlési képviseletéről szóló törvény
előkészítéséről. Tájékoztatójában elmondta, hogy a nemzetiségek
országgyűlési képviseletének megoldására kétféle lehetőség van: az
egyik a jelenlegi jogi szabályozás keretein belül képzelhető el, míg
a másikhoz szükséges az alkotmány módosítása.

    Az első javaslat-tervezetet részletezve a miniszter rámutatott:
a nemzetiségi jogok védelmére egy biztost választhatna meg az
Országgyűlés, s emellett - az ügyrend módosításával - a nemzetiségi
szövetségek képviselői állandó meghívottként résztvevői lennének a
parlamenti üléseknek. Ugyanakkor a köztársasági elnök mellett
létrejönne a nemzetiségi érdekek védelmére egy nemzetiségi tanács.

    A másik - már alkotmánymódosítással járó - javaslat lényege az,
hogy a nemzetiségi szövetségek intézményesen delegálnának képviselőt
a Parlamentbe - mondta Horváth István. Hozzátette: ezzel
párhuzamosan szükséges lenne törvényt alkotni a nemzetiségi
országgyűlési képviselőkről is.

    A belügyminiszter végezetül elmondta, hogy a nemzetiségi
szövetségekkel folytatott konzultációk során a szövetségek
képviselői egyértelműen csak az utóbbi, tehát az
alkotmánymódosítással együttjáró javaslatot tartották
elfogadhatónak. (folyt. köv.)


1989. december 21., csütörtök 15:41


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (23. rész)

Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.) egyetértett azzal a
-------------
javaslattal, hogy a hazai nemzetiségeknek hivatalból legyenek
képviselőik a Parlamentben. Ennek jogi szabályozását az alkotmány
módosításával javasolta megoldani. Kifogásolta viszont: arra a
javaslatára, hogy az egyházak képviselői ugyanilyen módon lehessenek
jelen az Országgyűlésben, nem kapott választ a belügyminisztertől.
Horváth István erre reflektálva elmondta, hogy a kérdésben kikérték
az egyházak véleményét, de nem tartanak erre igényt.

    Ezt követően Fodor István bejelentette: a belügyminiszter
elkészítette és a képviselők elé terjesztette a november 26-ai
népszavazással kapcsolatos állami feladatok ellátásáról szóló
beszámolót. Azt a Parlament 237 igenlő, 4 ellenző szavazattal, 2
tartózkodás mellett elfogadta. A népszavazás eredményéről szóló
országgyűlési határozat-tervezetet pedig 237 egyetértő, 1 elutasító
szavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
(folyt.köv.)


1989. december 21., csütörtök 15:42


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (24. rész)

Az elnöklő Fodor István emlékeztetett arra, hogy a november 26-ai
népszavazás eredménye hatályon kívül helyezte a köztársasági elnök
választásának kitűzéséről szóló országgyűlési határozatot. Mint
emlékezetes, a Parlament az elnökválasztással azonos időpontra
népszavazást rendelt el a Magyar Köztársaság címeréről. Mivel az
elnökválasztás elmarad, csak a címer kérdését lehetne népszavazásra
bocsátani. Ennek elkerülésére a jogi bizottság határozattervezetet
készített a Parlament számára a korábbi országgyűlési határozat
visszavonására. A törvényhozás vita nélkül elfogadta a
visszavonásról szóló határozatot.

    Huber Jenő (Baranya m., 2. vk.) az MSZP parlamenti csoportja
    ----------
nevében indítványt nyújtott be a népszavazásról és népi
kezdeményezésről szóló törvény módosítására. A jogi bizottság
megtárgyalta a képviselő indítványát, s úgy foglalt állást, hogy a
törvény módosítását ez az országgyűlés már ne tűzze napirendre.
Huber Jenő egyetértett a jogi bizottság határozatával, ezért
javaslatát nem is bocsátották szavazásra.

    Dr. Karácsonyi Sándor (Csongrád m., 6. vk.) önálló indítványt
    ---------------------
nyújtott be az egészségügyi törvény 90. szakaszában foglalt
rendelkezés módosítására. Törvénymódosító indítványát indokolva a
képviselő utalt arra, hogy az 1972. évi II. törvény 90. paragrafusa
az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete etikai bizottságai kezébe
adta az orvosetikai ügyek intézését. Azonban a Magyar Orvosi Kamara
megalakulásával az európai jogszokásokhoz hasonlóan a kamara
szeretné az ilyen ügyek intézését kezébe venni. A képviselő úgy
vélte, ez mindenképpen indokolt, hiszen a kamara orvosetikai
bizottságai minden bizonnyal nagyobb szakmai kompetenciával
rendelkeznek. A Magyar Orvosi Kamara tekintélyének erősítése
érdekében dr. Karácsonyi Sándor a törvényhozás támogatását kérte
módosító indítványához. Indítványát egyébként a szociális és
egészségügyi bizottság támogatta, a jogi bizottság pedig tudomásul
vette.

    A módosító törvényjavaslathoz senki sem jelentkezett
hozzászólásra, a Parlament az indítványt elfogadta. (folyt.köv.)


1989. december 21., csütörtök 15:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik munkanap (25. rész)

Rátérve a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok
átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat megtárgyalására, elsőként Biacs Péter (Budapest, 30.
     -----------

vk.) terjesztette elő önálló indítványát. Az Országgyűlés
élelmiszeripari szektorának húsz képviselője nevében javasolta, hogy
módosítsák a törvénynek az élelmiszeripari vállalatokra vonatkozó
hátrányos rendelkezését.

    A törvény szerint ugyanis a mezőgazdasági termelést folytató
gazdálkodó szervezetek az élelmiszeripari ágazatba sorolt
részvénytársasággá átalakuló vállalatok tervezett alaptőkéjének 50
százaléka erejéig, befizetés nélkül, meghitelezett részvényt
igényelhetnek. Az átalakuló vállalat részvényeit az átalakulást
megelőző öt év átlagában elért forgalmi részesedés arányában kell
felajánlani az érintett gazdálkodó szervezetek részére.

    A képviselő kifejtette: az élelmiszergazdaság szinte minden
ágazatát alacsony tőkehatékonyság jellemzi. Így külső tőke
bevonására - az eddigi tapasztalatok szerint - csak korlátozott
körben, vagy pedig a vagyon jelentős leértékelése révén van
lehetőség. Azok a szervezetek pedig - elsősorban szövetkezetek és
állami gazdaságok - amelyek e vagyonnal szoros üzleti kapcsolatban
állnak, és a vagyon eredményes működésében érdekeltek - nem
rendelkeznek elegendő szabad tőkével ahhoz, hogy a részvényeket,
üzletrészeket megvásárolják, s ezzel enyhítsenek az élelmiszeripar
forráshiányán. A meghitelezett ideiglenes részvény intézménye e
célokat kívánta szolgálni, ám a megvalósítás jelenlegi módja, az
ingyenes részvény sok kedvezőtlen hatással jár.

    Ezek közül az egyik legfontosabb: az ágazat jövedelmezőségi
viszonyai mellett 10-20 évbe is beletelik, amíg az osztalékból a
részvénytulajdonosok is kaphatnak, s ez nem nevezhető valódi
érdekeltségnek. Ez pedig a részvénytársaság csődjét vetíti előre,
hiszen az alapanyagot termelő részvényesek a felvásárlási árak
növelésében érdekeltek, nem pedig a részvénytársaság nyereségében,
amelyet az állam ugyanis teljes egészében elvon még hosszú évekig.
Ez a megoldás megkérdőjelezheti - mint arra most már konkrét
tapasztalatok is utalnak - a külföldi tőke bevonásának lehetőségét.
Kizárólagos tulajdonosi igényt teremt a piac egyes kiválasztott
szereplői számára, s ezzel a törvény - eredeti szándékától eltérően
- nem a versenysemlegesség alapján közelíti meg a tulajdonreformot.
(folyt.köv.)


1989. december 21., csütörtök 16:33


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (26. rész)

A megfelelő konstrukció az lenne - mondotta Biacs Péter -, ha az
átalakulási törvény vételi elsőbbséget biztosítana a termelők
számára az összes részvény 50 százaléka erejéig, de egyebekben a
megszerzett részvények minden tekintetben úgy funkcionálnának, mint
normális részvények, azaz: a részvényeket meg lehessen vásárolni, a
tulajdonost illesse meg az osztalék, és a részvények korlátozás
nélkül legyenek forgalmazhatók, forgathatók, eladhatók. Hozzátette:
a törvény módosításával egyidejűleg intézkedni kell különböző,
indokolt kedvezmények - például a részletvásárlás vagy alacsonyabb
kamatú hitel - biztosításáról. Ezzel elérhető lenne, hogy a
részvények tulajdonosai valódi, az osztalékban és az árfolyam
növekedésében érdekelt tulajdonosok legyenek.

    A közös indítványt összefoglalva kérte: helyezzék hatályon kívül
az 1989. évi XIII. törvény 30. paragrafusa 4. bekezdését, nehogy
1990. január 1-jétől visszafordíthatatlan lépéseket tegyenek a
vállalatok. Kérte továbbá, hogy a vagyonalapról és a
vagyonvédelemről szóló előterjesztésével egyidejűleg adjon a
Minisztertanács vagy a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
tájékoztatást az élelmiszeripari vállalatok átalakulásának
elősegítését célzó pénzügyi preferenciákról, így a
részletfizetésről, az adókedvezményekről, a kamatmentes, vagy a
kedvezményes kamatozású hitelekről.

    A soros elnök javaslatára az általános és a részletes vitát
együttesen folytatták le. (folyt.köv.)


1989. december 21., csütörtök 16:34


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (27. rész)

Eleki János (Békés m., 7. vk.) szerint a magyar mezőgazdaság
------------

kívánt korszerűsítése is komoly veszélybe kerülhet, ha az
Országgyűlés elfogadja Biacs Péternek az átalakulási törvény
módosítására vonatkozó javaslatát. Ez a törvénymódosító indítvány
ugyanis nem más, mint a korábban létrehozott monopóliumok védelme,
illetve átmentése. Ez a visszarendeződés csak egy szűk
élelmiszeripari vezetői réteg érdekeit szolgálná.

    Indoklásként kifejtette: hosszú időn keresztül megszokták ezek a
monopóliumok saját felsőbbrendűségüket, azt, hogy az általuk diktált
szerződések alapján vihetik el a termelők termékeit, mintha még ma
is a rossz emlékű beszolgáltatás működne. A módosító javaslat hosszú
távra ismét elszakítaná a termelői társadalmat az élelmiszeripartól,
miközben a korszerű gazdasággal rendelkező országokban már több
évtizede az élelmiszergazdaság szerves egységet alkot. Nálunk
azonban még nincs valódi élelmiszergazdaság, csak mezőgazdasági
termelés, és ettől érdekeltségében eltérő élelmiszeripar. Ez a
helyzet nem felel meg sem a termelőknek, sem a fogyasztói társadalom
érdekeinek.



    Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.) kijelentette: helyesli
    -------------------

az élelmiszergazdasági integráció kialakítását, hiszen az megteremti
az azonos mértékű érdekeltséget, s elősegíti a fogyasztókat érintő
minőségjavítást. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy az integráció
ne külső beavatkozás hatására jöjjön létre, hanem a világ sok
országában már jól bevált módon, s a piac igényei szerint.
Rámutatott arra is, hogy az átalakulási törvény egyes rendelkezései
- mint például a meghitelezett részvény fogalma - nehezíti az
élelmiszeripari vállalatok korszerűsítését. Megfontolandónak
tartotta, hogy egy olyan ország, mint a jelenlegi nehéz helyzetben
lévő magyar állam, térítés nélkül lemondjon tulajdonáról.



    Varga János (Tolna m., 6. vk.) mint maga is egy termelőüzem
    -----------

vezetője, jónak és időtállónak találta a törvényi rendelkezéseket,
ezért nem javasolta ezek megváltoztatását.

(folyt.köv.)


1989. december 21., csütörtök 16:43


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (28. rész)

Ugyancsak helytelenítette a tervezett törvénymódosítást Csipkó
     ------
Sándor (Bács-Kiskun m., 20.vk.), aki hangsúlyozta: a jövő mezőgazda-
------
sági szerkezetének is az felel meg a legjobban, ha a feldolgozóipar
hatókörébe vonja a termelőket és az egyéni gazdálkodókat is.
Emlékeztetett továbbá arra is, hogy a múlt heti TOT-közgyűlés
határozatban kérte a Parlamentet, hogy ne módosítsa a korábban
megalkotott törvényt.

    Bognár József (országos lista) úgy foglalt állást, hogy a
    -------------
vitában addig elhangzott vélemények mindegyikében van igazság,
hiszen a magyar élelmiszeripar túlcentralizált, a sokáig érvényben
volt begyűjtési rendszer miatt kivételezett helyzetet élvezett, a
mezőgazdaság pedig ugyancsak régóta elégedetlen a termékeiért kapott
árakkal. S miközben jogos a magasabb felvásárlási árak iránti
igénye, az semmiképpen sem támogatható, hogy az áruk végül
három-négyszeres áron kerüljenek a fogyasztókhoz. Mint mondotta, a
felvásárló kereskedelmi szervezet jelenlegi állapotát, munkájának
elégtelenségét is figyelembe kell venni egy kiegyensúlyozott döntés
kialakításához, ezért azt javasolta, utalják vissza e javaslatot az
illetékes országgyűlési állandó bizottságokhoz, újbóli, alapos
vizsgálatra.

    Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) ugyancsak ezt a megoldást
    -------------
támogatta, javasolva, hogy most ne döntsön a Tisztelt Ház ebben az
ügyben. Miként rámutatott, indokai nem elsősorban szakmaiak, hanem
inkább szubjektívek. Eleki János ugyanis - fogalmazott a képviselő -
,,a sztálinista gazdasági modell visszatértének veszélyéről, a
monopóliumok átmentésének szándékáról szónokolt,,, ám szakmai
érveket nem hozott fel az indítvány ellen. S az ő szájából ezek az
állítások nem hitelesek - folytatta -, hiszen felvetődik a kérdés:
vajon a TOT mikor lépett fel hathatósan a zöldségmaffia, a
monopóliumok ellen, képviselte-e megfelelően a termelők, köztük az
egyéni gazdák érdekeit. (Mint ismeretes, Eleki János a TOT, illetve
utódszervezetének a főtitkári tisztét tölti be.) Király Zoltán úgy
összegezte véleményét, hogy az egyéni termelők érdekei, azok
képviselete nem kapott hangot ebben a vitában, s ezért sem javasolta
az indítvány szavazásra bocsátását. (folyt. köv.)


1989. december 21., csütörtök 16:44


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (29. rész)

Biacs Péter - mint a napirendi pont előterjesztője összegezve a
vitában elhangzottakat - egyetértett azzal, hogy javaslata
visszakerüljön a parlamenti bizottságokhoz. Ám hozzátette azt is,
hogy a mezőgazdasági bizottság már tárgyalta az indítványt, s arról
határozatképtelenség miatt nem tudott állást foglalni. Emlékeztetett
arra is, hogy a terv- és költségvetési bizottság - mindössze
egyetlen ellenszavazattal - támogatta annak idején az indítványt.

    Ezzel együtt felhívta a törvényhozás figyelmét; hogy január
1-jétől a gabona-, malom és takarmányforgalmi vállalatok átkerülnek
a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz. Ezzel megindulhat
egy olyan átalakulás, amellyel kapcsolatban neki és az indítványt
támogató képviselőtársainak fenntartásai vannak. Ha a Parlament most
nem szavaz a módosítás ügyében, akkor zöld utat ad a kifogásolt
átalakulásoknak. Biacs Péter ezért azt kérte, hogy amíg az
indítványt a bizottságok tárgyalják, addig a MÉM függessze fel ezen
vállalatok átalakítását.

    Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter reagált
    ------------
Biacs Péter szavaira. Hangoztatta: kormánydöntés alapján január
1-jétől sor kerül a gabonaipar decentralizálására. A kormány döntött
arról is, hogy az átalakulási törvény szellemében hajtsák végre a
gabonaipar átalakítását. Erre március után, a Gabonaipari Tröszt
idei mérlegének elkészülte után kerül sor. Jelenleg olyan nagy a
különbség megyénként az egyes vállalatok leterheltségében,
működőképességében, hogy a terhek kiegyenlítése központi intézkedést
kíván. Hütter Csaba véleménye szerint csak haszon származhat abból,
ha a legnagyobb mezőgazdasági alapanyagtermelő terület, a
gabonagazdaság közvetlenül kapcsolatba kerül a feldolgozóiparral,
azon keresztül a piaccal, a világpiaccal. Elmondta azt is, hogy a
MÉM-nek szándékában áll az exportjog teljes decentralizálása is, a
kiviteli lista megtartása mellett. Mindezek alapján a miniszter
javasolta, hogy az átalakulási folyamatot ne függesszék fel - mint
azt Biacs Péter javasolta -, egyébiránt célszerűnek tartotta, hogy
az átalakulási törvény vitatott passzusát a bizottságok újra
tekintsék át.

    Az Országgyűlés úgy határozott, hogy Biacs Péter indítványát
kiadják az illetékes bizottságoknak, és a Parlament januárban
napirendjére tűzi a témakört. (folyt.köv.)


1989. december 21., csütörtök 17:00


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (30. rész)

A továbbiakban személyi javaslatokat tárgyalt az Országgyűlés.

Elsőként az ügyrendi bizottság tisztségviselőit választotta meg.
A bizottság elnöke Filló Pál, titkára Sebők János lett, Király
Zoltánt pedig a testület tagjának választották meg.

    A Parlament egyetértett a Bokor Imre: ,,Kiskirályok mundérban,,
című könyve valóságtartalmának kivizsgálására létrehozott honvédelmi
vizsgálóbizottság feladataival. A bizottság elnökének Raffay Ernőt,
tagjainak pedig Dobos Ferencnét, Gyuricza Lászlót, Kenyeres Árpádot,
Király Ferencet, Kovács Mátyást, Reidl Jánost, Sebők Jánost,
Tallóssy Frigyest, Tóth Antalt, Tóth Ilonát és Varga Lajost
választotta meg.

    Az Országgyűlés döntött a Budapest-Bécs világkiállítást
ellenőrző ideiglenes bizottság összetételéről is. Ennek tagjai:
Tarjáni Tibor, Géczi István, Hellner Károly, Varga Imre, Kárpáti
András, Gregor Péter, Nemes Tamás, Devcsics Miklós, Morvay László,
Bodonyi Csaba, Kiscelli László, Zsigmond Attila és Kovács Károly
lettek. (folyt.köv.)


1989. december 21., csütörtök 17:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik munkanap (31. rész)

Az ülésszak végéhez közeledve a törvényhozás elfogadta az
ügyrendi bizottság előterjesztését a házszabály felülvizsgálatáról.
A dokumentum szorgalmazza, hogy a sarkalatos törvényekkel
összhangban módosítsák a házszabályokat. Mivel az Országgyűlés még
hátralévő munkaprogramjában már nincs lehetőség egy új házszabályt
kidolgozni, ezért ez a módosítás csupán a legszükségesebb
változtatásokra terjed ki.



    Ezt követően a képviselők - az MSZP parlamenti frakciójának
kezdeményezésére - megemlékeztek a 45 esztendővel ezelőtt
Debrecenben összeült Ideiglenes Nemzetgyűlésről, majd
Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter kért szót. Bejelentette,
--------------

hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megszűnésével a
Minisztertanács összetételében is változás történik, hiszen a KNEB
elnöke, illetve elnökhelyettese miniszteri, illetve államtitkári
rangban állt.



    Ezek után a képviselők elfogadták annak az ad hoc bizottságnak
az összetételét, amely a társadalmi szervezetek költségvetési
támogatásának odaítéléséről hivatott dönteni. A bizottság
megválasztását követően Raffay Ernő (Csongrád m., 1.vk.) tolmácsolta
     -----------

az ellenzéki demokraták képviselőcsoportjának állásfoglalását,
amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a Belügyminisztériumban fontos
iratokat, dokumentumokat semmisítenek meg. Mint a képviselő
rámutatott: ezek az iratok elsősorban az ellenzék tevékenységével,
illetőleg a magyarországi hírszerzéssel kapcsolatosak. (folyt. köv.)


1989. december 21., csütörtök 17:10


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (32. rész)

Horváth István belügyminiszter - Raffay Ernő szavaira válaszolva -
--------------
leszögezte: valamennyi állami szervnél, így a Belügyminisztériumban
is az érvényes állami szabályok szerint selejtezik az iratokat. A
belügyminisztérium szervei minden esetben e szabályok betartásával
járnak el.

    Hámori Csaba (országos lista) ugyancsak az ellenzéki demokraták
    ------------
képviselőcsoportjának tiltakozására reagált. Mint mondotta, az MSZP
nehéz körülmények között tesz kísérletet arra, hogy az 1945 utáni
munkásmozgalom archív anyagát, dokumentumait biztonságba helyezze.
Ezzel együtt zajlik a párt irattári anyagainak rendezése is - tette
hozzá -, s rámutatott, hogy különbséget kell tenni az utókor
szempontjából értékes archív dokumentumok és az értéktelen irattári
anyagok között. Mindazonáltal az MSZP felajánlja: az irattárosai
által zúzdába küldendőnek ítélt anyagokat zárolják, és az arra
igényt tartóknak átadják, ám azok további tárolására - helyszűkében
- nincs módjuk, hiszen a párt helyiségeinek legnagyobb részét ez év
végéig leadja.

     Ezt követően egy újabb témával foglalkoztak a képviselők:
dr. Garbacz Katalin (Fejér m., 9. vk.) indítványát elfogadva
-------------------
támogatásukról biztosították a Drogmentes Élet Alapítványt. A
képviselőnő beszámolt arról, hogy az alapítvány a világ 80
országának alkohol- és kábítószerellenes szervezeteit fogja össze.
Célja a káros szenvedélyek világméretű terjedésének visszaszorítása,
a szenvedélybetegségek megelőzése, az e téren szerzett
tapaszatalatok hasznosítása, a betegek kezelésének,
rehabilitációjának segítése. Az alapítvány irodáját Budapesten
hozzák létre. Az indítvány értelmében a magyar Országgyűlés
felhívással fordul a világ parlamentjeihez: csatlakozzanak e nemes
célok segítségéhez. (folyt. köv.)


1989. december 21., csütörtök 17:11


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (33. rész)

Az ülésszak végén Németh Miklós miniszterelnök kért szót.

     -------------
A kormány nevében köszönetet mondott a képviselőháznak,
mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy van jövő évi költségvetése
az országnak. - Megértem azokat is - mondotta -, akik nemmel
szavaztak, vagy tartózkodtak. A neheze még előttünk van. Tudnunk
kell, hogy a szavazással csak az első lépést tettük meg egy olyan
úton, amely kikerülhetetlen az ország számára. Bízom abban, hogy
népünk, társadalmunk - azok is, akiknek most a kormány és az Önök
döntésével az egyes intézkedéseink révén a zsebébe nyúltunk -
megértéssel, ha nem is tapssal fogadják döntésünket.

    Az előttünk álló 1990-es év a legnagyobb vizsga éve lesz
Magyarország számára, mert magunknak és a világnak két dolgot
mindenképpen bizonyítanunk kell: az egyik, hogy a demokráciába
demokratákként érkezünk, és úgy is fogunk viselkedni, vagyis
mindenképpen biztosítjuk a szabad választásig a békés átmenetet. A
másik: a gazdaságot működőképes állapotban kell és lehet is tartani.
Ehhez Önök a döntésükkel megadták az esélyt, a többi a kormány és az
illetékes állami szervek dolga. Remélem és bízom benne, hogy e másik
követelmény végrehajtása, bár feszültségekkel és gyötrelmekkel teli
lesz, mégis megértésre fog találni.

    - Kérem, hogy ahogyan itt és most a megajánlásban, úgy a
végrehajtásban is segítsenek bennünket - mondotta a kormány elnöke,
kellemes karácsonyi ünnepeket és békés, boldog új évet kívánva a
képviselőknek, honfitársainak.

    Ezzel az Országgyűlés decemberi ülésszaka - amelyen felváltva
elnökölt Fodor István, Horváth Lajos és Jakab Róbertné - befejezte
munkáját. Az önmaga feloszlását jövő március 16-ára kimondott
testület azonban még folytatja törvényalkotó tevékenységét; a
következő ülésszakra - mint Fodor István szavaiból kitűnt -
előreláthatólag január 23-án kerül sor.


X X X


1989. december 21., csütörtök 17:12


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (34. rész) - Dió 1.

Az Országgyűlés decemberi ülésszaka negyedik munkanapjának
eseményei dióhéjban:

    A világ valamennyi parlamentjéhez intézett felhívás
ismertetésével kezdődött az Országgyűlés decemberi ülésszakának
zárónapja csütörtökön. A külügyi bizottság dokumentumához két
képviselő, Márk György (országos lista) és Berecz János, az
Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke fűzött megjegyzést. A
képviselők döntő többséggel elfogadták az Országgyűlés
dokumentumaként a felhívást.

    Ezután, visszatérve az ország jövő évi költségvetési
tervezetének tárgyalására, Békesi László pénzügyminiszter válaszolt
a szerdai vitában elhangzottakra. Az Országgyűlés a már megszavazott
módosító javaslatokkal együtt 252 igen, 23 nem szavazattal, 52
tartózkodás mellett elfogadta az 1990. évi költségvetésről szóló
törvényt. Ugyancsak elfogadták a társadalmi szervezetek jövő évi
költségvetési támogatásáról szóló határozatot.

    A tárgysorozat egy újabb pontjával, a fogyasztási adókról és a
fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat tárgyalásával
folytatódott az ülésszak. A törvényjavaslathoz Békesi László
pénzügyminiszter fűzött szóbeli kiegészítést. Az általános vitában
felszólalt:

    Biacs Péter (Budapest, 30. vk.);

    Hellner Károly (Budapest, 32. vk.);

    Balogh Gábor (Baranya m., 9. vk.) és

    Kopp Lászlóné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 21. vk.).

    A vitában elhangzott módosító javaslatok szakbizottsági
véleményezése közben rátértek egy újabb napirendi pont, az
Országgyűlés megbizatási idejének lerövidítéséről szóló javaslat
megtárgyalására. A javaslatot Fodor István megbízott házelnök
terjesztette elő. A vitában felszólalt:

    Hámori Csaba (országos lista, az MSZP parlamenti csoportjának
vezetője);

    Sasvári József (Komárom m., 8. vk., a független képviselőcsoport
nevében);

    Bánffy György (Budapest, 4.vk.), az ellenzéki demokraták
képviselőcsoportja nevében;

    Berecz János, a parlament MSZMP-frakciójának képviseletében;

    Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.);

    Balla Éva (Budapest, 46. vk.).

    A képviselők ezután elutasították Balla Éva indítványát arról,
hogy az Országgyűlés már a mai napon mondja ki feloszlását.

(folyt.köv.)


1989. december 21., csütörtök 17:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik munkanap (35. rész) - Dió 2.

A képviselők név szerint szavazva döntöttek arról - 320 igen
szavattal, 2 tartózkodás mellett -, hogy 1990. március 16-ai
hatállyal az Országgyűlés kimondja feloszlását.

    E határozat után visszatértek a fogyasztási adóról és a
fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat tárgyalására; a
vitában elhangzottakra Békesi László válaszolt.

    Az Országgyűlés 172 egyetértő, 28 ellenző szavazattal, 45
tartózkodás mellett elfogadta a törvényjavaslatot.

    Ezután megkezdődött a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról
szóló, 1988. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
tárgyalása. A törvényjavaslat előterjesztője Geleji Frigyes, az OMFB
elnökhelyettese volt. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 12. vk.),
a tudománypolitikai és műszaki fejlesztési bizottság előadójaként
mondott véleményt az előterjesztésről. A vitában Biacs Péter
(Budapest, 30. vk.) kért szót. Ezután a képviselők döntöttek arról,
hogy a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból 1990-ben az Országos
Tudományos Kutatási Alap rendeltetési céljaira 1 milliárd 160 millió
forintot, a Felsőoktatási Fejlesztési Alap számára pedig 690 millió
forintot kell átadni.

    Ezután a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi
XI. törvény módosítását általánosságban is elfogadták.

    A postáról és a távközlésről szóló 1964. évi II. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslatot Derzsi András közlekedési,
hírközlési és építésügyi miniszter terjesztette elő. A témakört az
illetékes szakbizottság megtárgyalta, bizottsági előadót nem kívánt
állítani. Az Országgyűlés vita nélkül, 230 egyetértő szavazattal a
törvénymódosító javaslatot elfogadta.

    Ezt követően Horváth István belügyminiszter számolt be a
nemzetiségek országgyűlési képviseletéről szóló törvény
előkészítéséről. A vitában felszólalt Juhász Ferenc (Budapest, 62.
vk.).

    A képviselők elfogadták a belügyminiszter által írásban
beterjesztett beszámolót a november 26-ai népszavazással kapcsolatos
állami feladatok ellátásáról, illetve a népszavazás eredményéről
szóló országgyűlési határozat-tervezetet. A törvényhozás ezután vita
nélkül elfogadta a Magyar Köztársaság címeréről elrendelt
népszavazás visszavonására vonatkozó határozatot.

    Ugyancsak észrevétel nélkül fogadták el dr. Karácsony Sándor
(Csongrád m., 6. vk.) önálló indítványát az egészségügyi törvény egy
rendelkezésének módosításáról. (folyt. köv.)


1989. december 21., csütörtök 17:58


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (36. rész) - Dió 3.

Ezután Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) önálló indítványként
terjesztette elő a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok
átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény módosításával
foglalkozó törvényjavaslatot. A vitában felszólalt:

    Eleki János (Békés m., 7. vk.);

    Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.);

    Varga János (Tolna m., 6. vk.);

    Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.);

    Bognár József (országos lista);

    Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.);

    A vitában elhangzottakat a napirendi pont előterjesztője, Biacs
Péter összegezte. Ugyancsak ehhez a témakörhöz szólt hozzá Hütter
Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Ezután az
Országgyűlés úgy határozott, hogy Biacs Péter indítványát kiadják az
illetékes parlamenti bizottságoknak, és az Országgyűlés januárban
ismét napirendjére tűzi azt.

    A továbbiakban személyi javaslatokat tárgyalt az Országgyűlés.
Megválasztotta az ügyrendi bizottság tisztségviselőit; elfogadta a
honvédelmi vizsgáló bizottság feladatairól szóló határozati
javaslatot, s döntött a bizottság elnökének személyéről, s tagjairól
is, majd határozott a Budapest-Bécs Világkiállítást ellenőrző
ideiglenes bizottság összetételéről. A képviselők elfogadták az
ügyrendi bizottság előterjesztését a házszabály felülvizsgálatáról,
majd az MSZP parlamenti frakciójának kezdeményezésére megemlékeztek
az Ideiglenes Nemzetgyűlésről.

    Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter bejelentést tett a
Minisztertanács összetételében bekövetkezett változásról, ezután a
képviselők döntöttek a társadalmi szervezetek költségvetési
támogatásának odaítélésével foglalkozó ad hoc bizottság
összetételéről.

    Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) az ellenzéki demokraták
képviselőcsoportja nevében - információikra hivatkozva - tiltakozott
az ellen, hogy a Belügyminisztériumban az ellenzék tevékenységével,
illetve a magyarországi hírszerzéssel kapcsolatos dokumentumokat
semmisített meg. Horváth István belügyminiszter erre reagálva
visszautasította a vádakat, majd Hámori Csaba (országos lista)
ugyancsak reagált az ellenzéki demokraták képviselőcsoportjának
észrevételeire. (folyt. köv.)


1989. december 21., csütörtök 17:59


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (37. rész) - Dió 4.

Ezt követően dr. Garbacz Katalin (Fejér m., 9. vk.) indítványára
a képviselők támogatásukról biztosították a Drogmentes Élet
Alapítványt.

    Az ülésszak végén Németh Miklós kormányfő mondott köszönetet a
képviselőháznak. Ezzel az Országgyűlés decemberi ülésszaka befejezte
munkáját. (MTI)


1989. december 21., csütörtök 18:00


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem, láttam, győztek (10.27-11.27) - Prága szelíd forradalma

"Némi kapkodó szervezés után állt össze a csapat: október 27-én négyen indultunk útnak egy rozzant Ladával. Két operatőr: Bátonyi Csaba és Durszt György, meg egy kalandvágyó fiú, - aki az operatőrt biztosító szerepre vállalkozott - és én. De hát az ember tervez, a csehszlkovák határőrség végez."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD