Rendszerváltás és az MTI

	A hét kérdése Mit hozott Budapestre a dél-koreai államfő?
1989. november 24. péntek (MTI-Press) A kelet-európai országokban olyan gyors ütemben követik egymást a változások, annyi ,,ilyen még soha nem volt,, eseménynek lehetünk tanúi, hogy a dél-koreai elnök budapesti látogatását igazán csak csak az ázsiai ország sajtója nevezi történelminek. Természetesen vitathatatlan tény, hogy a szocialista országokkal közül Magyarország létesített elsőként diplomáciai kapcsolatokat a Koreai Köztársasággal, s a kelet-európai államok közül elsőként Budapestet kereste fel dél-koreai államfő. Szöulból nézve az út valóban megérdemli a történelmi jelzőt, mert úgy vélik: Ro Te Vu budapesti tárgyalásai teremtik a példát a Koreai Köztársaság és a szocialista országok közti teljes körű kapcsolatok felvételéhez. A diplomáciai viszony rendezésében eddig kétségtelenül úttörő szerepet vállalt Budapest és Szöul. (Magyarország után várhatólag Lengyelország és Jugoszlávia létesít nagyköveti szintű kapcsolatokat Dél-Koreával.) A kérdés most az, hogy a gazdasági együttműködés területén milyen kapcsolódási pontokat tud találni az elmúlt időszakban oly eltérő fejlődési pályát befutó két ország. A kereskedelmi kapcsolat mostanáig viharos gyorsasággal bövült - igaz, az árucsere majdnem a semmiről indult. Két év alatt nőtt az árucsereforgalom 5,8 millió dollárról 32 millió dollárra. (A látványos bővülés értékelésékor óvatosságra int a magyar-spanyol kapcsolatok példája, amikor is a diplomáciai viszony helyreállításakor hasonló folyamat zajlott, de aztán a kereskedelmi forgalom megrekedt egy viszonylag alacsony szinten.) A dél-koreai elnököt rendkívül népes gazdasági küldöttség kísérte el Budapestre. Ro Te Vu minden tárgyalásán hangsúlyozta: Korea hajlandó minden tőle telhetőt megtenni Magyarország gazdasági fejlődéséért. Több konkrét szerződés aláírására is sor került, bejelentették két vegyesvállalat létrehozását, sőt arról is szó esett, hogy a dél-koreai tőke kész lenne segíteni egy egész magyar gazdasági ágazat talpra állításában. Az elnök tehát nem jött üres kézzel - de egyelőre inkább a lehetőségről, semmint az azonnali együttműködésről van szó. Dél-Korea mozgásszabadságát az is korlátozza, hogy tekintettel kell lennie a fejlett technológia importját korlátozzó COCOM-előírásokra. Mégis, az igazi bizonytalansági tényező az, hogy Magyarország tud-e élni a felkínált lehetőséggel. Ha igen, a magyar a sajtó is joggal nevezheti majd történelminek Ro To Vu koreai köztársasági elnök budapesti útját. +++ 1989. november 24., péntek 12:36
Vissza » A hírhez kapcsolódik »