|
|
 |
|
 |
- A népszavazásról - 11. folyt.
|
- Magyarázatokról a törvény nem beszél, mégis ezt megtette az
Országgyűlés, és bizony súlyosan félremagyarázta a kérdéseket. A
harmadik kérdés esetében egyenesen egy csikicsuki helyzetet
teremtett, amikor is a magyarázat úgy szól, hogy ha az állampolgár
igennel szavaz, akkor elfogadja a parlament által már elfogadott
pénzügyminiszteri beszámolót, ha nemmel szavaz - a pártvagyonról van
szó - igen, ha nemmel szavaz, akkor pedig nem is kér beszámolót,
elszámoltatást az MSZMP-ről. Ez azt jelenti, hogy az állampolgár
akármit csinál, lemond az MSZMP elszámoltatásáról. Hiszen maga a
pénzügyminiszter, mint korábban mondtuk, jelentette be, hogy ez nem
végleges és nem teljeskörű. Én azt hiszem, ennél rútabbul nem is
lehetett volna meghamisítani a szavazólapot, hiszen se az igen
válasz, se a nem válasz nem fejezheti ki a kezdeményezőknek az
akaratát. A kezdeményezők akarata szerintem arra irányult, hogy az
MSZMP ténylegesen és valójában számoljon el a vagyonával, és ez még
nem történt meg.
- Még annyit tennék hozzá, hogy már úgy látszik ez a szokásos
felállás, hogy egymást kiegészítgetjük, hogy hát ez a zárójeles
magyarázat, ami a szavazólapon szerepel, ez azt hiszem példátlan a
nemzetközi gyakorlatban. Nem tudom elképzelni, hogy bárhol is ezt
meg mernék csinálni. Még egy diktatura sem meri talán megcsinálni,
egy diktaturának is van annyi esze, hogy bőven rendelkezésére állnak
szavazáson kívüli eszközök arra, hogy a lakosságot megpróbálja
valamiről meggyőzni.
- A népszavazás gondolatának ellenzői közé tartozik az MSZP is,
amelynek belpolitikai osztályvezetője, Forgách Imre a Népszabadság
múlt hétfői számában azt mondta, hogy az SZDSZ a népszavazás
kezdeményezésével megsértette a háromoldalú tárgyalásokat, hiszen
ott elkötelezte magát amellett, hogy nem tesz olyan lépéseket,
amelyek a tárgyalás eredményét meghiúsítják. (folyt.)
1989. november 11., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|