|
|
|
|
Hatékony érdekvédelmet követelnek a termelőszövetkezetek (1. rész)
|
1989. október 27., péntek - Egymás után tartják a mozgalom decemberben összeülő rendkívüli kongresszusát megelőző küldöttközgyűléseiket a termelőszövetkezetek megyei, illetve területi szövetségei.
A Csongrád megyei szövetkezeti gazdák pénteken tartott ,,parlamentje,, hangsúlyozottan óvott a kisüzemi és a nagyüzemi mezőgazdasági termelés esetenként tapasztalható nyílt, vagy rejtett szembeállításától. Egyetértettek viszont azzal, hogy az agrárágazatnak a jelenleginél mindenképpen hatékonyabb érdekképviseleti rendszerre van szüksége. Ennek, mint hangoztatták, lehetőséget kell kapnia arra, hogy részt vegyen a kormány mezőgazdaságot érintő döntéseinek előkészítésében, sőt meg kell kísérelnie, hogy a Parlamentben és az ágazatban dolgozó, tehát valóban hozzáértő képviselők révén érvényesítse az akaratát. A Csongrád megyei elképzelések szerint a megújuló szövetségnek olyan pártoktól független agrárszervezetnek kell lennie, amely magára vállalja a kistermelők és a mezőgazdasági üzemek gondját egyaránt. Csongrádban a szövetség szorgalmazza, hogy a jelenlegi nagygazdaságokból vállalkozói típusú családi szövetkezetek alakuljanak. Azt kívánják: nyilvánítsák állampolgári jognak a szövetkezetalapítást. A bácskai és dunamelléki termelőszövetkezetek szövetségének Baján tartott küldöttközgyűlése a földtörvény tervezett módosítása, azaz a földforgalom befagyasztása ellen foglalt állást. Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára, aki részt vett a bajai küldöttközgyűlésen, ezzel kapcsolatban elmondta az MTI munkatársának, hogy a földtörvény tervezett módosításával ő sem ért egyet. A több ellenzéki párt által felvetett probléma - a szövetkezeti tulajdonban lévő földek feltételezett elkótyavetyélése, s a földdel való esetleges nyerészkedés - alig néhány ezer hektár területet érint, a városok, illetve az üdülőövezetek környékén. Ezt a gondot jogszabályokkal rendezni lehet. A mintegy hatmillió hektár föld forgalmának megakadályozását kimondó törvényi előírás viszont legalább olyan sztálinista döntés lenne, mint amilyent az ellenzéki pártok élesen bírálnak. Azt jelentené, hogy a törvény elveszi a szövetkezeti tagság összességének, a közgyűlésnek azt a jogát, hogy döntsön afelett: hol, mennyit, mennyiért akar saját földjéből eladni vagy bérbe adni. (folyt.köv.)
1989. október 27., péntek 16:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|