Rendszerváltás és az MTI

	Michnik interjú Sevardnadzéval (1.rész)
Varsó, 1989. október 27. péntek (MTI-Panoráma) - A Szolidaritás napilapja, a Gazeta Wyborcza pénteki számából: Michnik: - Köztünk maradjon, meg tudná mondani, mi is az a szocializmus? Sevardnadze: - Na és mi az, hogy kapitalizmus? Michnik: - Én sem tudom. Sevardnadze: - Az én elképzelésem szerint a szocializmus az ideális társadalom. Ez a rövid párbeszéd a Gazeta Wyborcza pénteki számában jelent meg, ahol Eduard Sevardnadzével a Szovjetunió külügyminiszterével készített terjedelmes interjút Adam Michnik a lap főszerkesztője. A Lengyelországban évtizedeken át üldözött ellenzéki, jelenleg parlamenti képviselő kérdéseire válaszolva Sevardnadze leszögezte: az európai közös házat úgy képzeljük el, hogy a maximális együttműködés és kölcsönös bizalom légkörében a ház lakói azért különbözni fognak egymástól. ,,Odaát azt gondolják, hogy a szocializmus megszűnik, de ez ki van zárva,,. A szovjet külügyminiszter országa külpolitikai gondolkodásának megváltozásáról szólva kifejtette: a Szovjetunió viszonya azért változott más népekhez, mert maga a szovjet vezetés is változtatott viszonyán saját népéhez. Azért változott a viszonyunk a nemzetközi jogi normákhoz, mert hozzáláttunk új normák kidolgozásához a saját népeink, állampolgáraink számára is. Sevardnadze határozottan visszautasította azt a párhuzamot, amit Michnik az 1968-as csehszlovákiai beavatkozás és a Szovjetunió afganisztáni beavatkozása között vont meg, hivatkozva a két esemény eltérő történelmi körülményeire és arra, hogy 1968 a VSZ közös döntése volt, míg Afganisztán esetében a Szovjetunió maga határozott, mint utóbb kiderült, nem helyesen. Michnik többszöri kérdése ellenére Sevardnadze kitért az 1968-as események értékelése elől, nem reagált arra, hogy a VSZ beavatkozását a lengyel és a magyar parlament is elítélte azóta. Azt hangsúlyozta, hogy 1968 megítélése kizárólag a csehszlovák szuverén párt és szuverén állam ügye, az akkori események mély értékelését csak az érintettek közösen végezhetik el. (folyt.) 1989. október 27., péntek 12:14
Vissza »

	Michnik interjú Sevardnadzéval (2.rész)
Mivel a csehszlovák vezetés álláspontja 1968-ról ma változatlanul az, ami akkor volt, a Szovjetuniónak ezt tiszteletben kell tartania. ,,Korunk politikai kultúrájának teljesen ellent mondana az is - mondotta Sevardnadze -, ha azok után, ami Lengyelországban történt, vagyis hogy új személyek kerültek a parlamentbe, a kormányba, nyilatkozatot tennék Moszkvában: nem utazom el Varsóba, mert a kormányfő nem kommunista politikus,,. Mi ugyanúgy tiszteljük Csehszlovákia, mint Lengyelország szuverenitását - tette hozzá. ,,Lehet, hogy nem okoz maradéktalan tetszést Moszkvának, hogy Lengyelország élén nem kommunisták állnak, de tiszteletben tartja a lengyel nép akaratát,,. Sevardnadze cáfolta a Michnik által neki tulajdonított kijelentést arról, hogy a Szovjetunió a lengyel politikai megoldások esetleges átvételére készülne és azt hangsúlyozta, hogy Moszkva támogatja Lengyelország törekvéseit nyugati gazdasági kapcsolatai szélesítésére és az ebben szerzett lengyel tapasztalatokat a maga számára is hasznosnak tartja. ,,Ne beszéljünk arról, hogy ki van a lengyel és ki van a szovjet kormányban. Vélemények szerint mindkét ország fő problémája a konszolidáció. Minden politikai erő konszlidációja, beleértve az alternatívokat is, azért, hogy az alapvető nehézségeket leküzdhessük. Lengyelországnak valamennyi politikai erő, politikai párt, az egész társadalom konszolidációjára van szükség ahhoz, hogy kijuthasson jelenlegi kivételesen komplikált helyzetéből.,, ,,A Szovjetunióban mások a körülmények, a történelmi tapasztalatok, mint Lengyelországban. Soknemzetiségű ország vagyunk, minden köztársaságnak megvannak a saját problémai. De a a peresztrojka, a demokratizáció érdekében a Szovjetunióban is az egész társadalom, a nemzetiségek konszolidációja az első számú feladat és ezen a téren látszik lehetőség a véleménycserére, vagy akár a tapasztalatok megosztására Lengyelországgal,,. Michniknek a két ország történelmében még meglévő fehér foltoka vonatkozó kérdésére Sevardnadze megerősítette, hogy a Szovjetunió érdeke és szándéka a teljes igazság felderítése és közzététele, akár a Katynban lemészárolt lengyel katonatisztek ügyében is, de ezeket a kérdéseket alaposan meg kell vizsgálni, tudományosan megalapozott tényekre van szükség. A Szovjetuniónak meg van a bátorsága saját múltjával szembe nézni, máris sokat tett ezen a téren. A katyni kérdés vizsgálatára létezik egy bizottság, amelynek munkáját nem szabad hátráltatni.+++ Zsebesi Zsolt (Varsó) MTI-Panoráma 1989. október 27., péntek 12:23
Vissza »