|
|
 |
|
 |
Hány népszavazás lesz?
|
Budapest, 1989. október 27. péntek (MTI-Press)
Amikor szeptember végén befejeződtek a politikai egyeztető
tárgyalások, mindhárom tárgyalófél úgy állt fel az asztaltól, hogy
legnagyobb vitát a köztársasági elnöki intézmény, és a leendő elnök
megválasztása váltotta ki.
Az 1949-ben kelt alkotmányunkban az államformát
népköztársaságnak határozták meg, kollektív államfői testülettel, az
elnöki tanáccsal. Ez a magyar joggyakorlatban addig nem ismert
intézmény hűségesen kiszolgálta az állampártot, ugyanis törvényerejű
rendeleteket hozhatott, amely egyben azt is jelentette, hogy a
hatalom "bízhatott" benne. Ha úgy érezte, egy törvény nem menne
keresztül az országgűlésen, ráerőszakolta a tanácsra a törvényerejű
rendelet kihirdetését. Mindenki számára világos, ha a népfelség
elvét érvényesítő, valóban pluralista társadalmat kivánjuk a
monolitikus államberendezkedés helyére kiépíteni, köztársasági
elnöki intézményre van szükség, közepesen erős hatalmi jogkörökkel
felruházva azt.
Az intézmény szükségességét valamennyi tárgyaló fél elismerte, a
ma is megoldatlan probléma ott keletkezett, hogy a tárgyalásokat
lezáró okmányt az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá, mert a
tárgyalásokon nem döntöttek a Munkásőrség sorsáról, s arról, hogy az
általános válsztások előtt vagy után választják meg a köztársasági
elnököt, továbbá a pártvagyon sorsáról, valamint a pártok munkahelyi
részvételéről.
A Szabad Demokraták Szövetsége e négy pontot írva zászlajára
aláírásgyüjtő akciót kezdeményezett, "Döntsőn a nép
" címmel. Az
azóta történtek lényegében kihúzták a szőnyeget az aláírásgyüjtők
lába alól, a Minisztertanács feloszlatta a Munkásőrséget - a
testület lefegyverzése október 23-án megkezdődött - törvényt hozott
arról, hogy a pártok kivonulnak a munkahelyekről és arról is döntött
az MSZMP utolsó kongresszusa, hogy a párt elszámol vagyonáról az
Országgyűlésnek. A tiltakozó akció célja tehát már csak a
köztársasági elnök megválasztásának formája és időpontja lehet, a
másik három felvetett kérdésen túllépett a történelem.
Az egyeztető tárgyalások során a Szabad Demokraták Szövetsége és
a Fidesz váltig ragazkodott ahhoz az álláspontjához, hogy a
köztársasági elnököt az új országgyűlés válassza meg. Véleményünk
szerint ez a megoldás jobban szolgálná a hatalmi ágak szétbontását.
(folyt.)
1989. október 27., péntek 12:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Hány népszavazás lesz? 2.
|
A többi tárgyalófél nem tette magáévá a két említett szervezet
elképzelését, nyakatekertnek találták logikáját, nem is egészen
igaztalanul. Ha egy új, már többpártrendszerű parlament választja
meg a köztársasági elnököt, nincs kizárva, hogy néhány párt csak az
elnök megválasztása céljából ideiglenes koalíciót alkot, - s így
ismét egy célzatosan létrehozott pártszövetségnek lesz
kiszolgáltatva az elnöki hivatal. Az MSZMP - és következésképpen a
Magyar Szocialista Párt - álláspontja végig az volt, hogy
köztársasági elnököt népszavazás útján kell választani, még az
általános országgyűlési választások előtt. Ezt az elképzelést
támogatta a Magyar Néppárt, a Független Kisgazda Polgári és
Földmunkás Párt, A Bajcsy-Zsilinszky Endre Társaság, és az Ellenzéki
Kerekasztal más tagjai is.
A jövő héten újra összeül a Parlament, hogy döntsön ebben a
kérdésben. Ugyanakkor az SZDSZ aktívistái elegendő aláírást
gyüjtöttek négy pontos követelésük támogatására. E négy pontból
ugyan már csak egyről kellene dönteni az esetleges népszavazásnak -
ez viszont feltehetően valamennyi között a legfontosabb: a
köztársasági elnök megválasztásának módja és ideje. Az SZDSZ úgy
érvel, hogy egy népszavazás útján történő elnökválasztás orientálná
a választópolgárokat az országgyűlési választásokra is. Magyarán, ha
Pozsgay Imrét választanák meg elnöknek, az a párt amelyiknek ő ma
még tagja, de köztársasági elnökként már nem lehetne - az MSZP -
jelentős szavazattöbbségre számíthatna a képviselőválasztásokon is.
A népszavazást kérő 200 ezer aláírást nem lehet figyelmen kívül
hagyni. Az országgyűlés a törvény értelmében ezeket az aláírásokat,
mint népi kezdeményezést köteles kezelni.
Patthelyzet van tehát. Ha a nép közvetlenül választhatja meg
köztársasági elnökét, lehet hogy személyén keresztül szimpatikussá
válik számára valamely politikai erő. Amennyiben nem népszavazás
útján választunk köztársasági elnököt, úgy előfordulhat, hogy az
elnöki intézmény kicsinyes parlamenti harcok, és időleges
szövetségek játékává is válhat.
Hány népszavazás lesz? Az október 30-án kezdődő újabb
országggűlési időszakon eldől. (MTI-Press)
1989. október 27., péntek 12:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|