|
|
|
|
Erőfesztivál a Világ Kupáért (1. rész)
|
Jancsó Kornél, az MTI munkatársa jelenti: 1989. október 27. péntek (MTI) - Az Atlanti-óceán simogatta Lisszabont nem csupán a Portugál Köztársaságban tartják az öreg kontinens egyik legcsillogóbb gyöngyszemének. Meglehet, a minősités valóban kijár, de csak azzal a megszoritással, hogy a szépséget bizony itt-ott megzavarják csunya foltok. A valóság nyelvére leforditva: a gyönyörü épitmények, elegáns kastélyok, pompás sugárutak, az olykor már a XXI. századot idéző architekturai csodák és az ódon levegőt árasztó, egyszerü, fehér és pasztell-szinü cseréptetős házak mellett felbukkan a nyomor is: a metropoliszhoz dörgölődő, sőt a városba is belopakodó ,,épületkoldusok,,, viskók és kalyibák, silány barakkok és sivár munkásnegyedek. Hü tükörképeként annak, amit Portugália átélt és átél: a gyarmatositó fénykor után a Nyugat egyik legszegényebb, gazdaságilag legkevésbé fejlett államaként igyekszik ujból lábra állni. A nagymultu Lisszabon - főniciai eredetü neve szerint Alis Ubbo, vagyis ,,Vidám Tengeröböl,, - a XV. század végén a világ kereskedelmi központja volt, s bár ez már végleg a multé, azért pezsgő a forgalom a kikötőjében, ahová dagály idején a mélyvizü természetes csatornán még a nagy óceánjárók is feljuthatnak. Persze, az ide igyekvők többsége nem ezt a megközelitési módot választja, hanem repül. A hangulatos légikötőből párpercnyi autózással elérhető a városközpont, ahol a szállodák között kedvére válogathat a vendég. A sulyemelő Világ Kupa gálára érkezetteket például a Hotel Romában helyezték el a rendezők, akik életük legnagyobb próbatétele és sportági eseménye előtt állnak. Portugália ugyanis nem hogy ilyen, de még hasonló fajsulyu sportvetélkedőnek sem adott otthont, vélhetően azért, mert sulyemelői - finoman fogalmazva - sosem tartoztak a földkerekség legerősebb emberei közé. Hogy mégis megkapta a jubileumi, 10. Világ Kupa gála lebonyolitásának jogát, amögött a Nemzetközi Sulyemelő Szövetség tudatossága, mondhatni fejlesztési stratégiája huzódik meg. Az IWF vezetői, köztük a magyar főtitkár, dr. Aján Tamás régóta kigondolták, hogy a sportág népszerüsitése érdekében olyan helyekre is el kell vinni jelentős versenyeket, amelyek fehér foltnak számitanak a világ sulyemelésének térképén. (folyt.köv.)
1989. október 27., péntek 12:40
|
Vissza »
|
|
Erőfesztivál a Világ Kupáért (2. rész)
|
A Béke és Barátság csarnokban szombaton kora este birkózik meg a tárcsákkal az a 15 sportoló, aki az IWF meghivására részt vehet az idei Világ Kupa sorozatot lezáró rendezvényen. A képzeletbeli névsorolvasáskor egy magyar sulyemelő is feltartja a kezét, hiszen Messzi István személyében a piros-fehér-zöld szinek is képviselve vannak a gálán. A Kecskeméti SC olimpiai ezüstérmes sportolójának erőállapota megfelelő, és szeretne a lehetőségeihez képest maximálisan helytállni. Persze, ez egy olyan szupermezőnyben, mint amilyen itt Lisszabonban összesereglett, több mint nehéz feladat. Előzetesen elegendő talán csak annyit emliteni, hogy a sulyemelés ,,szuperhatalmai,,, a Szovjetunió és Bulgária három-három versenyzőjüket delegálhatták - köztük olimpiai és világbajnokokat -, s befutott az ex-bolgár, a dicsőséget két esztendeje Törökországnak szerző ,,minidaru,,, a már minden lehetséges titulust begyüjtött Naim Szulejmanoglu is.+++
1989. október 27., péntek 12:41
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|